Ma Friderika névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Színházi csuszák
Gerold László
„Eddig is volt gyenge előadás Szabadkán, ahogy másutt is, de ilyen rossz soha.” Gerold László (Vajdaság Ma):
Miért csuszák? Mert minden egyes esetben csak érintem a témát. Hasonlóképpen, mint a pingpongban a labda, amely csupán súrolja az asztal szélét. De azért poén. Érvényes. Sport után, a nők kedvéért, gasztronómia: csuszák a vékonyra nyújtott főtt tésztából tépett vagy vagdalt csíkok, amiket, hogy fogyaszthatóbbak legyenek, meg kell ízesíteni, túróval, mákkal, mással. Vagy, mint alább lesz, egy-egy előadáscsík néhány mondatnyi kritikus(i) észrevétellel.
NYILVÁNOSSÁG. – Régi vesszőparipám: van-e s ha igen, akkor milyen mértékben van, s hogyan működik az irodalommal, színházzal, sajtóval kapcsolatos vajdasági magyar nyilvánosság. Nem a sajtó által megnyilatkozó irányított nyilvánosságra gondolok, hanem arra, amely spontánul szólal meg. Bár az utóbbi időben némi javulás mutatkozik, igazi áttörésről nem beszélhettünk. Ezért is lepett meg az a reagálási hullám, amely elárasztotta a Facebookot, így adva hangot a szabadkai Népszínházzal kapcsolatos elégedetlenségének. Ezerháromszáznál többen lajkoltak egy megjegyzést. Itt ilyen még nem volt. Miért éppen most? Jó lenne azt hinni, hogy a Népszínház legutóbbi bemutatója (Arthur Miller: Az ügynök halála, rendezte Andrási Attila) verte ki a biztosítékot. Nem valószínű, bár nem kizárt, hogy ennek a silány előadásnak köze van a második nyilvánosság ilyen mértékű színre lépéséhez. Van, de nem kizárólag ennek. Mert megítélésem szerint egy folyamat ellen fejezik ki véleményüket az emberek. Ennek kezdetét talán a tavalyi újvidéki direktor megválasztása körüli politikai játszmában kell látni. De az is lehet, hogy előbb kezdett akkumulálódni az emberekben az elégedetlenség, ami most robbant. Elképzelhető. Az viszont bizonyos, hogy most már nem lehet nem tudomásul venni. A (kultúr)politika nem söpörheti le ennyi ember véleményét az asztalról, vállalnia kell tévedését. Nem lehet azt mondani, hogy ez egy másféle színház, amit majd megszokunk. Igen, másféle, mert dilettáns. Eddig is volt gyenge előadás Szabadkán, ahogy másutt is, de ilyen rossz soha. S a harmadrangú vendégszínészek alkalmazását sem lehet azzal elintézni, hogy egykor Latinovits és Psota vendégszerepelt, most viszont ezek. Mert az, aki így érvel, gyógyíthatatlan értékzavarban szenved. (...)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Lépésnyire a végső győzelemtől
Már nem csodálkozunk rajta, hogy a „protestáló hit, küldetéses vétó” egyházának püspökét államunk vitathatatlan vezetője jelöli >
Hasznos-e a bojkottálás?
Legyünk tisztában: A választásokat mindenképpen megtartják, az ellenzék részvételével, vagy az nélkül. A VMSZ és a >
Alászolgája Főnök, s respekt
Végleg populista fordulatot vett a rommagyar politika, nemcsak esetenként, azaz kampányban, hanem immár eldőlt, hogy minden >
Szerelmünk volt és mostohánk lett
Többször is találkoztam Konráddal, hol Berlinben hol Budapesten, de nem került szóba Közép-Európa. Az utolsó néhány >
Requiem a vajdmagy sajtószabadságért
Ma Bodzsoni és Ternovácz a vajdmagy újságírás két doyenje, vagy éppen szimbóluma – a két Nagy >
Jelzők zűrzavarában
„Nem követhetnénk el nagyobb hibát annál, ha az eszmetörténet tárgykörében vizsgálnánk meg Orbán fejtegetéseinek valós vagy >
Magyar-magyar párbeszéd?
Ez is arra utal, hogy a VMSZ elnökét mennyire (nem) érdekli a magyar-magyar együttműködés! De miért >
Meghaltatok
Ez nem nekrológ. Csak lamento, jelentékeny emberek halálakor – amely mély válsággal esik egybe időben – >
A szocializmusban az volt a legrosszabb, ami utána következett
Vannak azonban olyanok is, akik kritikusak a múlttal szemben, de a jelennel szemben is. Ők lettek >
Nyári emlék
10 éve írtam Rajk Laci 60. szülinapjára (1949. január 26.). Nem gondoltam, hogy ez a megemlékezés >
Az abszurd, "amiben élsz"
Az EP választásokkal fordulatot vett és kiteljesedett a rommagyar politika és végképp elköteleződött a nacionalista-populista – >
A miniszterelnök nem magánember
Hiszen azt senki nem gondolhatja, hogy ez lenne Tarlós István budapesti főpolgármester választási üzenete (via Gulyás): >