2024. december 13. péntek
Ma Luca, Otília, Lúcia, Éda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A jólneveltség diadala

Bódis Gábor
Bódis Gábor

Emiatt jogos a Jutarnji list (horvát liberális napilap) minapi szalagcíme: Andrej Plenković, avagy Horvátország egy olyan Sanadert kap, aki nem lop?

Marina, Split környéke

A szomszédasszony felfelé baktat a meredek úton.

Merre volt?

Eleget tettem a polgári kötelezettségemnek, azaz szavaztam az iskolában.

Bátorítóan mosolyog, ennek ellenére sem kérdezem meg, hogy kire.

Az Északabbra fekvő Zadar a horvát (szélső)jobboldal egyik fellegvára, a Hágában felmentett Ante Gotovina tábornok fellegvára.

Split már összetettebb eset: van gazdag antifasiszta múltja a II. világháborúból, de kemény szerb- és jugoszlávellenességben megnyilvánuló kizárólagos nacionalizmusa is. Marinán még áll a partizán áldozatok emlékműve (az ötágú csillaggal), de a délszláv háború helyi hőséről is neveztek el utcát. Valahogy ez összemosódik és kiegyenlítődik a fejekben.

És mintha ez a konszenzusos emlékezet-politika is közrejátszott volna a szeptemberi előrehozott választások kimenetelében.

Pedig első pillantásra mintha semmi sem változott volna.

Több mint hat hónappal ezelőtt, amikor a balközép, szociáldemokraták által vezetett kormánynak lejárt a mandátuma, a választásokon patthelyzet alakult ki: a két legnagyobb párt, a szocdemek és a jobboldali HDZ (Horvát Demokratikus Közösség) ugyanannyi mandátumot szerzett. Hosszú hónapokig tartó, kínos alkudozások után a HDZ összeállt a harmadik helyezett Híddal (Most), a vidéki polgármesterek laza és a katolikus egyházhoz közelálló szövetségével. Hoztak egy horvátul elég gyengén beszélő, Kanadában élő üzletembert miniszterelnöknek (Orešković) és a két pártvezér Tomislav Karamarko (HDZ) és Božo Petrov (Most) irányította a kormányt. Főleg szélsőjobbra. Kultuszminiszterként a bosnyák származású Hasanbegović vezetésével tisztogatás kezdődött, Zágráb utcáin a felbátorodott tömeg usztasa jelszavakkal követelte a lekommunistázott vagy leszerbezett tisztségviselők eltávolítását.

Az üveglábakon álló koalíció már töredezni kezdett néhány hónap után. Az i-re a pontot a szélsőjobbos Karamarko ifjú és csinos feleségének a botránya tette. Az asszonykáról kiderült, hogy havonta busás jutalomban részesül egy olyan horvát embertől, aki a MOL horvátországi lobbistájának számít. Tekintettel a hosszantartó válságra (a horvát nemzeti büszkeség, az INA irányítását a MOL a horvátok szerint úgy szerezte meg, hogy Hernádi MOL-vezér annak idején lefizette Ivo Sanader akkori miniszterelnököt) ez szinte hazaárulásnak minősül.

Lemondott a kormány, szeptember elejére kiírták a rendkívüli választásokat. Tomislav Karamarko lemondott a HDZ elnökségéről. A HDZ EU parlamenti képviselőjét, Andrej Plenkovićot választották meg a párt élére.

Logikusnak tűnt, hogy az ellenzéki szocdemek ilyen előzmények után megtáltosodnak. Ezt mutatták ki az előrejelzések is.

És akkor Zoran Milanović, a Szociáldemokrata Párt elnöke egy váratlan nacionalista hajrába kezdett, amivel jobbról akarta előzni a HDZ-t. Főleg az ország még mindig legnépesebb kisebbségét, a szerbeket és anyaországukat, Szerbiát vette célba. Rejtélyes módon napvilágra került egy hangszalag, amelyen Milanović „egy marék nyomoréknak” nevezte a szerbeket. Nem is akárkik előtt: a korábbi Milanović-kormány ellen hónapokig Zágráb központjában felállított sátrakban tüntető szélsőjobbos hadi veteránok előtt, akikkel így megtalálta a közös hangot. A szerb elnököt, Tomislav Nikolićot csak gúnynevén Toma Grobarnak, azaz Sírásó Tominak nevezte (Šešelj vajda hűtlenné vált helyettese, a mai államfő valamikor egy szerbiai város temetkezési vállalatának igazgatója volt). Nem kímélte az új HDZ elnököt sem, akiről azt állította, hogy hirtelen rátört a hazafiság. Az édesanyját is megemlítette, akiről csak azt ejtette el, hogy katonai orvos volt. Valószínűleg a nem túl vájtfülű horvát nacionalisták előtt ez lejáratásnak számít, hiszen az anyuka csakis a gyűlölt Jugoszláv Néphadseregben lehetett katonai orvos.

Milanović tovább emelte a tétet: a kampány finisében elárulta, hogy anyai nagyapja usztasa (horvát fasiszta) volt. Ez gondolta aduásznak a szélsőjobbos szavazók előtt.

De, úgy tűnik, nem jött be neki a nagy trükk. Sőt, ellenfelének Andrej Plenkovićnak, annak dacára, hogy az anyja katonai orvos volt, sikerült ledolgoznia a pártját ért megrázkodtatások okozta hátrányt és lekörözte a szocdemeket. Egy parádés vágta volt. Vagy ahogyan a választások eredményét az egyik legismertebb horvát kolumnista, Jelena Lovrić nevezte: a jóneveltség diadala.

