2019. november 20. Szerda
Ma Jolán, Zsolt, ödön, Bódog névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Önerő

Öreg Dezső
Öreg Dezső

„De konokul tűr és szívja magába a kormányfő szavait.“

Szinte csak politikai témákról beszélt a kormányfő pénteki satóértekezletén. Olyanokról, amelyeket nem lehet kenyérre kenni és jóllakatni vele a családot. Sem az esetleges srebrenicai főhajtásból, sem az ottani egykori muzulmán parancsnok elleni kirohanásból, sem a magyar miniszterelnök által bejelentett kerítésemelés elleni tiltakozásból nem lesz sem több kenyér, sem több vaj vagy margarin. Pedig a gazdasági mutatók szerint a szerbiai polgár egyre szegényebb. De konokul tűr és szívja magába a kormányfő szavait.

Aki pedig kitartóan rója a világot, beszél a gazdaságról, annak fellendítéséről, azokról az előnyös feltételekről, amelyeket Szerbia kínál a külföldi beruházóknak. Járt Amerikában, Svájcban, Norvégiában, Finnországban. Mindenhol elmondta, gondolom én, hogy Szerbiánál kedvezőbb feltételeket sehol sem kínálnak. Holott ez bizonyára nem így van. Mert miből kínáljunk, ha nincs? Nem kínálunk már a tanácsadóknak sem. Elmaradtak mostanában. Ki emlékszik még Dominique Strauss-Kahnra, a francia jogász közgazdászra, aki a mostani kormányfő országlásának kezdetén Belgrádban töltött néhány napot. Állítólag ingyen, pro bono, ahogy akkor írták az újságok, kifelejtve a harmadik szót a publicot. Merthogy a latin eredetű mondás pro bono publico – a közjóért. Manapság jobbára már csak az angolszász jogi nyelvben használatos. Rövidített változatát – pro bono – arra a tevékenységre alkalmazzák, amely a fizetni nem tudó, ám bajba jutott, elesett embereknek jelent jogi segítséget, legyen szó akár egyszerű szerződéskötésekről, tanácsadásról, avagy bonyolult perekben való képviseletről. Nos lehet választani, hogy a Nemzetközi Valutaalap botrányosan távozó egykori elnöke milyen pro bono segítséget kínált. Meg találgatni, hogy miért nem visszatérő vendég Belgrádban. Mert nem hívják, vagy mert a pénzt sohasem megvető ember hírében álló szakember mégsem teljesen ingyen kínálta szolgáltatásait. Igaz ő sem ingyen várta el mások, kissé másfajta szolgáltatásait. Esetleg, hogy olyan tanácsokkal szolgált, amelyek, hát nem igazán feleltek meg az itteni politikusok érdekeinek. Mert ne feledjük, a politika mindig érdek. Nem biztos, hogy mindig személyes, de érdek. Állami, nemzeti is lehet. Akár nemzeten fölüli is. Hallottak már a kozmopolitákról, ugye? Tudják, ők azok a furcsa gondolkodású emberek, akik világpolgároknak tartják magukat, az egyetemes emberi haladás elkötelezettjeinek. Kivesző félben levő faj. De még senki sem kezdeményezte védetté nyilvánításukat. Nehezen is menne, annak is megvan, mármint a védelem alá helyezésnek a saját törvényes folyamata, nem biztos, hogy át lehetne nyomni. Nos, lehet, hogy ez a francia úr olyasmit javasolt, ami nem igazán szolgálta az itteni vezetők érdekeit. Annak idején az ország mai vezető embere, akkor még első miniszterelnöki tisztségben, arról beszélt, hogy Stauss-Kahn a külföldi adósság átformálását, ahogy fogalmazott „átcsomagolását” javasolta. Ami talán azt jelentette volna, hogy az eddigieknél kedvezőbb hiteleket venne fel az ország, azonnal visszaadná a meglévő kedvezőtleneket és máris kisebb lenne a közadósság. Hozzáértők mondják, hogy ilyesmi forgott a fejében. Nem forog tovább. Mint ahogy az utóbbi időben egyre kevesebbet hallunk arab barátainkról meg a belgrádi Vízivárosról is. Mert azért vannak olyan emberek is, akiknek a magénérdek fontosabb a közérdeknél. És ha beépülhet egy-egy projektumba, akkor a közjó árnyékában ő is gazdagodhat néhány millióval Csak az a kérdés, hogy azt dinárban, dollárban vagy euróban számolja-e. A sváci frank sem egy utolsó valuta. Mi egyszerű emberek egyikben sem. Inkább azt számoljuk, hogyan húzzuk ki a hónapot a következő fél fizetésig vagy nyugdíjig.

Jut eszembe, mégis esett szó a gazdaságról is a pénteki kormányfői sajtóértekezleten. Ismét elhangzott, hogy várható a bérek meg a nyugdíjak emelése, mert az év első 6 hónapjában 77 milliárd dinárt takarítottunk meg. Erről augusztusban tárgyal a Nemzetközi Valutaalappal. Azt is elmondta a kormányfő, hogy az első 4 hónapban 9 százalékkal nőtt az idegenforgalom bevétele. Meg, hogy ösztönzik majd a hazai nyaralásokat. Gondolom, nem ártana a hazai befektetőket is támogatni, mert hozzáértők szerint csakis mi magunk segíthetünk önmagunkon. Ehhez pedig abba kell hagyni az oligarchák utáni vadászatot. Merthogy pénzük ebben az országban csak nekik van. Köszönve a többi között az eddigi privatizációs törvényeknek. Amelyekkel mindenki meg akart gazdagodni. És meg is gazdagodott. Persze, aki közel volt a tűzhöz.         

2015. június 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Egy vita rejtekei

A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >

Tovább

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább