Ma Szilvia, Szaniszló névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Nincs semmi baj a Vajdasági Televízióval, csak oszlásnak indult
Bódis Gábor
A mindig készenlétben álló Európai Unió pedig most sem fog szűkölködni dicséretekben, ha az „európapárti” szerbiai vezetésről lesz szó.
A történelem csak ott ismétli önmagát, ahol menthetetlenül ostoba szavazók vannak. Tehát mindenütt.
Ez a „bölcsesség” azonban aligha segít a Vajdasági Rádió/Televízión, vagyis annak tévés részén (a rádióban tovább lehet bujkálni, mert a politikusokat ez a médium rég nem érdekli).
28 évvel ezelőtt szinte azonos forgatókönyv szerint zajlottak az események. Jöttek (másodszor) a koszovói szerbek és montenegróiak a jugoszláv adófizetők pénzén és a titkosszolgálat szervezésében. A „hazafias” érzelmű újvidékiek együtt táncoltak a kedves vendégekkel, a vajdasági bennszülöttek pedig megszeppenve lesték a joghurt borította utcákat.
Joghurt pecsétes bőrdzsekimben a PK (gyengébbek kedvéért: tartományi pártbizottság) alagsorában vártuk a fejleményeket. Az emeleten a pártelnökség ülésezett, utoljára. Akkoriban az ÚTV ideiglenes műsorigazgatója voltam és ebben a magasztos minőségemben hívtam fel (akkor még csak vezetékes telefonok léteztek) a tévé igazgatóját és szinte könyörgőre fogva kértem: kapcsoljuk be a kamerákat és közvetítsük a „događanje naroda“-t. Azt mondta, ezt meg kell gondolnia, halasszuk el a döntést másnap reggelre. Másnap reggel sem akartak kötélnek állni (Mito Boarov barátommal hiába igyekeztünk jobb belátásra és profibb hozzáállásra bírni őket). Az RTV akkori vezérkara még mindig a tartományi vezetőségben bízott. Utána persze mindannyian buktak/buktunk.
És megkezdődött a leszámolás: Belgrádban küldtek ránk valami három tagú pártizét, akik mindenkit külön-külön kihallgattak, és elérték, hogy a kollégák tömegesen mószerolták be egymást. Ebből kimaradtam, mert rögtön magamra vállaltam a magyar szerkesztőség összes „bűnét”, így a továbbiakban békén hagytak, csak simán leváltottak.
A „differenciálódási” folyamat végén (egy-két éves átmeneti vajúdás után) már csakis Milošević/Šešelj párti bürokraták/szerkesztők tolták az akkor még Újvidéki RTV szekerét. Egészen a nyílt háborús uszításig, amelynek semmilyen következménye nem lett, az uszító szerkesztők köszönik, ma is jól vannak. És eljött ismét az ő idejük. Meg a fiatalabb uszítóké.
Senkinek semmi kétsége ne legyen afelől, hogy az RTV műsorpolitikája ezentúl egyetlen egy szerkesztőhöz fog alkalmazkodni. Őt pedig Aleksandar Vučićnak hívják. Lesz még ellenállás, főleg a független újságíró szervezetek részéről, és ebben a harcban sok sikert kívánok nekik. De ez még csak elodázni sem fogja az RTV kivégzését. Mert erről van szó. Milyen Vajdaság, milyen önálló televízió? A mindig készenlétben álló Európai Unió pedig most sem fog szűkölködni dicséretekben, ha az „európapárti” szerbiai vezetésről lesz szó. Mint ahogy máshol sem avatkozik be saját belügyeibe, pláne amikor a nyugati demokrácia egyik alappilléréről, a sajtószabadságról van szó. (Mani me, čoveče!)
A kisebbségi szerkesztőségek sorsa még nem dőlt el, vagy a nyilvánosság még nem értesült erről. Van néhány gondolatom, hogy mi fog történni, de azért ötleteket nem szeretnék adni a csöppet sem finnyás kisebbségi törzsfőnököknek.
Következő cikk: Regénnyé plasztikázott szexrabszolgaság
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Rekviem a szabadkai zöld Zsolnay szökőkútért
Búcsúzom Tőled zöld Zsolnay szökőkút és szerintem nem csak én, hanem nagyon sok szabadkai búcsúzik városunk >
A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI
A magyarországi „gazdaságfejlesztési program” által, az utóbbi három évben, mindössze „700 új munkahely” létesült. Ez arra >
Mindannyian célkeresztben vagyunk
Vannak a művészek között, akik még kitartóan reménykednek, hogy a buborék az utolsó mentsvár, az egyetlen >
Orbán és a jobbhorog
„Az unió, s ezen belül a Parlament, valamint a Bizottság már egy jó ideje sorozatosan arra >
Hulló vasak
Akkoriban folyton hullott valami az égből, egészen furcsa dolgokat szórtak ránk. >
Átverve és megalázva
Az illető arról nem írt, hogy a ketrecbe zárt városon kívül az Erdogan látogatás más aspektusait >
Orban és Victor
Johannis (és Orban) sikerét a következetesség, a lassú, de folyamatos építkezés hozta el, az, hogy kitartottak >
„Elmaradt a bocsánatkérés, elmaradt a vagyon-visszaszármaztatás”!
Az MTI azonban arról, hogy Hajnal Jenő konkrétan mit mondott, egy szót nem közöl. Pedig, a >
Miért fontos, hogy mi történik a kurdokkal?
Sajnos hozzá kell tennem, hogy „kormányom”, a magyar kormány még csak nem is képmutató: nyíltan és >
Hontalan hazafi!
Itt születtem, itt nőttem fel, itt volt az első szerelem, mégis ez egy idegen hely nekem. >
Egy írót nem az igazságai jellemeznek, hanem a dilemmái
Manapság főleg a vörös terrort ostorozzák, a fehérnek megbocsájtanak. Ebben az esszében azonban nem ez a >
A kép mutatói
Az, hogy berúgott és betépett senkiháziak élvezik a pénzért vásárolt szexet: visszataszító. S az, hogy ezt >