Ma Erik, Alexandra, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
A szabadságomat nem adom föl
„Nem gondolom, hogy ezek könnyű képek, főleg a szabadkai közegben nem azok, de éppen ezért tettem ilyen magasra a mércét, hogy rágódjanak.“ Gyurkovics Virág (Hét Nap):
Beszélgetés Siflis András képzőművésszel, aki az idén jegyzi harmincéves pályafutását — Aranyművesből lett képzőművész, és magáról a művészetről egészen radikális elképzelése van. Számos díjjal és ösztöndíjjal értékelték munkásságát, de talán ennél is többet mond el róla, hogy sokak pályájára volt hatással az életműve.
A szabadkai származású, jelenleg Budapesten, de néha valamely európai nagyvárosban élő művész, Siflis András hosszú évek után most ismét Szabadkán rendezett önálló kiállítást. A Klein house galériában látható művei által új oldaláról ismerhetjük meg az alkotót. És hogy milyen út vezetett idáig, arról a művészetéhez hasonló őszinteséggel beszélt.
* Az idén ünnepli harmincéves pályafutását. Hol kezdődött ez a történet?
— Annak idején az Aurometalban ékszerészként lehetőségem volt aranyból meg ezüstből egyedi tervezésű ékszereket készíteni. Többen is rendeltek tőlem láncokat, gyűrűket az ismerősi körömből, úgyszólván én lettem a sztárékszerészük. Az ékszertervek mellé rajzokat is készítettem, és a megrendelőim elkezdték rajzzal együtt megvásárolni őket. Ezzel a pályám teljesen váratlan fordulatot vett. Innen indultam, és kezdtem kizárólag csak képzőművészettel foglalkozni. Már akkor elég borsos áron vásárolták meg a képeimet. Később Kerekes László és Sebők Zoltán is írt kritikát a munkáimról a Hét Napba. Slavko Matkovićék pedig szerveztek nekem a könyvtárban egy önálló kiállítást, melyet Tolnai Ottó nyitott meg. Munkásságom tehát rögtön elismeréssel kezdődött, melyet kapásból elfogadtak.
* A kezdeti siker után egy évvel már Budapesten találta magát…
— Lábán Katalin és Dobay Dezső, akik épp akkoriban alapítottak meg egy alternatív színházat, Szabadkán jártak, és amikor meglátták a munkáimat, felkértek, hogy utazzak fel, és tervezzek nekik díszletet. Elnyertek egy Soros-ösztöndíjat, és Hamvas egy darabját állították színpadra. Két hónapra kaptam lakást meg fizetést annak fejében, hogy elkészítem nekik a díszlettervet. Ott a Budapest Galéria rögtön meghívott a Tavaszi Fesztiválra egy önálló kiállítással. Nagyon nagy siker volt, azóta is rendszeresen állítok ott ki.
* Hogy fogadta ezt a hirtelen jött sikert a művészetében, fel tudta dolgozni?
— Először 1989—90-ben kaptam meg a Pollock-ösztöndíjat. Képzeld el, hogy 89-ben 11 000 dollárt kapsz kézbe… Vegyes érzelmekkel fogadtam, mert ezt feldolgozni egyszerűen nem lehet. Nagyon vad életet éltem akkoriban, ital, nők, tehát nem volt idő a mérlegelésre és a gondolkodásra. Éjszaka dolgoztam, amikor kómásan hazamentem, reggel elszívtam egy jointot, hogy a másnaposság elmúljon, és utána kezdtem az egészet elölről.
* Ez az életvitel kihatással volt a munkáira is?
— Amikor éjszaka teljes kómában dolgozol, és azt mondod az alkotásodra, hogy zseniális, reggel, amikor megnézed, rögtön szétszaggatod. Nagyon kérdéses, hogy lényegében mit idéznek elő ezek a szerek. De ez már a múlté.
* Változatos és vegyes technikákat használ. Mitől függ, hogy éppen mihez nyúl?
— Ezen nem gondolkodom, mert azzal dolgozom, ami kéznél van. Ott van az asztalon minden, és ami a kezembe akad, azt használom. Az olajfestéket viszont — a hígító miatt — kerülöm, mert az nem egészséges, szinte úgy hat, mint az ideggáz. Ezért inkább a papírmunkákat tudtam magamévá tenni.
* A témaválasztásban, kifejezésben mit keres?
— Ezek pillanatnyi kitörések. Egy nagyon érdekes definíciót olvastam most Alain Badiou-től, mely szerint a művészet opponál és kizár. Ha nem opponál és kizár, akkor érdektelen. Mert ha — mint a giccs — magába akar szívni, akkor az édes. Ha meg opponál, akkor minél jobban taszít, annál jobban vonz. Valahogy én is mindig ezt próbáltam elérni, csak nem tudtam ezt így megfogalmazni: hogy a kép — mint egy bizonyos szer, mely feldolgozásra szorul — nem mindjárt az első látásra értelmezhető, hanem opponál és kizár, meg kell harcolni, hogy közel kerülj hozzá. Ez egy látens célom volt mindig, ezért harcoltam.
