2019. november 20. Szerda
Ma Jolán, Zsolt, ödön, Bódog névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Kétkulacsos politika

Kisebbségjogi témák

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A Vajdasági Magyar Szövetség  szürke eminenciájának is nevezett Várady a tőle megszokott stílusban fogalmaz: Se nem mondja, hogy együtt kell működni, se azt, hogy nem kell együttműködni a Szerb Haladó Párttal. Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):

Szeptember 29.

Vandálok rongálták meg a Szentháromság-szobrot Szabadkán. Ellopták az aranyozott feszületet és tollat, az egyik angyalnak pedig a kezét törték le. Az okozott kár felbecsülése folyamatban van.

Az utóbbi két hétben ez már a második alkalom, hogy vandálok célpontjává lett a szabadkai városháza előtti parkban álló Szentháromság-szobor. Először ,,csupán’’ a szoboregyüttest körülvevő kerítést mozdították ki a helyéről, de nem vittek el semmit. Most azonban már meg is csonkították a hosszú történelmi időutazást megélt emlékművet.

Mint ismeretes, a Szentháromság-szobor 1915 és 1964 között Szabadka főterén, a Városi Könyvtár előtt állt, majd áthelyezték a Szent Teréz Székesegyház melletti parkba. Jelenlegi helyére idén májusban került a Magyar Nemzeti Tanács javaslatára. A szobor restaurációs és szállítási költségei 7,5 millió dinárba kerültek.

Március 9-én összefirkálták a közép-bánsági Bocsár település magyar helységnévtábláját. A Törökbecse mellett fekvő falucska táblájának magyar felirata zavarhatott egyeseket, ezért azt megrongálva, fekete graffitival a Srbija szót írták rá cirill betűkkel, csak, hogy az 1400 lelket számláló település mintegy 10 százaléknyi megmaradt szórványmagyarsága még véletlenül se feledje el melyik országban is élünk.

Július 19-én festékkel öntötték le Damjanich János domborművét Adán. A központi parkból korábban ellopták Halász József és Bakos Kálmán mellszobrát is....

Ez lenne a különbözőség iránti tolerancia, a másság iránti tisztelet?

Szeptember 29.

Pintér Attilával, Magyarország belgrádi nagykövetével tárgyalt a tartományi kormányban Igor Mirović kormányfő. Megállapították: a Szerbia és Magyarország közötti viszony a jelen pillanatban a legjobb az utóbbi tíz év távlatában, s ez a két állam közös munkájának az eredménye. Mirović hangsúlyozta: közös érdek, hogy a sikeres együttműködés folytatódjon, a Magyarországgal megvalósított jószomszédi kapcsolatok prioritást élveznek a szomszédokkal épített bilaterális viszonyok között.

Pintér rámutatott a tartomány közelségéből és az itt élő számottevő magyar kisebbség jelenlétéből fakadó előnyökre, melyek segíthetik e kapcsolatok fejlesztését.

A tudósításból nem derül ki, hogy a találkozón szóba kerültek-e olyan kérdések, amelyek terhelik az itteni magyar közösség helyzetét, rontják az etnikai viszonyokat, mint például újabban a Vajdasági Magyar Diákszövetség és az újvidéki Jogtudományi Kar pere az anyanyelvhasználatról, a magyar könyvtárosoknak a zombori Bieliczky Károly Városi Könyvtárban történt felmondásának ügye, a Szentháromság-szobor megrongálása Szabadkán, vagy éppen a tartomány új, „hagyományosnak” nevezett zászlaja…

A nemzeti kisebbségi kérdések hatékony megoldása – mindkét oldalról – ugyanis része kellene, hogy legyen a „jószomszédi kapcsolatok” fejlődésének. A fennálló problémák elhallgatása, szőnyeg alá söprése nem segíti ezt, és az együttműködési készség őszinteségét sem tanúsítja.

Szeptember 29.

Terjedelmes interjúban fejtette ki nézeteit Dr. Várady Tibor „akadémikus, nemzetközi jogász, egyetemi tanár, a Várady kiválósági ösztöndíj meglapítója a vajdasági magyar közéletről” a Vígi Zsoldos Zsaklina újságírónak adott interjúban.

– Mi a véleménye arról, hogy a VMSZ koalíciós szerződést kötött a Szerb Haladó Párttal, és a többség részét képezi a parlamentben? Ön szerint miképp szükséges egy kisebbségi pártnak részt vennie a hatalomgyakorlásban? – kérdezte egyebek között Vígi az akadémikust.

