Ma Előd, Szalóme, Kordélia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Mennyből az angyal
A kisebbségi jogok miatt lassul Szerbia uniós csatlakozása
Bódis Gábor
Csak a magyarok (VMSZ) elégedettek, mert számukra már eljött a kisebbségi Kánaán.
Nagy a felháborodás:
„Jadranka Joksimović, a szerb kormány európai integrációs tárca nélküli minisztere számára egyértelmű, hogy politikai üzenetként kell értelmezni az Európai Unió azon döntését, hogy Szerbia mégsem nyithatja meg a csatlakozási tárgyalások 23. és 24. tárgyalási fejezeteit. Már csak azért is, mert ezzel egyidejűleg az EU államfői és kormányfői a Montenegróval és a Törökországgal folytatott tárgyalások újabb fejezeteinek a megnyitásáról döntöttek, húzta alá a politikus, mondván: világos, hogy Szerbia uniós útját akadályozzák.”
Ez a nyilatkozat még korrekt, mit mondjon egy szerb miniszter, még ha v. d. állapotban is van. De nem türtőztette magát Ivica Dačić, aki külügyminiszterként is öregbítette hazája amúgy is nagyszerű nemzetközi tekintélyét. Mindennek elmondta Horvátországot, amely (a brexites Nagy Britanniával együtt) akadályozza a keleti szomszédja uniós törekvéseit. Mondta a magáét (a vajdasági magyar nyelvű sajtóban nem fedeztem fel e magvas gondolatokat), de az az RTS azért megörökítette a világörökség számára, hogy Ivicánk tüzet okádott: egy olyan ország mint Horvátország (usztasa, fasiszta Független Horvát Állam, Vihar és 200 ezer elüldözött szerb), amelyben még mindig hallani a fasiszta jelszót (a gyengébbek kedvéért: Za dom spremni!) legyen kritérium az EU számára? Természetesen van igazság abban amit Dačić mond és az utóbbi 6 hónapban Horvátország tényleg egy szélsőjobbos fordulatot élt át, de a kormány megbukott. Nem utolsósorban a civil ellenállás és a még független média miatt. Hol vannak ezek a dolgok Szerbiában? OK, a Savamala és az RTV egy kicsit felkavarta a kedélyeket. Ebből, már szinte természetesen módon, a vajdmagyarok feltűnően kimaradnak. Úgy látszik, nem csak a VMSZ elégedett a szerbiai mennyei állapotokkal.
Van még egy rossz hírem Ivicáék számára: a románoknak és a bolgároknak sem tetszik a szerb kisebbségi politika. És ők is uniós tagok és most ne részletezzük, hogy hogyan lettek azok, hiszen Orbán Magyarországa is ott van még.
Tegyük félre azt a tényt is, hogy Dačić a maga múltjával és tehetségével semmilyen más ország külügyminisztere nem lehetne (Koszovót, a Zöldfoki szigeteket és a világ összes banánköztársaságát is beszámítva) és az sem mérvadó, hogy Putyin nemrég magához rendelte a nagyérdemű Aleksandar Vučićot és ráparancsolt: márpedig Ivicát be kell venni a kormányba. Nem ez a lényeg, hanem az, hogy csorba esett a haladó kormány tekintélyén.
Mindeddig nyomor, tömeges kivándorlás, nyugdíjasok kifosztása, óriási munkanélküliség, médiadiktatúra mit sem számított, hiszen Vučić a Nyugat kedvence volt. Ez a mítosz rendült most meg.
Putyinnak pedig nem sürgős (az utálatos nyugati váltógazdaság nem érinti), van ideje, kivár. Éljen a megbonthatatlan szerb-orosz testvériség!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik
Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >
A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik
Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >
Szép csendben kiléptem a közéletből
Legfeljebb az újonnan megjelent könyveim megjelenésekor lépek fel egyik-másik rendezvényen, vagy nyilatkozom egyik vagy a másik >
Támogatjuk Márki-Zay Pétert!
„A Magyar Mozgalom partnere kíván lenni azoknak a magyarországi erőknek, amelyekkel közösen elérhetjük, hogy valóban minden >
Az Édentől balra
Csak annyi erőm maradt még, hogy eldadogjam egy régi 1968 után írt esszém címét. Előtte is, >
„Mikor megy már nyugdíjba?”
A „csaknem 15 éves pártelnöki munkájának” és a magyar közösségre tett hatásainak az értékelése még várat >
Ki kellene lépni abból az értelmiségi buborékból
Néhányan kérdik tőlem, hogy miért nem írok például a VMSZ-ról. Miért? Azért, mert az többé nem >
Az utolsó percig nem hittük, hogy ebből háború lesz
És most, amikor hazamegyek, fáj a szívem, mert nem azt a falut látom, ahonnan annak idején >
„Úgy hullottak szét a családok, mint Jugoszlávia”
A békéről szeretnék írni, mivel sokat írtam már a háborúról. Most azt szeretném körüljárni, milyen az, >
Civilizációs válság
Megbicsaklott a társadalmi önbecsülés és méltóságérzet, megszűnt a szolidaritás. Lepusztult és barbarizálódott a közélet, elhatalmasodott a >
„Tűnés, míg a Dunába nem lőlek benneteket!”
Amikor a hídhoz értünk, megköszönte a fuvart, kiszállt a kocsiból, de abban a pillanatban érkezett meg >
„БОЛДОГ СЗУЛИНАПОТ МЕГКЕСВЕ КИВАН НЕНА”
Már eddig is, de hat hónap múlva – vagyis éppen a választások után, amikor a törvény >