Ma Sándor, Ede, Cirill névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Győztes hatalom vagyunk
„Azóta kiderült, hogy titokban, a szívük mélyén a csetnikek is náciellensek voltak.” J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
Elképzelem, hogy messzebbről szemlélve - mondjuk Skandináviából – egészen szolid országnak tűnhet Szerbia, az ottani szemlélők fel nem foghatnák, hogy ugyan mi kifogásunk van az aktuális hatalom ellen? Hiszen az ország a siker útján halad, amint a hétvégén is hallottuk a miniszterelnöktől, a csatlakozás a legfőbb prioritásunk, nincs még egy náció a földön, amely jobban vágyakozna az EU-tagságra, mint mi. Beleértve a közel sem olyan tehetséges nemzetet is, mint az albán.
Vannak ugyan még kisebb buktatók, ám azokat le fogjuk küzdeni, hangoztatta mély meggyőződéssel politikusunk. Talán az a régi szólás lebeghetett szeme előtt, hogy a nehézségek csak arra valók, hogy áthidaljuk őket, amint azt már Lenin is megmondta, de lehet, hogy nem Lenin, hanem Szent Száva, ki tud eligazodni ezeken a szenteken. Ám ne menjünk olyan messze a múltba, itt van nekünk Novak Đoković, akivel oly szívesen példálózik a miniszterelnök, mintha tulajdon testvéröccse lenne. Lám, ő sem torpant meg az első vesztes labdamenet után Miamiban, hallottuk tőle, hanem leküzdötte ellenfelét, és elhozta nekünk a serleget.
Na jó, nem nekünk, hanem magának hozta el, ezek a teniszbajnokok már ilyenek, mindig magukra gondolnak, ám ettől függetlenül, mi gondja lehet egy országnak, ahol ilyen ászok teremnek, mint Nole? Aki eddig már 77 millió dollárt szervált össze a nemzetközi tornákon, pedig csak huszonnyolc éves. Büszke is rá a kormánypárt, mintha tiszteletbeli tagjáról lenne szó. Ha úgy halad a siker útján, mint Szerbia, képzeljük el, hogy mennyi jön össze hatvan éves koráig? Ha csak minden miniszternek sikerülne fele ennyit összekaparnia, régen lehagytuk volna Svájcot meg Svédországot! Tele lenne az államkassza. Persze, csak akkor, ha az utóbbiak nem Monacóban adóznának, mint Nole, hanem itthon, de ő is csak azért adózik ott, mert zökkenőmentesebb a banki kiszolgálás, és nem ér rá sorban állni. (…)
Az elnök előtt pedig még a kalapjukat is megemelnék a skandinávok, különösen a legutóbbi döntése után, hogy egy szerb katonai alakulat is felvonul a májusi moszkvai győzelem napi seregszemlén. Hogyisne, hiszen a fasizmus felett aratott győzelem hetvenedik évfordulójáról van szó! Igaz, Brüsszel egy kicsit duzzog emiatt, azt mondják, nem illik ennyire gazsulálni Putyinnak Ukrajna lerohanása után, de hát ők nem értik ezt az ősi szláv testvériséget. És ha már Vlagyimir meghívta őt, mármint a szerb elnököt, nem illik egyedül mennie. Hadd lássa a világ, hogy Szerbia is a világháború győztes hatalmai közé tartozik! Ki ne lenne erre büszke! Illetve tartozott volna, ha már akkor önálló állam lett volna. De így se baj, hogy az elnök utólag demonstrálja azt, amit előzőleg nem tehetett meg a nemzete.
Arról ugyan még nem értesültünk, hogy milyen összetételű lesz a Moszkvába utazó formáció, hogyan hidalják át a partizánok és a csetnikek közötti rivalizálást? Például milyen zászlókat fognak lengetni a díszemelvény előtt elvonulva, a vörös csillagosat vagy a halálfejes csetnik lobogót? Merthogy a történelemkönyvek eddig úgy tartották számon, hogy a kommunista partizánok voltak a Vörös Hadsereg szövetségesei, és a csetnikek voltak a quislingek, akik a nácik oldalán harcoltak a szövetségesek ellen. Ám azóta nagyot változott a világ és a történelemszemlélet errefelé, és kiderült, hogy titokban, a szívük mélyén a csetnikek is náciellensek voltak. Mint ahogy az elnökről is kiderült, hogy titokban ő is mindig európapárti volt, csak hát illendőségből kitartott korábbi idolja mellett.
