Ma Hugó, Agád névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
A pásztorológia újabb rejtvénye
Bódis Gábor
És ezzel megnyitottuk a hermetikusan zárt, üldözési mániával áthatott vajdmagyar állatfarm életének újabb fázisát.
Nemrégiben Bunford Tivadar, úgyis mint szabadkai minioligarcha és mellesleg a VMSZ városi szervezetének vezetője (meg a helyi parlament speaker-e) egy mélyinterjúban elemezte többek között a sírba szállás vidámtalan pillanatának jogi rendezetlenségét. Tette ezt, természetesen a Magyar Szóban, de a Pannon RTV-ben is elmehetett volna. Azt akarta elmagyarázni, hogy miért lehet ellehetetleníteni a nem állami temetkezési vállalatokat. És még azt is, hogy hiába gyűjtöttek össze Miskolci Jóskáék temérdek aláírást, az ügy nem kerülhetett a helyi honatyák színe elé. Kamoli, hogy a Funero tulajdonosa fel is szólaljon a csak jobb napokat látott szabadkai városháza dísztermében. Ez eddig a pásztorológusok (dinasztikus hajlamú minidiktátorokat révedezve követők véd- és dacszövetsége) szempontjából teljesen rendben van. Ugyan, hogyan rendeződhetnének másként az ügyek egy ilyen hót egyszólamú kisebbségi közegben. Sehogy. Érthető. Mindenki mehet sorba állni a Prosperitetinél.
Ami azután következett verte ki a biztosítékot. A már említett pártlap egy hétre rá lehozta Miskolci válaszlevelét a Bunford-interjúra. Ha nem vagyunk teljesen agyalágyultak és nem hiszünk a pásztorok feltámadásában, akkor azt kellett észrevennünk, hogy Miskolci pontról pontra bizonyította be, hogy a szabadkai első számú véemeszes félrebeszélt (mások, sokkal bárdolatlanabbul azt írták volna, hogy hazudott).
És ez lejött a Magyar Szóban. Álljon meg a menet! Anyukáink, mi nem ilyen lovat akartunk! Hogy micsoda? A VMSZ fontos káderét csak úgy bírálhatja a Magyar Mozgalom tagja. És ez meg is jelenik. Botrány. Kapkodhatjuk a fejünket.
Az örök és javíthatatlan optimisták már látják a fényt a vajdmagyar alagút végén (petokraka). Varjú egy ügyes backhanddel kikiáltotta a Szabad Magyar Szót. Nincs már miért tiltakozni, aláírásokat gyűjteni, lemondásokat követelni. Felragyogott a sajtószabadság.
A józanabbak mást mondanak, olyat, amiről az igazi kremlinológusok csak meleg és meghitt őszi délutánokon ábrándozhatnak. Bunfordot azért lehet kritizálni, mert a pártvezetés (Pásztor) őt hibáztatja a katasztrofális szabadkai választási eredmények miatt. És ezzel megnyitottuk a hermetikusan zárt, üldözési mániával áthatott vajdmagyar állatfarm életének újabb fázisát. Amikor az elvtársak egymással számolnak le. Az áhított modell, a zorbáni Magyarország már régen túllépett ezen a stádiumon: hol vannak már azok a régi szép idők, amikor politikusokat retusáltak ki a Goebbels 1 csatorna híradóiból?
Ismét érdemes lesz olvasni a Magyar Szót? A sorok közt?
Ne hamarkodjuk el.
Következő cikk: Százak kisérték utolsó útjára Esterházy Pétert
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Aki á-t mond, mondjon bé-t is”!
Ismereteim szerint – hosszú idő után – ez az első eset, hogy egy magyar párt határozottan >
Hitler elégedetten bólogat a sírjában
A kormányközeli Magyar Nemzet szerint a náci fasizmust veszélyétől többé nem kell tartanunk, mert „letűnt a >
Pártideológiát szolgál a színház (is)?
Most ismét két színházat biztosított be magának újabb négy évre a pártírónő, a „mi Miránk” (Mirjana >
Amikor már késő elutasítani a cinkosságot
El is utasíthatja, teszi hozzá „jóságos” arckifejezéssel, miután tudtára adta, hogy zsarolható. Ekkor már késő elutasítani >
A nemzeti kisebbségi nyelvek kiszorítása?
Az MNT-nek nincs mersze állást foglalni ebben a kérdésben sem? A Ljudevit Mičatek díjas, a Magyar >
Megalázott nemzeti ünnep
Visszatetsző az is, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll életműdíjjal tüntette ki a Magyar Szó >
- Micsoda nap van ma?
A költőt és csapatát nem állította meg a nyomda portása (mai szóhasználatban: az őrző-védő kft. alkalmazottja), >
Szerbia – „részben szabad ország”
Az biztos, hogy a jelenlegi állami vezetés hozzáállása a délvidéki magyarsághoz jobb, mint Trianon óta bármikor >
Mi történik a magyarokkal?
Ott várom be Anikót, aki lehangoltan meséli, hogy alig voltak egy tucatnyian a misén. Előzőleg a >
A Zoran
Életem legkeményebb élő adása volt. Szerkesztettem és vezettem a Szabad Európa Rádió délután 14 órakor kezdődő >
„A jogok érvényesítésében vannak még gondok” (?)
Kovács beszédéből akaratlanul is kiviláglik a VMSZ politikájának a csődje – a nemzeti közösségi oktatás, a >
Ilyenek vagyunk!
Mindennapos olvasmányaim közé tartoznak Teofil Pančić, Dejan Ilić, Saša Ilić, Ljubomir Stojadinović és még számos bátor >