* Ennek a hatáskeltésnek a kitapasztalása azért érdekes és hosszadalmas folyamat lehetett…
— Igen, de ezt látod a képeimen is. Mire én eddig eljutottam, amit most csinálok, hogy mi az, ami olyanná teszi, hogy nem enged rögtön magához közel, és miért jó mégis, miért van abban az erő. Ahogy Kerekes mondta, ezt nem lehet „vasárnapi festőként” művelni. Ez teljes embert kíván, állandóan kell gondolkodni, figyelni, mert ezek a képek nem adják magukat első látásra, foglalkozni kell velük. Hála istennek, ez nekem megadatott.
* A szakaszok, melyek a pályáját jellemezték, hogyan következtek egymás után?
— Egy sorozatot addig csinálok, amíg érzem, hogy laza a kezem. Amint elkezd merevedni és míveskedni, abban a pillanatban tudom, hogy ezt most le kell zárni, mert nem lesz meg benne a spontaneitás, az indulat meg az erő. Tökéletesen érzem egy ponton, hogy most valami újat kell csinálni, mert ezt „kilőttem”. (...)
* Mit jelent önnek ennyi év után most ide visszajönni és kiállítani?
— Szabadkán több művész is van, akire nagyon nagy hatással volt a korai munkásságom: Péity Laura, Sinkovits Ede, Takács Tibor — Faki. Azt gondolom, Szabadkán nagyon sokan komolyan veszik a művészetemet. De azt is tudom, hogy ez egy státusz- és pozícióharc. Ennyi. Ezt a kiállítást tudatosan így válogattam össze a legújabb munkákból, sokak számára nagyon nagy meglepetés lesz. És mivel nagyon jól tudom, hogy kik azok, akik úgyszólván pozícionálják magukat, úgy gondolom, a kiállításom bizonyos értelemben nagy falat lesz. Nem gondolom, hogy ezek könnyű képek, főleg a szabadkai közegben nem azok, de éppen ezért tettem ilyen magasra a mércét, hogy rágódjanak. Nincs értelme a kedvükbe járni azzal, ha régi képeket mutatok, hogy nosztalgiázzanak. (...)
Következő cikk: Tízezer menekült eltűnt Magyarországon
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Bíztak Közép-Európában
Nagyon foglalkoztat, hogy miként vélekednének ma róla. Feltételezem, hogy ma is ragaszkodnának hozzá, hiszen itt előbb >
Szijjártó és Várhelyi a haladók és a VMSZ szolgálatában
A külügyminiszter legújabb, felületesnek, de pökhendinek is nevezhető, tárgyismeretet nélkülöző nyilatkozata ismételten megmutatta, hogy a Fideszes >
Posztfasizmus
Nem terrorizál, hanem csábít. Ritkán tilt, annál gyakrabban kisajátít. Nem elégszik meg a puszta pártpolitikával, hanem >
A VMSZ FRIGYE A RADIKÁLISOKBÓL LETT HALADÓKKAL
A Pásztor Bálint VMSZ-elnök magánlapjának is mondható Magyar Szó ugyancsak a május 9-ei számának címoldalán kapott >
A médiaszabadság Szerbiában 2002 óta a legalacsonyabb szintre esett
A Slavko Ćuruvija újságíró meggyilkolásával vádolt személyek felmentése a jogi körülmények jelentős rosszabbodását jelenti. Ezt nem >
Szerbiai választások: csodára várva
A lelkek kufárjai a bulvárosodó médiumok lettek. Növekszik a háborús veszély, tehát szükség lesz valamilyen megmentőre. >
Pásztor után Juhász – eben guba, kutyán suba!
Zobenicát (természetesen) a SNS szavazógépezete ugyancsak szavazattöbbséggel megválasztotta az egyik alelnöknek. Nos, ez a Zobenica fogja >
Teljes a zűrzavar
Van, aki az ellenzék leváltásáról beszél, mások pedig azt bizonygatják, hogy kezdődik a Fidesz lassú eróziója, >
BIBIRCSÓKOS KAPCSOLATOK
A VMSZ és a fantompártok szemfényvesztő kirukkolása Szánalmas, hogy a Junior előcitálta(tta) Csorba Bélát, a VMDP hajdanán >
Egy új Jaltáról van szó
Ezért nem az orosz hadsereg harcol meg, hanem a jelenleg uralkodó orosz szellem és eszmerendszer. A >
HAZUG (ÖN)DÍJAZÁS
Semmilyen díjjal, sem kitüntetéssel nem lehet változtatni a tényen, miszerint a Magyar Szó Varjú Márta vezetésével >
Csak Budapestre figyelünk, másra már nem
A hatalom által megfogalmazott új emlékezetpolitika ki akarja törölni 68-at, annál is inkább mivel Belgrádban is >