– A Szerb Haladó Párttal való együttműködés nehezen megkerülhető. Az adott helyzetben az tűnik valószínűnek, hogy egy darabig ez a párt lesz hatalmon. A kisebbségi politikának vannak sajátos megkötöttségei. Ma olvasom, hogy a horvátországi választások után Milorad Pupovac, a szerb kisebbség vezetője (egyébként egy ismert, józan gondolkodású értelmiségi), azt nyilatkozta, hogy valószínűleg a hatalomhoz fognak csatlakozni – és ez a hatalom feltehetően a HDZ lesz. Persze többféle módon lehet együttműködni a hatalmon levő párttal, és törekednünk kell, hogy ne váljunk részévé a szerb polarizációnak is – válaszolta Várady.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szürke eminenciájának is nevezett Várady a tőle megszokott stílusban fogalmaz: Se nem mondja, hogy együtt kell működni, se azt, hogy nem kell együttműködni a Szerb Haladó Párttal (SZHP), hanem azt, hogy az ezzel a párttal való együttműködés „nehezen megkerülhető”. Mit jelent ez egyáltalán? Mit lehet ebből kiérteni?

A SZHP köztudottan a Szerb Radikális Pártból kivált jelenlegi hatalomtartók pártja, akik nekünk „egy szendvicset”kínáltak, hogy hagyjuk el az országot. A VMSZ most hatalmi koalícióban van a SZHP-vel.

Várady nyilatkozatával – akarva akaratlanul – azokat az itteni vezető magyar politikusokat támogatja, akik úgy vélik, hogy a kisebbségi jogokat csak a mindenkori hatalmat gyakorló párthoz simulva lehet érvényesíteni. Amíg a Demokrata Párt volt hatalmon, addig a VMSZ vezetői ehhez a párthoz csatlakozva vettek rész a hatalom gyakorlásában, most pedig a SZHP hatalmi koalíciós partnerei. A VMSZ – ha tetszik, ha nem – már (azzal, hogy csatlakozott a SZHP-hoz) részévé vált „a szerb polarizációnak is”. Miközben a vajdasági magyar közösség egyre fogy, jogai egyre csorbulnak. Mi haszna lett közösségünknek az eddig is sok kárt okozó elvtelen, megalkuvó, megalázó, a problémák felett szemet hunyó kétkulacsos politikából?

Nem igaz, hogy ellenzéki pozícióból nem lehet, sőt kell is következetesen küzdeni a nemzeti kisebbségi jogokért! A pártoknak és egyéneknek is. A nemzeti kisebbségi jogok érvényesítése ugyanis nem a mindenkori hatalommal való összeborulás eredménye kell, hogy legyen, hanem az alkotmány, a törvények, a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek alkalmazásának. Amikor az SZHP kibukik a hatalomból, akkor melyik párt lesz majd az új „stratégiai partnere” a VMSZ-nek?

Szeptember 30.

A Tartományi Képviselőházban és kormányban jártak azok az európai politikusok, akik az Európai Parlament Korábbi Képviselőinek Egyesületét alkotják. A Jan-Willem Bertens vezette küldöttséget Pásztor István házelnök és munkatársai fogadták a parlamentben. Megismertették a hét országból érkezett volt képviselőket a vajdasági parlament működésével, munkájával, tevékenységével, hatásköreivel. A vendégeket köszöntve Pásztor kiemelte, hogy „Vajdaság nem más, mint Európa kicsiben”.

– Büszkén beszélhetünk arról, hogy a különböző nemzeti közösségek együttélése mindennapjaink szerves része, olyan valami, amiről felismerhetők vagyunk, ami egyedivé tesz bennünket. Vajdaságban magától értetődik a különbözőség iránti tolerancia magas szintje – fogalmazott a házelnök.

Hozzátette, a nemzeti közösségekkel kapcsolatos törvényes szabályozások, különös tekintettel a nemzeti tanácsokról szóló előírásokra, olyan megoldásnak számítanak, amelyet egyes fejlettebb európai országok is megirigyelhetnek.

A korábbi képviselők csoportját Igor Mirović tartományi kormányfő is vendégül látta: Vajdaság többnemzetiségű, multikulturális jellegéről beszélgettek. Mirović tájékoztatta a politikusokat az új kormány munkájáról, mely a gyorsabb gazdasági fejlődést és a nemzeti közösségekkel való hatékonyabb együttműködést jelölte ki céljául.

A küldöttség tagjai bizonyára elégetten tértek haza. A vendéglátóktól hallották, hogy „a különböző nemzeti közösségek együttélése mindennapjaink szerves része”, és hogy „Vajdaságban magától értetődik a különbözőség iránti tolerancia magas szintje”. Erről fogják értesíteni az Európai Parlamentet és az egész világot. Az, hogy valójában hogyan is folyik a gyakorlatban nemzeti kisebbségi jogok érvényesítése, hogy élnek az emberek, túlságosan már nem érdekel(het)te őket, hiszen „Vajdaság nem más, mint Európa kicsiben”. Mit is jelenthet ez egyáltalán?

Mondhatnak az ellenzéki magyar pártok, civil szervezetek, amit csak akarnak. Kit érdekel? Még a sajtóban sem kapnak szót, nemhogy az Európai Parlamentben. A Fidesz VMSZ-es képviselője ott is ugyanazt mondja, amit a tartományi vezetők. Csodálkozunk, hogy ide jutottunk?

Október 1.

Titelen ünnepélyesen megnyitották a Magyar Művelődési Központ. Az intézménynek különösen nagy jelentősége van, mivel a településen már több mint négy évtizede nincs magyar tannyelvű oktatás.

A négy és félezer lakosú Titelen négyszáz magyar él. Az anyanyelvüket már szinte alig beszélik. Csak néhány családban domináns a magyar nyelv. Mint a helybéli Bicskei Ágnes mondja, nagyon sok a vegyes házasság, és azokban már nem beszélik a magyar nyelvet. Az idősebbek még igyekeznek megőrizni őseik nyelvét, de a fiatalokat nem lehet rábírni erre.

A Magyar Művelődési Központ megnyitásával változtatni szeretnének a helyzeten.

– Megpróbáljuk visszahozni a magyarságot. Titelen egykor 600–700 magyar élt, ma viszont nem tudom, hogy tud-e 100-150 ember magyarul. Az első lépés az, hogy beindítsuk a magyar nyelv tanítását. Újra meg kell tanulnunk magyarul – mondja Latinkić Magda, a Titeli Magyar Művelődési Központ elnöke.

A Sajkás-vidék magyarsága a második világháború végén történt véres eseményeket mostanáig nem heverte ki. 1945. január 23-án megkezdődött a csúrogi, január 28-án a zsablyai, majd április 18-án a mozsori magyarok exodusa, erőszakos kiköltöztetése lakóhelyéről, szülőföldjéről… Titel lakosságát nem üldözték el, noha tömegirtás ott is zajlott. A magyarok száma nagyon megcsappant, napjainkban már „csak néhány családban domináns a magyar nyelv”.

A titeli Magyar Művelődési Központ megnyitása nem csak a helység, de a magyar közösség szempontjából is fontos esemény. Fordulópont lehet az ottani magyarok identitása megőrzésének szempontjából.

Október 6.

– A mai napon, 1988. október 6-án, Milošević emberei behatoltak a Báni Palotába és, mint a megszállók, erőszakkal fenyegetőzve, átvették Vajdaságban a hatalmat. Ezzel elkezdődött Szerbia központosításának folyamata és alkotmányellenes dominanciája a JSZSZK Elnökségében, ami Jugoszlávi szétesésének és az ezt követő véres események gyutacsa volt – olvasható a Vajdasági Klub „28 évvel a joghurt után – Előttünk a Vajdaság Köztársaságért való küzdelem” című közleményében.

– Vajdaság ún. „hagyományos jelképeinek elfogadása a soknemzetű és kultúrájú Vajdaság megszüntetésének szimbolikus jele és a „szerb Vajdaság” megalakításának kezdetét jelenti. Miloševićnak abban a folyamatban „saját magyarja volt – Mihalj Kertes” személyében, míg Aleksandar Vućićnak manapság több ilyen segítője van, akik Vajdaság megsemmisítőivel való együttműködéssel szégyenítik önmagukat és azokat, akik megválasztották őket, de magát Vajdaságot is. Egykor az eszméket egy marok ezüstpénzért árulták, ma pedig a hatalmi szervekben és az igazgató bizottságokban elkövetett bűnök megbocsátásáért. De az árulás árulás marad, bármi legyen is az oka. Mert ma már világos: Egyetlen hatalomnak sem sikerült volna ennyire kirabolni, jogaitól megfosztani és megalázni Vajdaságot, ha ebben nem lettek volna a segítségükre az ún. polgári és autochton – vajdasági pártok – áll egyebek között a Dr. Branislava Kostić elnök asszony által aláírt közleményben.

2016. október 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szeretettel a Vajdaságból: itt a harmadik orosz megszállás, de ennek most örülnek

Ám, mint azt jól tudjuk, semmi sem tart örökké, és minden jónak vége szakad egyszer. Megbízható >

Tovább

Egy dél-bácskai tartalékos katona története

Talán az volt a szerencsénk, hogy amikor már egy jó ideje meneteltünk, az egyik szerb tartalékos >

Tovább

Egy vita rejtekei

A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >

Tovább

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább