2019. október 17. csütörtök
Ma Hedvig, Ignác, Rudolf névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

(Más) napló 62.

Szerbia a 23. és a 24. tárgyalási fejezetek feltételeinek a 82 százalékát teljesítette!?

Kisebbségjogi témák

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Horvátország (az Orbán kormánnyal ellentétben) továbbra is követeli a Szerbiában élő nemzettársak jogainak érvényesítését. Bozóki Antal (Bozóki Antal Blogja):

Július 12.

A szerb kormány emberi és kisebbségi jogi irodájában megbeszélést tartottak a nemzeti tanácsok vezetőivel „azokról a módszertani megoldásokról, amelyek terén a kisebbségi akcióterv értelmében szükséges beszámolók készülnek. A legtöbb nemzeti tanács a megbeszélésen szembesült azzal, hogy komoly feladatok várnak ránk. Minden nemzeti tanácsnak vannak saját feladatai az akcióterv kapcsán. A munka nem várhat, függetlenül attól, hogy még nem alakult meg a szerb kormány. A kitűzött feladatokat el kell végezni, mindenkinek a saját területén. Az első jelentések augusztus végén esedékesek” – nyilatkozta Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke.

Kíváncsian várjuk, mikor hozzák nyilvánosságra, milyen feladatai vannak az MNT-nek, miről, mikor és kinek ad majd számot?

Július 13.

– Novi Pazarban ült össze a Nemzeti Tanácsok Koordinációs Testülete, amely a Szerbiában élő nemzeti kisebbségeket, illetve nemzeti tanácsaikat érintő időszerű kérdéseket vitatta meg. Középpontban az Európai Unió és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások 23. fejezetének akciótervéhez tartozó külön kisebbségi akcióterv végrehajtása, illetve a folyamat részeként elkészítendő beszámolók, a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása, valamint az oktatás témája állt. Az ülést azért tartották Novi Pazarban, mert a közelmúltban a Bosnyák Nemzeti Tanács vette át a koordinációs testület vezetését, amelyet a 21 nemzeti tanács képviselői képeznek.

A Bosnyák nemzeti tanács honlapján található tájékoztatás szerint az egyeztető testület „meghatározta következő egy évi munka elveit és prioritásait”.

Hajnal Jenő, az MNT elnöke nyilatkozatában „megerősítette, hogy mindenekelőtt a nemzeti tanácsokról szóló törvény sorsáról tárgyaltak, valamint a kisebbségi akciótervből eredő aktuális feladatokat vitatták meg”.

Az egyik legfontosabb feladat mindenféleképpen a nemzeti tanácsokról szóló törvény minél gyorsabb és alaposabb átdolgozása, illetve kidolgozása. A mi szempontunkból egy új törvénynek a kidolgozása lenne kívánatos – mondta Hajnal. Aláhúzta: „jó lenne, ha a tervezett időpontnál jóval előbb elkészülne egy olyan törvényjavaslat, amely meghatározza a nemzeti tanácsok hatáskörét, tevékenységét és a társadalomban betöltött helyét”.

A 23. tárgyalási fejezte vonatkozó akciótervben a nemzeti tanácsokról szóló törvény „revíziójának”/felülvizsgálatának (3.8.1.2., a 316. oldalon a 4-es alatt) 2016. „első negyedévéig” meg kellett volna történni. Hajnal Jenő nyilatkozata szerint „az illetékes munkacsoportot már megalakították”, illetve „a törvény sorsáról” beszélnek. Magyarán:a kidolgozásához még csak hozzá sem fogtak. Ez is azt mutatja, hogy Szerbiát mennyire (nem) érdekli a nemzeti kisebbségek helyzetének alakulása.

Hajnal nyilatkozata, tehát, teljesen idejét múlta. Hogy készülhet el valami „a tervezett időpontnál jóval előbb”, ha máris késik? Tudja-e egyáltalán Hajnal, mit tartalmaz az akcióterv? Mikor jelentkezik már egy felkészült, bátor újságíró, aki nem csak a tisztségviselők nyilatkozatát adja közre, hanem megvizsgálja annak a valóságtartalmát is?

