2021. október 24. vasárnap
Ma Salamon, Antal névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Az elveszett törzsasztal nyomában

Bódis Gábor
Bódis Gábor

De mint kezdjen egy megrögzött törzsasztal melletti munka nélküli igazságkutató, ha ellopják a lelkét? Vagyis a törzsasztalát. Méghozzá idegen hatalmak.

Nem titok, de nem is közhírré harsogott breaking, hogy a Napló Vezérigazgatóság rendszeresen és szívósan kihelyezett plenáris ülést tart a Duna-parton. Egy Szegedi Halászcsárda nevű magánintézmény falai között, ahol a bableves ugyan nem olyan jó, mint egykor a Dominóban, de igen, a haltöpörtyű erőspistásan és sülthagymával sokkal jobb. Most eltekintünk attól a mellékelt körülménytől, hogy a már említett újvidéki toborzó helyen nem is tálaltak efféle csemegét. Pedig Duna ott is van.

Nos, mint a reményteli tollforgatók ifjú és virgonc csapata, az NV (Napló Vezérigazgatóság) is szeret úgy megállapodni és helyröghöz kötődni, mint más ebadta kölyke e kegyetlen világnak. Magyarán: van törzsasztalunk.

Ennek világra szóló története és busás ára van. Mint minden valamirevaló törzsasztalnak. Jártak itt már többször kirúgottak, visszatérő kirúgottak és egyszerű nyugdíjazottak. Meg tévedésből idesodródott, még mindig munkahellyel bírók, akik, mint ahogy a kizártak kiváltságos társadalmában illik, azonnali elbocsátást nyertek. A törzsasztal mellől.

Mert hogy előbb legyenek szívesek kirúgatni magukat az állami akolból, hogy utána együtt tegyük ugyanezt a hámból.

De mit kezdjen egy megrögzött, törzsasztal melletti, munkanélküli igazságkutató, ha ellopják a lelkét? Vagyis a törzsasztalát. Méghozzá idegen hatalmak.

A tragédia eme súlyosbított esete történt meg a NV plénumával. Betoppanva a dunaparti magánintézmény nagytermébe a szem tágra nyílt, a fül bedugult, a tekintet bamba. Árulás.

Hét kínai lány és egy fiú úgy ült a szentély körül, mintha csak a Magyar Szóból értesülne a rideg valóságról. Azaz, mit sem sejtve.

A gyalázat fokozása írásban már teljesíthetetlen feladat, miként a szörnyű csalódás érzékeltetése is. A világ így omlik össze.

Idegenek megszállták a törzsasztalunkat! És a TEK merre ugyan? A szerbiai megértve, mert fegyvereket keres Belgrád szerte.

De mi sem vagyunk restek. Beülünk a szomszédos asztalhoz és kabátjainkkal kerítést formálunk a két asztal közé. Innen ide élve át nem ültök! Szögesdrót a mi szívünk.

Tudta…hogy az idegenek nemcsak nem becsülik a kultúránkat, a munkahelyeinket veszik el és becstelenítik meg asszonyainkat, hanem elveszik a törzsasztalunkat is?

Közben fizetnek a népvándorlók. Van közöttük csinosabb hölgy is. De ez mit sem változtat alapgyűlöletünkön: vesszen minden betolakodó hallevesünket felszippantó törzsasztal-tolvaj!

Éljen a magyar gyűlöletszabadság!

Közben a színes kabátokba öltözött társaság (a gyanútlanoknak: a sárga veszedelem rejtő színei voltak) elvonul az asztalunk mellett. Most egy elegáns gáncs lenne az igazi bosszú. Csak hát kamera nélkül már ez sem édes. Pedig a Duna TV nagyjai biztosan kitüntetnének.

 

 

2016. november 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A hazugságpolitika és a kirekesztés ellen

„Pásztor István újfent bizonyította, hogy csak azt tartja a magyar közösség tagjának, aki a munkahelye és >

Tovább

A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik

Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >

Tovább

A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik

Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >

Tovább

Szép csendben kiléptem a közéletből

Legfeljebb az újonnan megjelent könyveim megjelenésekor lépek fel egyik-másik rendezvényen, vagy nyilatkozom egyik vagy a másik >

Tovább

Támogatjuk Márki-Zay Pétert!

„A Magyar Mozgalom partnere kíván lenni azoknak a magyarországi erőknek, amelyekkel közösen elérhetjük, hogy valóban minden >

Tovább

Az Édentől balra

Csak annyi erőm maradt még, hogy eldadogjam egy régi 1968 után írt esszém címét. Előtte is, >

Tovább

„Mikor megy már nyugdíjba?”

A „csaknem 15 éves pártelnöki munkájának” és a magyar közösségre tett hatásainak az értékelése még várat >

Tovább

Ki kellene lépni abból az értelmiségi buborékból

Néhányan kérdik tőlem, hogy miért nem írok például a VMSZ-ról. Miért? Azért, mert az többé nem >

Tovább

Az utolsó percig nem hittük, hogy ebből háború lesz

És most, amikor hazamegyek, fáj a szívem, mert nem azt a falut látom, ahonnan annak idején >

Tovább

„Úgy hullottak szét a családok, mint Jugoszlávia”

A békéről szeretnék írni, mivel sokat írtam már a háborúról. Most azt szeretném körüljárni, milyen az, >

Tovább

Civilizációs válság

Megbicsaklott a társadalmi önbecsülés és méltóságérzet, megszűnt a szolidaritás. Lepusztult és barbarizálódott a közélet, elhatalmasodott a >

Tovább

„Tűnés, míg a Dunába nem lőlek benneteket!”

Amikor a hídhoz értünk, megköszönte a fuvart, kiszállt a kocsiból, de abban a pillanatban érkezett meg >

Tovább