Ma Mónika, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
A politikusok és az értelmiség szerepe a politikában
„Nem tudnak kihívóként megjelenni a hegemónnal szemben, mivel tartósan el vannak zárva az erőforrásoktól.“ Dr. Ördögh Tibor (Hét Nap):
Az elmúlt hetekben a Hét Nap hasábjain az értelmiség és a politika viszonyáról egy tartalmas, színvonalas diskurzus alakult ki, melyben dr. Mészáros Zoltán, dr. Korhecz Tamás és dr. Námesztovszki Zsolt fejtette ki véleményét. Saját meglátásaimra alapozott jegyzetemben egy politikatudományi keretet kívánok adni a vitának, és néhány olyan összefüggésre szeretnék rávilágítani, amelyre eddig nem tértek ki.
A pártok és a politikusok szerepéről
A döntéshozatal megértése érdekében lett kidolgozva a politikai rendszer elmélete, melyben fontos szerepet kaptak a pártok. A társadalom felől igények és követelések fogalmazódnak meg, melyeket a pártok közvetítenek az intézmények felé, majd a döntés meghozatala után ezek szankciók és jutalmak formájában öltenek testet. A vita szempontjából, ha magukat a kisebbségi pártokat vesszük alapul, tényként kezelendő, hogy a vajdasági magyarság képviseletét ma egyetlen párt tudja ellátni mind tartományi, mind pedig országos szinten. A Vajdasági Magyar Szövetség húszéves munkája során sikeresen növelte szavazótáborát (még ha ez abszolút számban csökkenő tendenciát mutat is), mellyel hegemón státuszt vívott ki a vajdasági pártpalettán a magyarság képviseletére. Véleményem szerint a jelenleg folyó politikai csatározások hátterében az áll, hogy hosszú idő óta egyetlen párt hoz döntéseket a magyar közösséget érintő erőforrásokról (a Magyar Nemzeti Tanács forrásai, a tartományi szint döntései, az országos parlamenti képviselet vagy a médiában való megjelenések lehetőségei). Dr. Mészáros Zoltán jegyezte meg a plurális demokrácia fontos követelményét, mely látszólag a vajdasági magyar közösség számára is megadatik, hiszen öt-hat kisebbségi párt is van, melyek viszont nem tudnak kihívóként megjelenni a hegemónnal szemben, mivel tartósan el vannak zárva az erőforrásoktól. Eme helyzet pedig automatikusan életre hívja bennük az elégedetlenséget, melyet leghatásosabban a médián keresztül tudnak közvetíteni a potenciális választóik felé.
Az aktuális helyzetben viszont már a hegemón VMSZ-en belül is elhangzottak bírálatok, melyek összekapcsolódtak az értelmiség körében megjelenő hangokkal. Egy demokratikusan működő pártban természetes, hogy különböző érdekcsoportok vesznek részt a munkában, és az elképzeléseik eltérőek. A párton belüli erőviszonyok határozzák meg, hogy melyik csoport erősödik meg, és képes befolyásolni a párt irányvonalát. A probléma akkor válik nyilvános diskurzussá, ha a párt belső csatornáin ez lehetetlenné válik. Ha egy párton belül a döntés egyetlen személy kezébe kerül, vagy egy szűk csoport hozza meg bármiféle párton belüli egyeztetés nélkül, akkor a másként gondolkodók kénytelenek a nyilvánosság elé tárni nézeteiket, és nyomást gyakorolni a pártvezetőségre. Fontos megjegyezni, hogy a mai politikai viszonyok között a centralizált irányítás teszi leginkább lehetővé a gyors döntések meghozatalát, valamint ehhez nagymértékben hozzájárult a politika perszonalizálódása, vagyis adott esetben a pártelnökök szerepének felértékelődése. Ez a pártelnöki attitűd elitista szemléletet tükröz, tehát egy felülről irányított szervezetre van szükség, ahol a vezető dönti el, hogy mely témában kikkel konzultál, és egyszemélyi döntést hoz. Ha egy alulról építkező, a tagszervezetekben felmerülő gondokat összegyűjtő bázisdemokratikus szervezetről van szó, akkor a párt hatékonysága kerül veszélybe.
Az értelmiség szerepe a döntéshozatalban
Minden sikeres politikai párt mögött kialakul egy értelmiségiekből álló holdudvar, mely segíti a párt munkáját. A VMSZ esetében sem történt ez másként, az elmúlt időszakban igen sokan részesei voltak ennek a körnek. A korábban vázolt pártvezetési stílus következtében azonban sokan értelmetlennek látták a részvételüket, és hangot is adtak csalódottságuknak. Ne feledjük azonban, hogy a hegemón magyar párt olyan pozíciók „adományozása” felett rendelkezik, amelyek az értelmiség egzisztenciális fennmaradását is lehetővé teszik. Nem véletlen, hogy azok adnak hangot elégedetlenségüknek, akik vagy kikerültek ezekből a pozíciókból, vagy a politikai ráhatástól elzárt közegben tevékenykednek, és már nincsenek függési viszonyban. Térjünk vissza az értelmiség szerepére a döntéshozatalban, itt ugyanis a vitában egy szürke zóna található.
Dr. Korhecz Tamás hívta fel a figyelmet arra a fontos különbségre, hogy „a szakemberek nem tudós értelmiségiek, hanem olyan képzett emberek, akik tisztviselőként dolgoznak a közszférában, és egy-egy szakterületen naprakész, alkalmazható szaktudásuk van, ismerik a szakma szabályait, érvényes protokolljait, vívmányait, és hatékonyan alkalmazzák őket”.
Hogy valaki köztisztviselővé váljon, ahhoz esetünkben még valamilyen pártkötődése is kell hogy legyen. A szerbiai politikai gyakorlat ugyanis az amerikai zsákmányrendszert részesíti előnyben, melyben minden köztisztviselői pozíció a választási zsákmány része. A VMSZ esetében ez hatványozottan megfigyelhető, mára ugyanis az értelmiség kiszolgáltatottá vált, és a párt vagy az MNT jóvoltából olyan pozíciókat kaphat meg, amelyeket pártkötődés nélkül lehetetlen lenne megszerezni.
Az eltérő véleményen levő értelmiségi kiszorul a döntés-előkészítési szférából, mivel a pártok a nézeteikhez közelebb álló alternatívák közül fognak választani. Ebben a szakaszban értékelődne fel a civil szférával való egyeztetés, mely Szerbia esetében nagyon gyenge, továbbá hiányoznak azok az érdekérvényesítő és lobbicsoportok is, amelyek még tudnának hatni a kormányzatra. A vajdasági magyar értelmiség éppen a kiszolgáltatottsága miatt nem tud egységesen fellépni a közösséget érintő javaslatok ellen, így a nyilvánosság által próbál nyomást gyakorolni.
Námesztovszki Zsolt értekezett a tudatos értelmiségi választóról és a választásokról. Ha a klasszikus demokrácia jellemzőiről beszélünk, akkor a szavazó valóban teljes körűen tájékozott, és a választásokon mandátumot ad a politikusnak egy-egy ügyben való döntésre. A mai politikai életben azonban a tömegtájékoztatási eszközök és a témák sokszínűsége miatt a választók a világban mindenhol racionálisan tájékozatlanok — az értelmiség is, hiszen képtelenség minden egyes témáról tudatos véleményt kialakítani az oktatásügytől a biztonságpolitikán át a költségvetésig, vagyis racionális tájékozatlanság alakul ki, mely párosul a vezérdemokráciával, így a választásokon a politikusok felhatalmazást kapnak, hogy a média által befolyásolt szavazók bizalmát megszerezzék.
Hivatástudat és a jövő értelmisége
Az értelmiség és a szakmaiság témakörénél véleményem szerint fontos volna a hivatástudat fogalmának beemelése is. Erre azért van szükség, mert szerbiai viszonylatban a szakmaiság igen katasztrofális képet fest, csakúgy mint az objektivitás. Námesztovszki Zsolt utalt a magánegyetemekről kikerülő szakemberek szakmai színvonalára. Valljuk be, ha valaki megszerzi az egyetemi diplomáját, és sikerül is elhelyezkednie a közszférában, viszont hiányzik belőle a szakmai tisztelet, akkor egyszerű pártkatona lesz szakmai maszk mögött, nem pedig objektív szakember, akire a professzionális döntések előkészítéséhez és végrehajtásához van szükség. Jelenleg a pártvezetőség által „megrendelt” eredmények születnek meg „szakmai” kompetenciával, de szubjektív módon.
Tegyünk fel egy egyszerű kérdést arról, hogy hol is kaphatnak megfelelő tudást ezek a leendő értelmiségiek. A magyarság körében tapasztalt elvándorlási hullám vajon mennyi fiatalt fog hagyni a későbbi generációk számára? Lesz még magyar értelmiség Vajdaságban? Ha igen, akkor milyen képzést fog kapni? A Szabadkai Egyetem „elhallgatása” következtében érzékelhető, hogy a vajdasági hallgatók a magyarországi felsőoktatásban megüresedő helyeket töltik be. Jobb-e számunkra, hogy külföldön szerzik meg szakmai ismereteiket, majd egy kis részük visszatér, és megkezdi küzdelmes harcát a létfenntartásért? Vagy fiataljaink úgyis dönthetnek, hogy Szerbiában tanulnak tovább, és vállalják a korszerűtlen tudással járó munkanélkülisorsot. A magyar közösségnek és értelmiségnek ezzel a témával is sürgősen foglalkoznia kell. Hiába van vajdasági magyar pártunk, hiába élhetünk a kulturális autonómia lehetőségével, ha lassan elfogy a magyar nemzetiségű szavazótábor.
A VMSZ politikai vezetősége elzárkózik bármiféle párbeszéd elől, és elkezdte szankcionálni a párttagjait, illetve a holdudvarát. A konfliktus egyetlen megoldása a párbeszéd lehet, melyre a csalódott értelmiség részéről volna akarat, a pártvezetőség viszont nyerő pozícióban érzi magát. Ennek következtében jelent meg a Magyarországról másolt balliberális értelmiségi szófordulat a barát-ellenség kategóriapáros értelmében. Korábban azokat zárták ki a „jó magyar közösségből”, akik más országos pártban politizáltak magyarként, jelenleg viszont az értelmiség kezd az ellenség szerepkörébe szorulni, és tudjuk, hogy ez milyen következményekkel járt a múltban. Remélem, hogy a mi közösségünkben nem következik be a többség zsarnoksága.
Következő cikk: Stay and Destroy
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Csak Budapestre figyelünk, másra már nem
A hatalom által megfogalmazott új emlékezetpolitika ki akarja törölni 68-at, annál is inkább mivel Belgrádban is >
Harcosok klubja
Sokan kérdezték korábban, miért fontos nekem e téma. Amikor kitört az ukrajnai háború két éve, ugyanannyian >
Süllyedő „zászlóshajó”
Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >
A néhai
Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >
Üzenet Szerbiából
Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >
Két horvát Trump
Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >