Ma Adalbert, Vince névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Nincs semmi baj a Vajdasági Televízióval, csak oszlásnak indult
Bódis Gábor
A mindig készenlétben álló Európai Unió pedig most sem fog szűkölködni dicséretekben, ha az „európapárti” szerbiai vezetésről lesz szó.
A történelem csak ott ismétli önmagát, ahol menthetetlenül ostoba szavazók vannak. Tehát mindenütt.
Ez a „bölcsesség” azonban aligha segít a Vajdasági Rádió/Televízión, vagyis annak tévés részén (a rádióban tovább lehet bujkálni, mert a politikusokat ez a médium rég nem érdekli).
28 évvel ezelőtt szinte azonos forgatókönyv szerint zajlottak az események. Jöttek (másodszor) a koszovói szerbek és montenegróiak a jugoszláv adófizetők pénzén és a titkosszolgálat szervezésében. A „hazafias” érzelmű újvidékiek együtt táncoltak a kedves vendégekkel, a vajdasági bennszülöttek pedig megszeppenve lesték a joghurt borította utcákat.
Joghurt pecsétes bőrdzsekimben a PK (gyengébbek kedvéért: tartományi pártbizottság) alagsorában vártuk a fejleményeket. Az emeleten a pártelnökség ülésezett, utoljára. Akkoriban az ÚTV ideiglenes műsorigazgatója voltam és ebben a magasztos minőségemben hívtam fel (akkor még csak vezetékes telefonok léteztek) a tévé igazgatóját és szinte könyörgőre fogva kértem: kapcsoljuk be a kamerákat és közvetítsük a „događanje naroda“-t. Azt mondta, ezt meg kell gondolnia, halasszuk el a döntést másnap reggelre. Másnap reggel sem akartak kötélnek állni (Mito Boarov barátommal hiába igyekeztünk jobb belátásra és profibb hozzáállásra bírni őket). Az RTV akkori vezérkara még mindig a tartományi vezetőségben bízott. Utána persze mindannyian buktak/buktunk.
És megkezdődött a leszámolás: Belgrádban küldtek ránk valami három tagú pártizét, akik mindenkit külön-külön kihallgattak, és elérték, hogy a kollégák tömegesen mószerolták be egymást. Ebből kimaradtam, mert rögtön magamra vállaltam a magyar szerkesztőség összes „bűnét”, így a továbbiakban békén hagytak, csak simán leváltottak.
A „differenciálódási” folyamat végén (egy-két éves átmeneti vajúdás után) már csakis Milošević/Šešelj párti bürokraták/szerkesztők tolták az akkor még Újvidéki RTV szekerét. Egészen a nyílt háborús uszításig, amelynek semmilyen következménye nem lett, az uszító szerkesztők köszönik, ma is jól vannak. És eljött ismét az ő idejük. Meg a fiatalabb uszítóké.
Senkinek semmi kétsége ne legyen afelől, hogy az RTV műsorpolitikája ezentúl egyetlen egy szerkesztőhöz fog alkalmazkodni. Őt pedig Aleksandar Vučićnak hívják. Lesz még ellenállás, főleg a független újságíró szervezetek részéről, és ebben a harcban sok sikert kívánok nekik. De ez még csak elodázni sem fogja az RTV kivégzését. Mert erről van szó. Milyen Vajdaság, milyen önálló televízió? A mindig készenlétben álló Európai Unió pedig most sem fog szűkölködni dicséretekben, ha az „európapárti” szerbiai vezetésről lesz szó. Mint ahogy máshol sem avatkozik be saját belügyeibe, pláne amikor a nyugati demokrácia egyik alappilléréről, a sajtószabadságról van szó. (Mani me, čoveče!)
A kisebbségi szerkesztőségek sorsa még nem dőlt el, vagy a nyilvánosság még nem értesült erről. Van néhány gondolatom, hogy mi fog történni, de azért ötleteket nem szeretnék adni a csöppet sem finnyás kisebbségi törzsfőnököknek.
Következő cikk: Regénnyé plasztikázott szexrabszolgaság
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Sajnálatos, hogy templomainkban helyt nyer a választási kampány.”
A véemeszes magyar érdekvédelem – a Szerb Haladó Párttal kötött elvtelen szövetség miatt – semmi eredményt >
A nemzetállam keblére öleli még a „tékozló fiait” is
Ezért nem nevezhető hontalannak az, aki egyik várost felcseréli egy másikkal, mert ott jobban érzi magát. >
Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén
A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >
Azt hallom, csoda történt Washingtonban
Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >
Osztozkodás a lőporos hordón
A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >
Botrány Újvidéken
Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >
Menekülés a magányból a forradalomba
A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >
Javasasszonyok és politológusok
A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >
Kettős nyomás alatt
Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >
Örömünnep Szerbiában
Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >
Konformizmus-vita
Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >
Örök hála Bosnyák Istvánnak
Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >