Ma Judit, Xénia, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Nincs semmi baj a Vajdasági Televízióval, csak oszlásnak indult
Bódis Gábor
A mindig készenlétben álló Európai Unió pedig most sem fog szűkölködni dicséretekben, ha az „európapárti” szerbiai vezetésről lesz szó.
A történelem csak ott ismétli önmagát, ahol menthetetlenül ostoba szavazók vannak. Tehát mindenütt.
Ez a „bölcsesség” azonban aligha segít a Vajdasági Rádió/Televízión, vagyis annak tévés részén (a rádióban tovább lehet bujkálni, mert a politikusokat ez a médium rég nem érdekli).
28 évvel ezelőtt szinte azonos forgatókönyv szerint zajlottak az események. Jöttek (másodszor) a koszovói szerbek és montenegróiak a jugoszláv adófizetők pénzén és a titkosszolgálat szervezésében. A „hazafias” érzelmű újvidékiek együtt táncoltak a kedves vendégekkel, a vajdasági bennszülöttek pedig megszeppenve lesték a joghurt borította utcákat.
Joghurt pecsétes bőrdzsekimben a PK (gyengébbek kedvéért: tartományi pártbizottság) alagsorában vártuk a fejleményeket. Az emeleten a pártelnökség ülésezett, utoljára. Akkoriban az ÚTV ideiglenes műsorigazgatója voltam és ebben a magasztos minőségemben hívtam fel (akkor még csak vezetékes telefonok léteztek) a tévé igazgatóját és szinte könyörgőre fogva kértem: kapcsoljuk be a kamerákat és közvetítsük a „događanje naroda“-t. Azt mondta, ezt meg kell gondolnia, halasszuk el a döntést másnap reggelre. Másnap reggel sem akartak kötélnek állni (Mito Boarov barátommal hiába igyekeztünk jobb belátásra és profibb hozzáállásra bírni őket). Az RTV akkori vezérkara még mindig a tartományi vezetőségben bízott. Utána persze mindannyian buktak/buktunk.
És megkezdődött a leszámolás: Belgrádban küldtek ránk valami három tagú pártizét, akik mindenkit külön-külön kihallgattak, és elérték, hogy a kollégák tömegesen mószerolták be egymást. Ebből kimaradtam, mert rögtön magamra vállaltam a magyar szerkesztőség összes „bűnét”, így a továbbiakban békén hagytak, csak simán leváltottak.
A „differenciálódási” folyamat végén (egy-két éves átmeneti vajúdás után) már csakis Milošević/Šešelj párti bürokraták/szerkesztők tolták az akkor még Újvidéki RTV szekerét. Egészen a nyílt háborús uszításig, amelynek semmilyen következménye nem lett, az uszító szerkesztők köszönik, ma is jól vannak. És eljött ismét az ő idejük. Meg a fiatalabb uszítóké.
Senkinek semmi kétsége ne legyen afelől, hogy az RTV műsorpolitikája ezentúl egyetlen egy szerkesztőhöz fog alkalmazkodni. Őt pedig Aleksandar Vučićnak hívják. Lesz még ellenállás, főleg a független újságíró szervezetek részéről, és ebben a harcban sok sikert kívánok nekik. De ez még csak elodázni sem fogja az RTV kivégzését. Mert erről van szó. Milyen Vajdaság, milyen önálló televízió? A mindig készenlétben álló Európai Unió pedig most sem fog szűkölködni dicséretekben, ha az „európapárti” szerbiai vezetésről lesz szó. Mint ahogy máshol sem avatkozik be saját belügyeibe, pláne amikor a nyugati demokrácia egyik alappilléréről, a sajtószabadságról van szó. (Mani me, čoveče!)
A kisebbségi szerkesztőségek sorsa még nem dőlt el, vagy a nyilvánosság még nem értesült erről. Van néhány gondolatom, hogy mi fog történni, de azért ötleteket nem szeretnék adni a csöppet sem finnyás kisebbségi törzsfőnököknek.
Következő cikk: Regénnyé plasztikázott szexrabszolgaság
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Tartuffe és Orgon
Mégis, az MNT elnökének nyílt levele a felháborítóbb, mert mint az autokrata rendszerek hatalmasságai, az „istenadta >
Vajdasági írók vajdasági írókról
Šnajder megható esszéje Krležáról viszont eszembe juttatja, hogy mitévő lenne az, aki antológiát akarna összeállítani ezzel >
Hajnal Jenő minden határt túllépett
Teljesen mindegy, hogy az MNT elnöke önkezdeményezésből cselekedett vagy felsőbb utasításra hajtotta végre az általa vezetett >
Kalmár Zsuzsa lemond MNT tagságáról
Mint az MNT Kulturális bizottságának a tagja, vajdasági színésznő, a Tanyaszínház részvevője főiskolai tanulmányaim előtt és >
A szívderítő buli részesei
És egyébként is, az ember vagy demokrata vagy forradalmár. Vagy nem? Akkor pedig nem marad más >
Hernyák: Milyen jogon veszik el a gyerekek hitét?
Előadásokat betiltottak már, de Hitler már meghalt, vagy nem? Sztálin is betiltott előadásokat, de ő is >
A Pásztor-világ második nagy kultúrbotránya
Az első kétségkívül a szabadkai Népszínház magyar társulata "betörésének" kísérlete volt egy szélsőjobbos káder kinevezésével. Ekkor >
A „párbaj”
Verekedésre nem került sor, csak kávéházi veszekedésre. Vuk Jeremić pártelnök szerint helyesebb lenne, ha egy tévévitában >
Magánszorgalmú dögök
Néha a gazda nagytakarít a vezérkarban. Most is éppen ilyesféle takarítás készül. Áldozatoknak nevezhetjük-e az akolból >
A tömegdemokrácia Achilles sarka a nép
Abból indulok ki, hogy mindenki személyesen felel az általa választott politikai elit bűneiért. Nem elég a >
Rezsimtelevíziós káderek
Hol vannak most ezek a „fiatal újságírók” és mikor kapnak munkalehetőséget, ha a „nélkülözhetetlen” nyugdíjjogosultak nem >
A demokrácia bohózat lett
Diktátorra többé nincs szükség, közeleg a diktátor nélküli diktatúra korszaka. Ilyennek tűnik az önkéntes szolgaság a >