Július 16.

Az anyanyelvhasználat az egyik fokmérője a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülésének.

Szerbhorváth György hívta fel a figyelmet arra, hogy a Magyar Szó Kft. igazgatója szerb nyelven kommunikál a vállalat dolgozóival. Egy olyan vállalatban, ahol a legtermészetesebb lenne a magyar nyelvű igazgatás. Ez bizony önmagában is szégyen. A levél tartalmát nem is említve.

– Hab a tortán, hogy miközben a Vajdaságban hivatalos nyelv a magyar, szerbül küldi el a levelet a munkavállalóknak, akik tehát a magyar nyelvű napilapnak magyarul írtak eddig. Hogy az egészet megfejelje, még a saját nevét is átírja szerbesen, noha mindenki szíve-joga, hogy úgy írja a nevét, ahogy akarja. Viszont ha Ökrész személyi igazolványában magyarul szerepel a neve – és a lap impresszumában magyarul van, kérdés, hogy ilyen nevű személy, mint Rozalija Ekres létezik-e egyáltalán – írja Szerbhorváth.

Az igazgatónőt, akinek egyébként a nyelvhasználat tekintetében is példát kellene mutatnia, még az sem igazolja, hogy bizonyára nem ő vezette be a szerb nyelvet a vállalat irányításába. Most, hogy ez nyilvánosságra került, változat-e a gyakorlaton?

Július 18.

Brüsszelben Szerbia és az Európai Unió (EU) harmadik államközi konferenciáján megnyitották a 23. (igazságszolgáltatás, korrupció ellenes harc, alapvető jogok) és a 24. (igazság, szabadság, biztonság) csatlakozási tárgyalási fejezetet Szerbia számára.[7]

A vajdasági magyarokat különösen a 23. fejezet „alapvető jogok” c. alfejezete érinti, amelynek szerve része „a nemzeti kisebbségek helyzete” (3.8). Ennek megvalósítására külön „akcióterv” is készült.

A Magyar Nemzeti Tanács – ismereteim szerint – erről a dokumentumról vitát nem nyitott, nem tűzte napirendre, nem fogalmazott meg hivatalos álláspontot, illetve a közösség érdekeit a csatlakozási folyamatban. A Hajnal Jenő vezette MNT-nek talán ez az eddig legnagyobb politikai hibája, aminek a közösségre nézve messzemenő következményei is lesznek.

Hajnal az MNT állásfoglalása nélkül, úgymond magánszemélyként képviselte a vajdasági magyarokat a dokumentumot elfogadásra készítő munkacsoportban, amire a szerb kormány a március 3-i ülésén került sor. Így minden ezzel kapcsolatos politikai és erkölcsi felelősség is őt illeti meg.

A 23. fejezettel kapcsolatos jelentés statisztikai mellékletéből ezt lehet megállapítani: A tevékenység 82%-a „teljes egészében megvalósult, vagy folyamatosan megvalósul” (aktivnost je u potpunosti relizovana, ili se kontinuirano realizuje); a tevékenység  4%-a „csaknem teljes egészében megvalósult” (aktivnost je gotovo u potpunosti realizovana). A riportban csak két helyen (3.8.1.17. az ügyészek jelölése és kinevezése, 3.8.1.23. a nemzeti tanácsok alakítása a helyi önkormányzatokban) található, hogy „a tevékenység részben (5%) valósult meg” (aktivnost je delimično realizovana), illetve, hogy a tevékenység mindössze 2%-a „nem valósult meg”. Néhány intézmény nem küldte el a feladatok megvalósításával kapcsolatos jelentését (izveštaj nadležne institucije nije dostavljen), ami a tevékenységek 7%-át teszi ki.

Ezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy a nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatban az illetékes szervek szinte minden feladatot teljesítettek. Szinte már nincs is mit tenni! Szerbia akár holnap csatlakozhat az Európai unióhoz. Ezt illusztrálja az ábra is, miszerint az emberi és kisebbségi jogi iroda 100%-ban (már csak önmagukról nem írnak kevesebbet!) teljesítette a feladatokat, csak éppen a helyzet nem változott semmit.

Az akcióterv úgy is volt előkészítve, hogy minél terjedelmesebb legyen, de minél kevesebb valós feladatot tartalmazzon!

Az MNT által szervezett július 1-jén és 2-án Szabadkán megtartott Anyanyelvtudat és joggyakorlat elnevezésű tanácskozáson „Lulić Emil, az MNT elnökének jogi szakmunkatársa és Szilágyi Miklós, az MNT Nyelvhasználati Bizottságának elnöke a kisebbségi akciótervről, annak megvalósításáról tartott előadást”. (Ez egyébként egy külön tanácskozás témája lehetett volna, mivel az akcióterv nem csak a nyelvi jogokról szól.)

A Transparentnost Srbija (TS) közleményben hívta fel a figyelmet, hogy „az akcióterv intézkedései, még abban az esetben sem, ha 2018-ig teljes egészében megvalósulnának, eredményeznék a változások szükséges mértékét, mivel nincsenek eléggé ambiciózus módon elkészítve, vagy mert hiányoznak a pontos eredményességi mutatók… Az egyes tevékenységeket az állami szervek sikeresen megvalósultnak tekintik, mert ’a képzést megtartották’, ’a jelentést átadták’, stb. (Az MNT vonatkozásában jó példa erre az említett jogi és fordítástudományi tanácskozás is.) 

Az akcióterv megvalósítását – ha már (Hajnal Jenőnek köszönve) nem változtat(ha)tunk rajta semmit – most úgy lehetne ellenőrizni ha (horvát mintára) egy magyar munkacsoport is létesülne. 

A horvát kormány ugyanis bizottságot hozott létre a 23. és 24. fejezettel kapcsolatos „átmeneti mércék megvalósításának figyelemmel kísérésére”. A bizottság feladatai közé tartozik annak követése is, hogy Szerbia „létrehozza-e a nemzeti kisebbségi jogok törvényhozási kereteit”.

Nem hiszem azonban, hogy erre a feladatra az MNT vállalkozna és azt is kétlem, hogy Hajnal Jenő és munkatársai erre felkészültek lennének. A vajdasági magyar politikumban van-e egyáltalán készség egy ilyen testület létrehozására? Tesz-e valamit a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Mozgalom? Vagy oda jutottunk, hogy ez már senkit nem érdekel? Pedig a közösség jogainak megvalósítása függ ettől!

Július 18.

Mindössze néhány órával azután, hogy Szerbia Brüsszelben megnyitotta a 23. és 24. európai uniós (EU) csatlakozási tárgyalási fejezetét, a hivatalos Zágráb megismételte: Ellehetetleníti Belgrád számára a két fejezet lezárását, amennyiben nem teljesülnek Horvátország követelései az egyetemes joghatósági törvény felfüggesztéséről, a nemzeti kisebbségek jogairól, valamint a hágai Nemzetközi Törvényszékkel (ICTY) való együttműködésről.

A horvát kormány arról állapodott meg, hogy határidőt szab Szerbiának az egyetemes joghatósági törvény felfüggesztésére, jelentette ki Miro Kovač, az ügyvivő horvát kormány külügyminisztere.

 „Amennyiben Aleksandar Vučić (ügyvivő szerbiai kormányfő) úgy gondolja, ezt nem köteles végrehajtani, akkor az országát nem tudja majd az Európai Unióba vezetni” – fogalmazott Kovač, aki elmondta, ugyan beleegyezésüket adták a fejezetek megnyitásához, de a követeléseik nem változtak.

Horvátország (az Orbán kormánnyal ellentétben) továbbra is követeli a Szerbiában élő nemzettársak jogainak érvényesítését.

Július 19.

