2019. augusztus 24. szombat
Ma Bertalan, Aliz, Detre névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Semmi változás

Utóhang a VMTT tudományos tanácskozásáról

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Kinek rója fel Pásztor, hogy a tudományos életből az elmúlt időszakban egyrészt kiszorítottak bennünket, másrészt mi szorítottuk ki saját magunkat is”, amikor több mint másfél évtizede – hatalmi tisztségviselőként – tevékeny részese a vajdasági és a szerb politika alakításának? Bozóki Antal (bozokiantal.blog):

A Magyar Tudomány Napja program keretében A vidék népességmegtartó erejének fokozását elősegítő társadalmi, jogi és természeti tényezők „munkacímmel” november 19-én nemzetközi tanácskozást tartott a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság (VMTT).

Pontosítok: A VMTT tevékenységében csupán annyi a változás, hogy az idei tanácskozására – a korábbi évektől eltérően – Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának nagytermében és nem a Tartományi Kormány harmadik emeleti tanácstermében került sor.

A Társaság 2008-tól 2015-ig tartott éves összejöveteleit, vagyis amíg a Demokrata Párt (DS), illetve Bojan Pajtić volt hatalmon – aki korábban Szalma József akadémikusnak, a VMTT elnökének a tanársegédje volt az újvidéki Jogtudományi Karon – a Tartományi Kormány üléstermében tartották. Most, hogy Vajdaságban is a Szerb Haladó Párt (SNS) került hatalomra, úgy tűnik, a Társaságot Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke vette pártfogásába.

A kétszeres elnök, aki mindenhez egyformán ért, szeret mindenhol megjelenni és beszédet mondani, a tanácskozáson is felszólalt. Ellentétben a korábbi évekkel, amikor a politikusok nem vettek részt a munkában, vagy legfeljebb csak üdvözölték a megjelenteket.

 Pásztor „arra hívta fel a figyelmet, szembe kell nézni a mai realitással is, például azzal, hogy a tudományos életből az elmúlt időszakban egyrészt kiszorítottak bennünket, másrészt mi szorítottuk ki saját magunkat is”.

– Saját magunkban is keresnünk kell a hibát, hiszen azt tapasztaljuk, hogy a legtehetségesebb fiataljainkat folyamatosan a közösségünkön kívülre küldjük, külföldre irányítjuk tanulni. Most már eljött annak a pillanata, hogy újra kapaszkodni kezdjünk. Lenniük kell itthon tanuló egyetemi hallgatóinknak, mert csak akkor lesznek egyetemi oktatóink is. A helyzet jelenleg rendkívül rossz ezen a téren, és ha nem gyorsítjuk fel ezt a „kapaszkodást”, akkor rövidesen azzal a szomorú helyzettel kell szembenéznünk, hogy kikopunk az egyetemi szférából – hangsúlyozta Pásztor.

– Egy óriási paradigmaváltásra lenne most szüksége a vajdasági magyar közösségnek. Le kell bontanunk azt az elutasítást, amelyet a kilencvenes évek történései hatására felépítettünk a szerb nyelvvel, szerb társadalommal szemben. Az utánpótlás nevelésének küldetése csak akkor lehet sikeres, ha itthon, szerb nyelven, ebben a társadalomban tudnak boldogulni gyerekeink – fogalmazott az elnök.

A Tartományi Képviselőház elnökétől, különösen, mint vendéglátótól, persze senki nem vitathatja el, hogy bárhol is felszólaljon és elmondja a véleményét. A beszédjével az a gondom, hogy olyan beállítottságú/hangvételű, mintha ellenzéki és nem hatalomgyakorló politikustól hangzott volna el. Álláspontja egyébként ellentétben van azon nyilatkozatával is, hogy a régóta tervezett Szabadkai Magyar Egyetem ügyét „még kerekasztal-beszélgetés formájában sem tartja reálisnak”.

Kinek rója fel Pásztor, hogy a tudományos életből az elmúlt időszakban egyrészt kiszorítottak bennünket, másrészt mi szorítottuk ki saját magunkat is”, amikor több mint másfél évtizede – hatalmi tisztségviselőként – tevékeny részese a vajdasági és a szerb politika alakításának? Biztosan nem a politikai vezetők a felelősek az ilyen helyzet kialakulásáért?

Különösen vitatható azon kijelentése, hogy gyerekeink „ebben a társadalomban szerb nyelven tudnak boldogulni”. Nem kérdés, hogy a szerb nyelvet megfelelő szinten el kell sajátítani, de ez semmiképpen nem jelenti azt, hogy az anyanyelvről le kell mondani. Ez ugyanis „egyenes út lenne az asszimilációhoz”.

A szakértők szerint „a közoktatás anyanyelvesítése, a kisebbségi nyelvek megőrzésének egyik alapkövetelménye”. Ehhez pedig a magyar nyelv egyenrangú használata feltételeinek biztosítására van/lenne szükség. A tudományos utánpótlás képzésében is. Ennek kinyilatkoztatása lett volna elvárható a tartomány legmagasabb rangú magyar tisztségviselőjétől.

Visszakanyarodva a VMTT 2016. évi tanácskozására, 2011-ben már szóvá tettem, hogy a Társaság munkájában „hiányolom a vajdasági magyar közösség időszerű helyzetével kapcsolatos témák jelenlétét és az ezekkel kapcsolatos állásfoglalást”. Azóta sem történt semmilyen változás. Ezért 2015 óta a tanácskozáson már nem vettem részt.

Ismételten kérdezem, „elegendő-e az évi egy tudományos tanácskozás megszervezése”? A tanácskozások tartalmáról is vitát kellene nyitni, a napirendre kerülő témák sokasága és természete miatt. Az eddigi – egynapos – tanácskozásokon ugyanis szinte mindig mindenről volt szó, csak éppen (a témák sokasága és az idő rövidsége miatt) semmiről sem elegendő – írtam 2011-ben.

Az idei tanácskozáson is „több mint harminc természeti, társadalmi és műszaki tudománnyal foglalkozó értekezést prezentáltak rangos előadók”. Lehetséges-e mindezt végigülni, figyelemmel követni és még vitázni is – ha egész napos tanácskozásról is van szó? Persze, hogy nem. Egy év múlva pedig, mire a munkák nyomtatásban megjelennek, a világ is nagyot változik…

A VMTT vezetőségének le kellene/le kellett volna már vonni az eddigi tanácskozások tapasztalatait és lépéseket a tenni a mielőbbi változások érdekében. A politikusokat pedig távol kell tartani a tudományba való beleszólástól.

Javasolom azt is, hogy a tanácskozás a továbbiakban vegye fel Dr. Ribár Béla (Torontálvásárhely, 1930. szeptember 5. – Újvidék, 2006. március 22.), a VMTT egyik alapító tagjának és első elnöknek, vajdasági magyar tudósnak és közéleti személyiségnek a nevét. A Társaság honlapján még említést sem találni az alapító elnökről. És a tagok névsorát sem újították. Ennyire (nem) viselünk gondot a tudósainkról!

2016. december 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Zsidókat jobbra át

Csak szeretnénk nyugodtan elmondani, hogy a neokohn.hu az, ami és nem egyéb, a jelenlegi magyarországi kormányrendszer >

Tovább

Lesz-e (ismét) magyar nyelvű SZER?

Amiről ugyancsak nem szoktak beszélni: hogyan működik a Trump elnök kormányzása alatt újraindított román és bolgár >

Tovább

A VMJE nyári egyeteméről

Végső ideje lenne közösségi szinten elgondolkozni a jogászképzésről, mivel a jogászok – véemeszees irányítással – „szépen >

Tovább

Građanski sloj je siroče ovog društva

Trava strada i onda kada se slonovi međusobno bore, ali i onda kada se vole. I >

Tovább

Az MNT mikor illetékes, és mikor nem?

Nem az a probléma, hogy Birkózóakadémia létesül, hanem, hogy az MNT nem az illetékességi körével összhangban, >

Tovább

Álmomban sem gondoltam volna...

De mit mondjon az elszegényedett kisember, akinek a gyerekei azokban az években külföldre menekültek, ő pedig >

Tovább

De mily lángot is gyújthassunk, amit el nem oltana ez a szél?

Az Új Symposion munkatársai, szerkesztői az utóbbi időben sokat nyilatkoztak, főleg saját érdemeikről, még a kocsmázások >

Tovább

Nincs szó

Amikor „kurvaanyázok”, nem is rájuk gondolok! Hanem mindazokra, akik úgy vélik, hogy kizárólagos, kirekesztő eszmék, faji >

Tovább

Nem ismerem a magyar vidéket...

Az elvándorló magyar értelmiségiek nagy része jobban kötődik a Vajdasághoz, többek között a szerb kultúrához is, >

Tovább

Egy csókoltatás népies diplomáciája

Persze a fővadász és főnöke még biztonságban van, jól bélelt bundákban és terepjárókkal járnak ők vadászni, >

Tovább

Ólomévek

Az egyik napról a másikra, meséli Tolnai, a hatalom jó és rossz fiúkra osztott fel bennünket. >

Tovább

„Út a keresztény szabadság korszakába”?

A haladó VMSZ képviselőinek tusványosi – minden valós elemzést és politikai meglátást nélkülöző – felszólalásai is >

Tovább