2021. október 22. péntek
Ma Előd, Szalóme, Kordélia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A Hüpe alatt

Bódis Gábor
Bódis Gábor

Egy pillanatra megállt a világ: hamisítatlan zsidó lakodalom zajlott a szerb-magyar határ tövében.

A vajdasági Kelebiát már elhagyva, a határátkelő közvetlen közelében van a Majur (Major) vendéglő, amely erre a péntekre fehér színbe öltözött. Fehér volt a vendégek lakomájának színhelye és fehér az a kisebb sátor, a hüpe, amely a zsidó esketési szertartás kihagyhatatlan része.

Fiákerrel érkezett előbb a vőlegény, Halbrorh Nataniel (Katica és Tamás idősebb fia, a két világháború között a legnagyobb szabadkai adófizető, a néhai József egyik unokája), majd a menyasszony, a zsidó vallásba betért, magyarországi Balassa Eszter. Ám a menyasszonyos fiáker csak nem akart megérkezni és máris jött az első lakodalmas poén: biztosan sokan vannak a határon és nem tudnak átjutni. A szertartást lebonyolító rabbinak improvizálnia kellett, az egyik tanúnak, Sefer Róbertnek pedig kapásból fordítania a magyarul nem tudóknak. Nem bántuk, mert többet tudhattunk meg a zsidó esketés részleteiről. Meg alkalomhoz illő zene is szólt.

De végre megjött a hintó és kezdődhetett a finálé. Először is a vőlegény lefátyolozta, azaz oltalmába vette a mennyasszonyt, aki egy széken ült. A szokás a Bibliából ered, amikor Jákobhoz Rachel helyett az idősebbik lányt, Leát adják hozzá. Így a vőlegénynek meg kell győződnie róla, hogy valóban a menyasszonyát veszi e feleségül. Utána a hüpébe vezették a szülők a vőlegényt és a menyasszonyt, ahol aztán Eszter szülei házasulandó gyermekükkel hétszer kerülték meg a vőlegényt.

A tanúk is aláírták a házassági szerződést, a ketubát (a másik tanú, a már évtizedek óta Svájcban élő szintén szabadkai Blumenberg Vládó volt), a rabbi is elmondta a mondókáját és jöhetett a záróakkord: az újdonsült férj egyetlen határozott toppantással széttört egy tányért. Ennek is komoly üzenete van: legyen ez az utolsó tányér, amelyet ebben a házasságban összetörnek!

A szertartás után a fiatalokat egy szobába kísérték, ahol néhány percre kettesben hagyják őket. Ekkor szoktak enni is pár falatot, mert a hagyomány szerint a fiatalok az esküvőjük napján kötelesek böjtölni.

És akkor kezdetét vette az eszemiszom: ameddig a vendégek egyik része sorban állt, hogy fényképezkedhessen az ifjú párral, a többiek pezsgőztek, a kevésbé szomjasak meg pálinkáztak. Az ifjú pár a fotózás után elvonult egy kis pihenésre, a vigadozók pedig tovább pezsgőztek és pálinkáztak. Csak a hitelesebb leírás kedvéért, többen söröztek is.

A nagy sátor (ahol a kaja, meg a pia várt) csak később nyitott, a vendégek a csevegés és az italozás vidám egyvelegét gyakorolták. Közben az kimaradt a krónikából, de most pótolandó, hogy a barátok székestől a magasba emelték az ifjú párt, ők pedig egy fehér kendőt két felől megfogva egyensúlyoztak a levegőben.

A zenekar húzta a nótát (evergreen főleg, emiatt mély főhajtás a krónikástól), méghozzá az étterem teraszán, így a távolság kíméletes volt a kissé távolabb álló sátorban falatozók szabadon maradt érzékszerve, a fül szempontjából.

A kellő pillanatban (előétel, főétel, sör, bor letudva) az ifjú pár kivonult a pódiumra és táncra perdült. Nosza, a jó közönségnek sem kellett több. Majd csak később és borból, sörből. Sőt, egyesek nem átállottak visszatérni a pezsgőre és pálinkára. Ilyenek is vannak lakodalmakkor.

A szilajabbak hozták a formájukat, és végigmulattak egy fél napot, vagyis éjszakát. Pontosabban kerek 12 órát. Annak bizonyságául, hogy zsidó lakodalom volt a mi határunkon.

 

 

2016. szeptember 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik

Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >

Tovább

A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik

Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >

Tovább

Szép csendben kiléptem a közéletből

Legfeljebb az újonnan megjelent könyveim megjelenésekor lépek fel egyik-másik rendezvényen, vagy nyilatkozom egyik vagy a másik >

Tovább

Támogatjuk Márki-Zay Pétert!

„A Magyar Mozgalom partnere kíván lenni azoknak a magyarországi erőknek, amelyekkel közösen elérhetjük, hogy valóban minden >

Tovább

Az Édentől balra

Csak annyi erőm maradt még, hogy eldadogjam egy régi 1968 után írt esszém címét. Előtte is, >

Tovább

„Mikor megy már nyugdíjba?”

A „csaknem 15 éves pártelnöki munkájának” és a magyar közösségre tett hatásainak az értékelése még várat >

Tovább

Ki kellene lépni abból az értelmiségi buborékból

Néhányan kérdik tőlem, hogy miért nem írok például a VMSZ-ról. Miért? Azért, mert az többé nem >

Tovább

Az utolsó percig nem hittük, hogy ebből háború lesz

És most, amikor hazamegyek, fáj a szívem, mert nem azt a falut látom, ahonnan annak idején >

Tovább

„Úgy hullottak szét a családok, mint Jugoszlávia”

A békéről szeretnék írni, mivel sokat írtam már a háborúról. Most azt szeretném körüljárni, milyen az, >

Tovább

Civilizációs válság

Megbicsaklott a társadalmi önbecsülés és méltóságérzet, megszűnt a szolidaritás. Lepusztult és barbarizálódott a közélet, elhatalmasodott a >

Tovább

„Tűnés, míg a Dunába nem lőlek benneteket!”

Amikor a hídhoz értünk, megköszönte a fuvart, kiszállt a kocsiból, de abban a pillanatban érkezett meg >

Tovább

„БОЛДОГ СЗУЛИНАПОТ МЕГКЕСВЕ КИВАН НЕНА”

Már eddig is, de hat hónap múlva – vagyis éppen a választások után, amikor a törvény >

Tovább