A napokban ismeretlen tettesek kék festékkel öntötték le Damjanich János adai domborművét, amelyet Ada testvértelepülése, Budakalász ajándékozott a Tisza-parti községnek.[15]

Szerbiában nagy port vert fel, hogy 2011. március 13-án Adán emlékművet állítottak  Damjanich János magyar honvédtábornoknak. A szerbek felróják neki, hogy az 1848-49-es szabadságharc idején a magyarok oldalán harcolt a szerbekkel szemben.

Néhány nappal később (a Szerb Megújhodási Mozgalom vajdasági bizottsága után) a Szerb Haladó Párt (SNP) Ada községi szervezete is követelte az önkormányzattól, hogy az Ada központjában leleplezett Damjanich János-emlékművet távolítsák el. Stanka Mihajlov, (akkor) a helyi pártszervezet elnöke közölte, hogy a felállított emlékmű megronthatja Ada községben az emberek és a nemzetek közötti viszonyt, mivel Damjanich János szerbellenes volt, amiről a történelemkönyvek is tanúskodnak. Bejelentette, hogy az SZHP petíciót gyűjt a Damjanich-

emlékmű lebontása érdekében. (Bizonyára ugyanarról a hölgyről van szó, aki most Tartományi Képviselőházban az "ALEKSANDAR VUČIĆ – SZERBIA GYŐZEDELMESKEDIK" képviselői csoportot erősíti, amely a Vajdasági Magyar Szövetség koalíciós partnere.)

2014. január 9-én a központi parkból ellopták Halász József és Bakos Kálmán mellszobrát is. Sajnos a tettesek és a szobrok nem kerültek meg, a talapzatok azóta is csupaszon állnak. Damjanich domborművét néhányan időközben megtisztították.

Újvidék, 2016. július 22.

2016. július 25.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A szerb kormány növeli az elköltözést?!

Az létszámstop folyamatos hosszabbításának egyenes következménye az elköltözés, a külföldre vándorlás. Munkahely, vagyis jövedelemforrás hiányában az >

Tovább

„Érvényesülnek vagy csorbulnak a kisebbségi jogok?”[1]

Annak, hogy egy magyar jelentéstevőt választott az EP bizottsága, még örülni is lehetne. Kovács helyzetét – >

Tovább

Tisztelet a magyar népnek

Doktrinális értelemben nem szigorú tisztasággal, egyértelműen, bár passzívan, de a magyar nép nemet mondott a fasizmusra >

Tovább

Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!

A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem >

Tovább

Mindenki önökre fog szavazni!

Köszönjük a gáláns segítséget, köszönjük, hogy kapzsivá válhatunk, köszönjük, hogy jól megfizetik a szavazatainkat, köszönjük, hogy >

Tovább

„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk…”

Szerbiának, tehát, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a >

Tovább

Handke Nobel-díjának margójára, avagy Milošević emlékére

De valami gyanússá vált nekem Handke kapcsán. Mert nem ő volt az első őrült, aki áhítozott >

Tovább

Csökkent a nemzeti- és etnikai alapú megkülönböztetés?

A köztársasági biztos a nemzeti valamint az etnikai származás alapján történt megkülönböztetések számának „csökkenéséből” azt a >

Tovább

A kétpólusosság átka

Igazat adok Márai Sándornak, aki szerint a magyar irodalom nagyobb volt, mint a magyar politika, de >

Tovább

Változik a viszonyulás?

Fontos, hogy az anyaországban – legalább most – átfogó és tárgyilagos felmérés készüljön a délvidéki rehabilitálások >

Tovább

Cipelni a hazátlanság gyökereit

A Temetetlen múltunk esszenciális, sokat boncolgatott kérdése az is, hogy hogyan írjunk a magyar nemzeti kisebbségről. >

Tovább

„Ma Szerbiában előnyt jelent magyarnak lenni”?

Pásztor István a Fidesz tisztújító kongresszusán azt mondta, amit Orbán Viktor hallani szeretett volna. Beszéde nagy >

Tovább