Ma Gedeon, Johanna névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Kire fogadjunk?
J. Garai Béla
„Annyira átlátszó érvelés, hogy az legfeljebb a kóbor apácák megtévesztésére szolgálhat.” J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
Egyáltalán nem vitás, hogy a kormányzó Szerb Haladó Pártnak és vezetőjének, Aleksandar Vučićnak csakis saját jól felfogott érdekében van szüksége a parlamenti választások két évvel való előrehozására, mint ahogy az sem vitás, hogy az országnak és nekünk, választópolgároknak semmi szükségünk nem lett volna erre a tetemes kiadásokat igénylő performanszra. A gazdaságról nem is beszélve.
De mit lehet tenni egy olyan társadalomban, ahol a pártpolitikai érdekek és az egyéni politikai ambíciók határozzák meg az egész ország életét? És ahol ezek a ravasz fondorlatok a mi zsebünkre történnek?
Abban nagyjából minden elemző egyetért, hogy a SNS-vezérkar ki akarja használni a tartományi és a helyi választások nyújtotta alkalmat, hogy a számára pillanatnyilag legkedvezőbb időpontban (és annak ürügyén, hogy így, egy kalap alatt tartva meg a három szavazást, „olcsón” megússza az ország) a parlamenti összetételt is megújítsa, és kibokszoljon magának egy újabb négy éves mandátumot. Ezért arra hivatkozni, hogy „megromlott a közhangulat”, meg hogy „állandósultak a nyomások” és emiatt van szükség az előre hozott választásokra, amit a kormányfőtől hallottunk, annyira átlátszó érvelés, hogy az – mint mondani szokták – legfeljebb a kóbor apácák megtévesztésére szolgálhat.
Vagy ahogyan Đorđe Vukadinović ismert politikai elemző vélekedik: „a rendkívüli választások kiírásának hivatalos indoklása logikátlan, komolytalan és nagymértékben sérti a polgárok józan eszét”, amint a Deutsche Welle hírügynökségnek nyilatkozta. Majd így folytatta: egyenesen nevetséges drámai légkört emlegetni olyan helyzetben, amikor a kormánypártoknak abszolút többségük van a parlamentben, és bármit megszavazhatnak, ami eszükbe jut („azt is, hogy nappal van éjszaka és fordítva”). És amikor nincsenek sem utcai tömegmegmozdulások, sem az országot megbénító sztrájkok, az ellenzék pedig szétmorzsolódott.
Viszont azt, hogy Vučićék jól kalkulálnak - mármint a biztos győzelemre és hatalmi bázisuk kibővítésére, elsősorban a tartományi kormánypozíció megszerzésével –, nemcsak a közvélemény kutatások jelzik, hanem például a fogadóirodák napokban közzétett kvóta listája is. A fogadók ebből tájékozódnak, hogy milyen nyerési esélyekkel fektethetik be pénzüket egy-egy pártra vagy politikusra. Eszerint A. V. győzelmi esélye százszázalékos, erre fogadni nem érdemes, mert ezer dinárra legfeljebb 1.010 dinár lehet a nyeremény. A fogadóirodák szerint a SNS 47,3 százalékot fog szerezni, itt legfeljebb arra lehet fogadni, hogy hány tized százalékkal kapnak többet vagy kevesebbet.
Az olyan kombinációk, mint például az ellenzéki pártok győzelme, vagy az, hogy Bojan Pajtić, a Demokrata Párt vezetője lesz az új kormányfő, számításba se jöhet, ezért az esetleges nyeremény a befektetett összegnek akár a negyvenszerese is lehet. Aki pedig Vuk Drašković miniszterelnökségére kalkulál, ezer dinár után egymilliót kaphat! Hogy milyen eséllyel, ezt nem érdemes feszegetni.
A tartomány kormányelnöki poszt tekintetében a fogadóirodák Igor Mirovićnak, a SNS vajdasági vezetőjének adnak legnagyobb esélyt, ezért esetében a nyerési kvóta mindössze 1,80, viszont aki Pásztor Istvánra fogad, és el is találja az eredményt, az három és félszeresét kapná a befektetett összegnek. (Jó alkalom a meggazdagodásra a VMSZ-vezető rajongóinak…) Arra pedig, hogy Bojan Pajtic marad a tartományi kormányfő, csak azoknak érdemes fogadni, akiknek kidobni való pénzük van, vélik a belgrádi fogadóirodák bukmékerei, viszont a nyeremény tizenötszörös lehet.
A demokraták természetesen másként látják a dolgokat, maga Pajtić úgy véli, ha tömeges lesz a részvétel, és meghaladja a 65 százalékot, akkor Vucic bukik. A tartományi kormányfő szerint a polgároknak elegük van a haladópárti vezetőnek a megfélemlítésre alapozott politikájából, az összeesküvés elméletekből, a fenyegetésekből. (…)
A legutóbbi felmérések csak öt százalék körüli eredményt jósolnak a SRS-nek, vagyis éppen csak annyit, hogy átlépjék a parlamenti küszöböt, maga Seselj azonban ennél sokkal többre számít: legalább 20, vagy akár 22 százalékra! A vajda arról ábrándozik, hogy ők lesznek a második legerősebb párt a haladók után, maguk mögé utasítva a szocialistákat és a többieket. Szerinte a választás Szerbia sorskérdéséről fog szólni, vagyis arról, hogy EU vagy Oroszország? Ők természetesen az utóbbihoz való csatlakozást képviselik, ennek megfelelően Šešelj plakátjain ez a jelmondat olvasható: „Nem akarunk belépni az EU-ba!”. Általános meglepetésre a vajda kijelentette: hajlandó lenne támogatni Vucicot – ha lemond az uniós csatlakozásról.
Arra nem mernék fogadni, hogy Vucic elfogadja volt mentora ajánlatát, bármekkora lenne is a nyeremény. Mint ahogy azt sem képzelhető el, hogy a vajda megszelídül és egykori eszmetársaihoz hasonlóan átvedlik európaivá. Az viszont eléggé valószínű, hogy bejut a szkupstinába.
Szórakoztató produkciókra számíthatunk.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hitler elégedetten bólogat a sírjában
A kormányközeli Magyar Nemzet szerint a náci fasizmust veszélyétől többé nem kell tartanunk, mert „letűnt a >
Pártideológiát szolgál a színház (is)?
Most ismét két színházat biztosított be magának újabb négy évre a pártírónő, a „mi Miránk” (Mirjana >
Amikor már késő elutasítani a cinkosságot
El is utasíthatja, teszi hozzá „jóságos” arckifejezéssel, miután tudtára adta, hogy zsarolható. Ekkor már késő elutasítani >
A nemzeti kisebbségi nyelvek kiszorítása?
Az MNT-nek nincs mersze állást foglalni ebben a kérdésben sem? A Ljudevit Mičatek díjas, a Magyar >
Megalázott nemzeti ünnep
Visszatetsző az is, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll életműdíjjal tüntette ki a Magyar Szó >
- Micsoda nap van ma?
A költőt és csapatát nem állította meg a nyomda portása (mai szóhasználatban: az őrző-védő kft. alkalmazottja), >
Szerbia – „részben szabad ország”
Az biztos, hogy a jelenlegi állami vezetés hozzáállása a délvidéki magyarsághoz jobb, mint Trianon óta bármikor >
Mi történik a magyarokkal?
Ott várom be Anikót, aki lehangoltan meséli, hogy alig voltak egy tucatnyian a misén. Előzőleg a >
A Zoran
Életem legkeményebb élő adása volt. Szerkesztettem és vezettem a Szabad Európa Rádió délután 14 órakor kezdődő >
„A jogok érvényesítésében vannak még gondok” (?)
Kovács beszédéből akaratlanul is kiviláglik a VMSZ politikájának a csődje – a nemzeti közösségi oktatás, a >
Ilyenek vagyunk!
Mindennapos olvasmányaim közé tartoznak Teofil Pančić, Dejan Ilić, Saša Ilić, Ljubomir Stojadinović és még számos bátor >
A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) csődje
Olyan értékelések is vannak, miszerint „ijesztő a vajdasági (és nem csak vajdasági) magyar közvélemény uniformizálódása, a >