A zágrábi születésű 46 éves Plenković szülei dalmátok (apja Hvar szigetéről származik, egyetemi tanár, a már említett anyja pedig Makarskáról). A jogi egyetemet végzett és az európai integráció egyik legismertebb szakértőjének számít, részt vett az ország csatlakozásának előkészítésében. 2013 óta EU parlamenti képviselő, aki először szólalt fel a testület előtt horvátul. Állítólag Tomislav Karamarko annak idején fellélegzett, amikor Plenković Brüsszelbe távozott, mert a párt berkeiben már akkor sokan a diplomata allűrökkel megáldott fiatalembert megfelelőbb pártelnöknek tartották. Karamarko bukásával eljött az ő ideje.

A HDZ választási kampánya valóságos felüdülés volt, elsősorban az új pártvezér stílusának köszönhetően. Az előző jobboldali vezetők fentebb hirdették, hogy a szociáldemokraták, ha nem is rontanak rá a nemzetre, de egytől egyik nemzet- és horvátellenesek. Plenković, aki nem egy kivételes szónok, de mindig van mondanivalója, már a kampány elején kinyilvánította: a baloldal is a nemzet része és nincsenek ellenségek, csak politikai ellenfelek. Lehet ilyen hozzáállással a még mindig a felülről (értsd: politikusoktól) szított usztasa-partizán megosztottságban élő Horvátországban választásokat nyerni? Simán.

A Horvát Demokratikus Közösség 61 mandátumot szerzett, a szociáldemokraták 54-et, a Most (Híd) 13-at, a Živi zid (Élő fal, baloldali tiltakozások vezetőnek szövetsége, amely még a választások éjszakáján több frakcióra bomlott) 8-at, stb.

A legnagyobb vesztes Zoran Milanović, aki egy nappal az eredményhirdetés után bejelentette, hogy többé nem indul a pártelnöki pozícióért. Azóta már legalább hárman jelentkeztek utódnak. De az ellenzéki „baloldali” párt agóniája ezzel még nem ért véget. Milanović ugyanis meg akarja tartani a frakcióvezetői tisztséget, ami feloldhatatlan feszültséget okozhat közte és a jövendő pártelnök között. De ez már nem a horvátok közös ügye.

Hanem az, hogy Plenković hogyan vezényli le a koalíciós tárgyalásokat. Az eddig is főleg a zsarolási potenciáljáról ismert Híd/Most már 7 miniszterséget követel magának, de várjuk ki a végét! Az új miniszterelnök-aspiráns ugyanis nemcsak rájuk számít (a HDZ-Most koalíció még nem elegendő az abszolút többséget biztosító 76 mandátumhoz), hanem a kisebbségekre is, amelyek között ott vannak a több mint tizennégy ezer lélekszámú magyarok is (egy képviselővel). A kisebbségeknek ugyanis összesen 8 helyük van a parlamentben (ebből három a szerbeknek). Velük együtt simán megvan a többség.

Megismétlődhet az a helyzet, ami Ivo Sanader (HDZ) miniszterelnöksége alatt volt, hogy a kisebbségek még miniszterelnök-helyettest is adtak. Politikai elemzők szerint a Sanader-időszak (az EU csatlakozási folyamat hajrája) volt az ország legkonszolidáltabb időszaka, amely a gazdasági fejlődés és a szomszédokkal való kibékülés időszaka volt. Magyarország szempontjából is az volt, emlékezzünk csak a MOL térnyerésére. Sanader sajnos, nem tudott a kísértéseknek ellenállni és hallatlan mértékű korrupciós ügyekbe keveredett, amelyek miatt már börtönben is ült. Jelenleg szabadlábon védekezik a megismételt bírósági eljárás során.

Emiatt jogos a Jutarnji list (horvát liberális napilap) minapi szalagcíme: Andrej Plenković, avagy Horvátország egy olyan Sanadert kap, aki nem lop?

A nyomtatott változat a 168 Órában jelent meg.

 

2016. szeptember 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján”?

A cikkből nem tudjuk meg, hogy melyek azok a jogok, amelyeket „részlegesen” az MNT-re ruháztak, de >

Tovább

Erkölcs(telenség)

Juhász Bálint, rövid elnöksége alatt már szembesülhetett a ténnyel, hogy a politika nem is olyan veszélytelen, >

Tovább

Erkölcs(telenség)

A vajdasági magyar közösség szemében bizony bizarr volt az is, hogy a pártelnök posztban gyászolja Dragan >

Tovább

Erkölcs(telenség)

A Vajdasági „Magyar” Szövetség vezetői számos, politikailag és erkölcsileg téves döntést hoztak, a magyar közösséget „képviselve” >

Tovább

Događa li se čudo u Mađarskoj?

Od februara do novembra ove godine mađarska politička scena se potpuno promenila: mada valadajuća stranka Fides >

Tovább

Hatalomváltás előtti forrongások

Szerbiában fokozódni látszanak az ellentétek és a feszültségek, egyre jobban eluralkodik a káosz. Az intézmények nem >

Tovább

Vučić szava felülírja a törvényt?!

Mindeközben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ), amelyek állandóan azt hangoztatják, >

Tovább

VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”

A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >

Tovább

Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!

A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >

Tovább

Megérdemelt díj

Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >

Tovább

Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni

Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >

Tovább

Határeset

Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >

Tovább