Ám ez a dilemma teljesen mellékes annak tükrében, hogy a moszkvai vendéglátók is mennyire szívügyüknek tartják a belgrádi díszvendégek megjelenését. Mint már annyiszor az elmúlt időben, az orosz nagykövet most is elítélte a Szerbiára gyakorolt nyugati nyomást a győzelmi ünnepségen való részvétel ügyében, meggyőződését fejezve ki, hogy senkinek sem sikerül megbontania Oroszország és Szerbia testvéri viszonyát, az EU-nak pedig végképp nem. Már csak azért sem, mert „az oroszok és a szerbek szíve puha, mint a vaj, ellenben a jellemük megingathatatlan”, ahogyan költői hangulatában fogalmazott. A megingathatatlan jellem pedig azt diktálja, hogy Szerbia kövesse nemzeti érdekeit, melyek, mondani sem kell, az Oroszország melletti felsorakozást diktálják. Vagyis - összegezte testvéri üzenetét a nagykövet – „a Nyugat nem fogja tudni összeveszíteni a szerbeket és az oroszokat, és az lenne természetes, hogy az oroszok összeveszítsék a szerbeket és a nyugatiakat”.
Hát ezen munkálkodik a nagykövet úr. Egy kicsit sértve érzem magamat, hogy minket, kisebbségieket, akik talán mégse rajongunk annyira Putyin testvérért, a kutyába vesz, de hát bármennyire is vajszívű, ő se gondolhat éppen mindenkire.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hősök emlékét ünneplik a gyávák
Gyáva népnek nincs hazája, a 177 évvel ezelőtti hősökre mutogató VMSZ-magyarkák a 48-as szabadságharc megszégyenítésének iskolapéldái. Mit >
A jelenlegi politikai elitnek le kell mondani az önzésről
A jelenleg uralkodó politikai elit nagy része három évtizede politikai üvegbúra alatt él, azzal a szent >
Mi veszélyezteti a vajdasági magyarok megmaradását?
A vajdasági magyar közösségnek joga van tudni, hogy mit is mondod Fremond Árpád, az MNT VMSZ >
A nagyhatalmak újra kezdik az érdekövezetek felosztását
A tömegek a válságos helyzetben olyan Vezért keresnek, akiben feltétlenül megbíznak. Az autokrata rendszerek tehát kimondottan >
Így fogadjuk el az autokratákat: kiskanállal
Még arra is bátorkodott utalni, hogy a parlament csak a demokratikus rendszer egyik eleme és nem >
A VMSZ SZÉGYENPÁRT
A junior pártelnök nem a magyar közösség, hanem csak a saját és pártja szűk elitjének az >
Barbárság vagy demokrácia?
„Donald Trump – írta Fukuyama - legutóbbi lépései Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban letaglózóak voltak. A nyugati >
A VMSZ is engedelmesen tűrte, hogy a „puccsisták” közé sorolják
Ebben a zűrzavaros helyzetben külön figyelmet érdemel David Atlagić kormánypárti képviselő felszólalása. Kitért az 2000 október >
Egy országot elveszejteni
A megszabadulás tőle régóta elsőrendű erkölcsi és nemzeti egzisztenciális kérdés volt, a friss fejlemények fényében pedig >
ÚJVIDÉK: „A DEMOKRÁCIA HALÁLA”
Az újvidéki polgármester (Miloš Vučević bukott kormányfő meghosszabbított keze) antidemokratikus módon való megválasztásával a SZHP és >
Remek, nagyon remek fiúk a fogyatkozó magyarok
Szerbiának többé nincs oka aggódni. A vajdasági magyarok lélekszáma 2011 és 2022 között 70 ezerrel csökkent, >
Az egyetemisták a jelenlegi „apolitikus” programmal elmentek a falig
Az egyetemisták mindeddig nem foglalkoztak a civilszervezetek elleni hajszával, továbbra is távol tartják magukat a „pártpolitikától” >