2025. február 17. hétfő
Ma Donát névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Semmi változás

Utóhang a VMTT tudományos tanácskozásáról

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Kinek rója fel Pásztor, hogy a tudományos életből az elmúlt időszakban egyrészt kiszorítottak bennünket, másrészt mi szorítottuk ki saját magunkat is”, amikor több mint másfél évtizede – hatalmi tisztségviselőként – tevékeny részese a vajdasági és a szerb politika alakításának? Bozóki Antal (bozokiantal.blog):

A Magyar Tudomány Napja program keretében A vidék népességmegtartó erejének fokozását elősegítő társadalmi, jogi és természeti tényezők „munkacímmel” november 19-én nemzetközi tanácskozást tartott a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság (VMTT).

Pontosítok: A VMTT tevékenységében csupán annyi a változás, hogy az idei tanácskozására – a korábbi évektől eltérően – Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának nagytermében és nem a Tartományi Kormány harmadik emeleti tanácstermében került sor.

A Társaság 2008-tól 2015-ig tartott éves összejöveteleit, vagyis amíg a Demokrata Párt (DS), illetve Bojan Pajtić volt hatalmon – aki korábban Szalma József akadémikusnak, a VMTT elnökének a tanársegédje volt az újvidéki Jogtudományi Karon – a Tartományi Kormány üléstermében tartották. Most, hogy Vajdaságban is a Szerb Haladó Párt (SNS) került hatalomra, úgy tűnik, a Társaságot Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke vette pártfogásába.

A kétszeres elnök, aki mindenhez egyformán ért, szeret mindenhol megjelenni és beszédet mondani, a tanácskozáson is felszólalt. Ellentétben a korábbi évekkel, amikor a politikusok nem vettek részt a munkában, vagy legfeljebb csak üdvözölték a megjelenteket.

 Pásztor „arra hívta fel a figyelmet, szembe kell nézni a mai realitással is, például azzal, hogy a tudományos életből az elmúlt időszakban egyrészt kiszorítottak bennünket, másrészt mi szorítottuk ki saját magunkat is”.

– Saját magunkban is keresnünk kell a hibát, hiszen azt tapasztaljuk, hogy a legtehetségesebb fiataljainkat folyamatosan a közösségünkön kívülre küldjük, külföldre irányítjuk tanulni. Most már eljött annak a pillanata, hogy újra kapaszkodni kezdjünk. Lenniük kell itthon tanuló egyetemi hallgatóinknak, mert csak akkor lesznek egyetemi oktatóink is. A helyzet jelenleg rendkívül rossz ezen a téren, és ha nem gyorsítjuk fel ezt a „kapaszkodást”, akkor rövidesen azzal a szomorú helyzettel kell szembenéznünk, hogy kikopunk az egyetemi szférából – hangsúlyozta Pásztor.

– Egy óriási paradigmaváltásra lenne most szüksége a vajdasági magyar közösségnek. Le kell bontanunk azt az elutasítást, amelyet a kilencvenes évek történései hatására felépítettünk a szerb nyelvvel, szerb társadalommal szemben. Az utánpótlás nevelésének küldetése csak akkor lehet sikeres, ha itthon, szerb nyelven, ebben a társadalomban tudnak boldogulni gyerekeink – fogalmazott az elnök.

A Tartományi Képviselőház elnökétől, különösen, mint vendéglátótól, persze senki nem vitathatja el, hogy bárhol is felszólaljon és elmondja a véleményét. A beszédjével az a gondom, hogy olyan beállítottságú/hangvételű, mintha ellenzéki és nem hatalomgyakorló politikustól hangzott volna el. Álláspontja egyébként ellentétben van azon nyilatkozatával is, hogy a régóta tervezett Szabadkai Magyar Egyetem ügyét „még kerekasztal-beszélgetés formájában sem tartja reálisnak”.

Kinek rója fel Pásztor, hogy a tudományos életből az elmúlt időszakban egyrészt kiszorítottak bennünket, másrészt mi szorítottuk ki saját magunkat is”, amikor több mint másfél évtizede – hatalmi tisztségviselőként – tevékeny részese a vajdasági és a szerb politika alakításának? Biztosan nem a politikai vezetők a felelősek az ilyen helyzet kialakulásáért?

Különösen vitatható azon kijelentése, hogy gyerekeink „ebben a társadalomban szerb nyelven tudnak boldogulni”. Nem kérdés, hogy a szerb nyelvet megfelelő szinten el kell sajátítani, de ez semmiképpen nem jelenti azt, hogy az anyanyelvről le kell mondani. Ez ugyanis „egyenes út lenne az asszimilációhoz”.

A szakértők szerint „a közoktatás anyanyelvesítése, a kisebbségi nyelvek megőrzésének egyik alapkövetelménye”. Ehhez pedig a magyar nyelv egyenrangú használata feltételeinek biztosítására van/lenne szükség. A tudományos utánpótlás képzésében is. Ennek kinyilatkoztatása lett volna elvárható a tartomány legmagasabb rangú magyar tisztségviselőjétől.

Visszakanyarodva a VMTT 2016. évi tanácskozására, 2011-ben már szóvá tettem, hogy a Társaság munkájában „hiányolom a vajdasági magyar közösség időszerű helyzetével kapcsolatos témák jelenlétét és az ezekkel kapcsolatos állásfoglalást”. Azóta sem történt semmilyen változás. Ezért 2015 óta a tanácskozáson már nem vettem részt.

Ismételten kérdezem, „elegendő-e az évi egy tudományos tanácskozás megszervezése”? A tanácskozások tartalmáról is vitát kellene nyitni, a napirendre kerülő témák sokasága és természete miatt. Az eddigi – egynapos – tanácskozásokon ugyanis szinte mindig mindenről volt szó, csak éppen (a témák sokasága és az idő rövidsége miatt) semmiről sem elegendő – írtam 2011-ben.

Az idei tanácskozáson is „több mint harminc természeti, társadalmi és műszaki tudománnyal foglalkozó értekezést prezentáltak rangos előadók”. Lehetséges-e mindezt végigülni, figyelemmel követni és még vitázni is – ha egész napos tanácskozásról is van szó? Persze, hogy nem. Egy év múlva pedig, mire a munkák nyomtatásban megjelennek, a világ is nagyot változik…

A VMTT vezetőségének le kellene/le kellett volna már vonni az eddigi tanácskozások tapasztalatait és lépéseket a tenni a mielőbbi változások érdekében. A politikusokat pedig távol kell tartani a tudományba való beleszólástól.

Javasolom azt is, hogy a tanácskozás a továbbiakban vegye fel Dr. Ribár Béla (Torontálvásárhely, 1930. szeptember 5. – Újvidék, 2006. március 22.), a VMTT egyik alapító tagjának és első elnöknek, vajdasági magyar tudósnak és közéleti személyiségnek a nevét. A Társaság honlapján még említést sem találni az alapító elnökről. És a tagok névsorát sem újították. Ennyire (nem) viselünk gondot a tudósainkról!

2016. december 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„VAJDASÁG SZERBIA RÉSZE”

Vučić most még a tartomány jelenlegi (kvázi) autonómiáját is meg akarja szüntetni! Újabb uszításokkal feszültséget akar >

Tovább

Szerbiában „a forradalom már javában zajlik!”

A polgárok bizalma nélkül pedig egyetlen hatalom sem működhet! Szerbiában hatalomváltásra van szükség. A jelenlegi teljesen >

Tovább

Ők nem a „buborék hercegei”

Emlékszem az Otpor tagjai elfogadták nyilvános fellépést a hivatalos rendezvényen, de nem hívták meg őket erre. >

Tovább

Támadááás!

Zentán például, ötvenöt évvel ezelőtt, az asztalitenisz szentélyben: nem is tudom hány asztal egymás mellett, mint >

Tovább

A VMSZ korifeusa

Az írásból úgy tűnik, Korhecz a Vajdasági Magyar Szolgapárt (VMSZ) korifeusaként jelentette meg ezt a cikket. >

Tovább

Szerbia – mi lesz ennek a vége?

Szerbiában, bár manapság nem mindennaposak a bandák közti fegyveres leszámolások, a gyilkosságok mínuszos hírnek számítanak. Nekik >

Tovább

A fiatalok vissza akarják hódítani a reményt

A tüntetésen sok magyar szót hallottam, főleg magyar fiatalok jelenlétét regisztráltam. Mivel a feleségemmel magyarul társalogtunk, >

Tovább

VMSZ-es „normalitás”

A VMSZ agymosott, tudathasadásos, önző, fanatikus híveket akar karámba zárni, miközben – a hírösszefoglalók szerint – >

Tovább

I šta će sada biti sa nama?

Vest o Teofilovoj smrti podseća me na šifrovanu prepisku između Aleksandra Tišme i Danila Kiša. Danilo >

Tovább

A joghurtforradalom szimbolikus felülmúlása

Megérkeztek a belgrádi egyetemisták, akik két na alatt gyalog tették meg az utat (80 kilométer) Belgrádtól >

Tovább

Újra kellene gondolni az elmúlt harminc évet

A múltat nem lehet csak úgy kidobni az ablakon, mert ha nem tudjuk méltósággal eltemetni, akkor >

Tovább

Ami körülöttünk történik, sokkal több a politikánál

Hogy mi következik ezután, arra - akárcsak sok kiváló barátomnak - nincs válaszom. A kormánytöbbség új >

Tovább