2021. március 2. kedd
Ma Lujza, Ágnes, Henrik névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Zlatan talpai

Egy migráns Svédországban

Bódis Gábor
Bódis Gábor

A nappali szoba falának legszembeötlőbb részén egy kép  lóg, amelyen két nagy és piszkos talp látható. „Ezek a talpak fizették mindezt ki.” – büszkélkedik a házigazda.

 

Bijeljina, Észak-Kelet Bosznia Szerbiával határos része 1992. március 31.

A többségében bosnyákok által lakott város szerb nemzetiségű lakosait értesítették, hogy a biztonságuk miatt hagyják el a települést. Több bosnyák üzlet kirakatát betörték, a boltokba ismeretlen fegyveresek belőttek. Másnap a városban megjelentek Željko Ražnjatović Arkan „Tigrisei” (valójában bűnözőkből és focidrukkerekből álló martalócok, élükön a többszörös gyilkos Arkannal). Átvették a hatalmat, elsőként – természetesen - a helyi bank páncélszekrényei felett, majd vaktában lelőttek több tucat járókelőt, többségük bosnyák volt, de szerbek is akadtak köztük. Mindezt kérkedve tették, kamerák előtt, hogy az egész világ meggyőződhessen a szerb hősiességről.

A megörökítők egyike volt Ron Haviv amerikai fotóriporter is, aki Arkan különleges engedélyével dolgozhatott. A világot bejárta az a képe, amelyen három, állig felfegyverzett szerb gyilkos közül az egyik szórakozásból a földön fekvő és halott idősebb bosnyák nő fejébe rúg. A háború után a rugdosó hős szakmát váltott, és ismert DJ lett Belgrádban. Szívesen hívták bulikba, rendezvényekre, a kezével és főleg a lábával ügyesen bánt a kütyükkel. Nemrég bukott le, nem háborús bűnök miatt, hanem kábítószer csempészetért. Ron Havivra pedig Arkan vérdíjat írt ki. A bijeljinai vérengzés volt a bevezető a három éves boszniai háborúba.

Majd 2000 kilométerre Északra, Európa békésebb felén, Malmö Rosengard nevű, bevándoroltak lakta negyedében egy panelház negyedik emeletén egy Sefik Ibrahimović nevű emigráns, aki az épület portása és gondnoka is volt, egyre nagyobb elkeseredéssel nézte a svéd televízióban a bijeljinai történteket. Ekkor kezdett el még komolyabban alkoholizálni is. Sefik ugyanis Bijeljinából emigrált Malmöbe még 1977-ben egy jobb élet reményében és egy rossz házasság után, amelyből egy fia származott.

Itt aztán hamarosan megismerkedett második feleségével a horvát/dalmát származású Jurkával, aki takarításból élt. Két gyermekük is született: egy fiú Zlatan (1981) és húga Sanela. A már akkor az alkoholizmusra hajló Sefik és a ridegen kemény Jurka (nyújtófával is verte gyermekeit, Zlatan visszaemlékezései szerint) házassága egy-két év múlva tönkrement (Zlatan ezekre az évekre nem emlékszik). Sefik újra nősült, immár harmadszor, és még két lánya született.

Zlatan és Sanela kéthetenként látogathatták apjukat, ezekre a találkozókra a fiú szívesen emlékszik.

Végül öt gyerek élt egy fedél alatt, nyomorban. 2012-ben megjelent könyvében (Én Zlatan Ibrahimović) leírta, hogy többször volt éhes, mint jóllakott. Azóta nála, már a saját családjában az egyik aranyszabály, hogy a hűtőnek mindig tele kell lennie. És amikor a két fia Vincent és Max perlekednek az anyjukkal, Helenával, Zlatan csak arra tud gondolni, hogy „nem is tudjátok milyen jó sorotok van”.

11 éves volt (és már régen focizott, nemcsak a grundon, hanem egy helyi csapatban is), amikor apját szinte csak a tévékészülék előtt látta (előtte a sörösüveg) és üveges tekintettel bámulta a hazájából érkező szörnyű híreket.

„A háború különös dolog volt. Semmit sem értettem belőle. Azt sem, hogy egyszer anyám és nővérem feketébe öltöztek. Utóbb kiderült, mert a nagymamám életét veszítette egy bombatámadásban Horvátországban. Mindenki szomorú volt rajtam kívül, engem nem érdekelt, hogy valaki szerb-e, bosnyák-e vagy bármi más.”

A második generációs „jugoszláv” emigránsnak már nem számítottak a gyökerei, neki fontosabb célja volt: focizni és mindenkinél jobban. A szomszéd gyerekekkel azt játszotta, hogy 10 koronát ad annak, aki elveszi tőle a lasztit. Ez nemcsak szórakozás volt, hanem ezzel is a labdakezelését csiszolta.

„Amikor nem a haverokkal játszottam, órákon át foci videojátékokkal foglalkoztam. Nagyon hasznos volt, mert észrevettem a hibákat, és ezeket a reális életben korrigáltam.”

A falára kitette Ronaldo képét, akit hősként tisztelt, mint olyan focistát, akinek sikerült változtatnia a dolgokon. Folyamatosan próbálta lekoppintani a mozdulatait.

A grundon már nem volt vetélytársa és elkezdett csapatban edzeni. A tréningekre nem ritkán „kölcsön vett” biciklivel járt, de hát ez annak idején Rosengardban egyáltalán nem volt kirívó eset. 13 évesen kezdett komolyabban focizni: kezdetben a malmöi BK Flaggban, majd az FBK Balkanban, aztán a Malmö FF-ben játszott.

A Balkanban – ahol több jugoszláviai gyökerekkel rendelkező srác is játszott - bosnyák edzője volt. Zlatan visszaemlékezései szerint a svéd szülők az kiabálták: „Nagyszerű fiúk, csak előre!”, a jugoszlávok pedig: „B…m az anyádat, kurva kölyök!”. Otthon éreztem magam – teszi hozzá Zlatan.

Malmöből már menő profiként távozott az Ajaxba 80 millió koronáért (kb. 8 millió euró). Itt már játszott és gólokat lőtt a Bajnokok Ligájában is. És innen nem volt megállás: Juventus, Inter, Barcelona, Milan, PSG és a jelen pillanatban Manchester United. Ismét együtt kedvenc edzőjével, José Mourinhóval, akiről könyvében is nagy tisztelettel mesél. „Azonnal megéreztem, hogy különleges, úgy nézett ki, mint egy filmcsillag, szemtelen volt. Tudta, hogy mennyit ér és néha goromba volt a vetélytársaival. Azonnal a szívembe zártam. Soha nem kiabált, de az emberek hallgattak rá. Valami azonban zavart, ez pedig az arca volt. Akármit csináltam, ugyanolyan maradt: rezzenéstelen.”

Viharosabb volt a viszonya Pep Guardiolával, a másik nagy edzőmágussal, akihez egyszer az öltözőben még hozzá is vágta sporttáskáját. Utóbb ebből klubcsere lett.

Sokan nincsenek kibékülve Zlatan pökhendi, sokszor kötekedő, durva viccektől sem visszariadó viselkedésével a pályán és azon kívül is. Ilyenkor a mostoha körülmények között saját magát felnevelt, utcai harcokban edződött srác mutatkozik meg.

A rendezetlen családi állapotok következménye lehet az is, hogy másfél évtizede szinte harmonikus kapcsolatban él Helena Seder, nála több mint egy évtizeddel idősebb üzletasszonnyal, akivel két fiuk van. Hogy házasság nem köttetett, az nem Zlatan bűne, hanem Helenáé, mert az asszony szabadságának megnyirbálásaként élné meg a feleség státuszt. Mindenestre Helena mindenhova elkíséri férjét, és most Párizs után, hajlandó volt Manchesterbe költözni. Nem úgy, mint egy másik MU játékos (David De Gea) felesége, a popénekesnő Edurne Garcia, aki szerint Manchester úgy néz ki, mint egy hűtő hátsó része.

Zlatan egy másik gyerekkori álmát is megvalósította, Helenával megvették azt a malmöi házat, amelyről mindig is álmodozott, annak ellenére, hogy a tulajdonosa el sem akarta adni. De az ajánlatnak nem tudott ellenállni. Úgy hírlik, a berendezést Zlatan az asszonyra bízta, csak egy részlethez ragaszkodott: a nappali szoba falának legszembeötlőbb részén egy kép  lóg, amelyen két nagy és piszkos talp látható. „Ezek a talpak fizették mindezt ki.” – büszkélkedik a házigazda.

A többszörösen hátrányos helyzetű rosengardi srác feljutott a csúcsra és jelenleg a legismertebb svéd brandek közé tartozik (IKEA és a többiek). A Zlatan név már vagy másfél évtizede le van védve. A Svédországba repülővel érkező utast Zlatan plakátjai és parfüm kollekciója várja. Bjorn Börg után ő minden idők legsikeresebb svéd sportolója. Tízszer volt svéd aranylabdás, hatszor a világon az első.

A nyomtatott változat a 168 Órában jelent meg.

 

 

2016. szeptember 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Sok pénz, semmi eredmény

A jelenlegi vezetőknek halvány elképzelésük se nincsen, hogyan lehetne fejleszteni, a saját lábára állítani a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A mazsolázók

Színre lépnek a névtelenül mazsolázó sajtómunkások, akik a megjelent autorizált interjút úgy vágják össze, hogy nem >

Tovább

Kusturica Szarajevó fölött

És akadnak azért jó dolgok is. Igaz, a halálhoz kötődnek ezek is. Elhunyt ugyanis az újvidéki >

Tovább

Az elrabolt idők nyomában

Én csak keresem a hagyományt miközben az a tudat kínoz, hogy elrabolták a múltomat.  Nem csak >

Tovább

A tévedhetetlenekkel szemben

Furcsa állítás, de bevallom: nem hiszek azoknak az embereknek, akik életükben nem tévedtek jó néhányszor. Nem >

Tovább

„Nesze semmi, fogd meg jól!”

Aki csak teheti, továbbra is tartson ki az elvett ingatlanok természetben való visszakövetelése mellett, ne fogadja >

Tovább

A közéleti vákuum depresszív hatása

A covid19 befagyasztotta az állapotokat, ami nem jelenti azt, hogy a társadalmi feszültségek nem növekszenek. Ezt >

Tovább

A harmincas évek újra meg újra felbukkanak

Az antifasiszta Európa kerekedett felül, az képviselte a többséget, és rossz érzéseim ellenére elégedett vagyok azzal, >

Tovább

Haiku és kapitalizmus

Inkább azon csodálkoztam, hogy ezek az államkapitalista kommunista milliárdosok verseket írnak. Mégpedig haikukat! Környezetünkben ilyesmi nem >

Tovább

Független sajtó

Aki saját eszmei értékrendjéhez ragaszkodik, legyen az akár szocialista, konzervatív vagy liberális, az Arthur Koestlerrel elmondhatja, >

Tovább

Bűn

Lehet, hogy a legnagyobb bűn a bűnhődéstől való menekülés. Azokra gondolok, akik Pilátusként nem akartak hallani >

Tovább

Kamberi: „Így még Milošević uralkodása idején sem volt”

A képviselők nem éltek/élnek az anyanyelv használatának jogával a szerb parlamenti felszólalásaik alkalmával. Kovács Elvira, a >

Tovább