2026. május 16. szombat
Ma Mózes, Botond, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk

Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >

Tovább

Napi ajánló

Cirkusz, kenyér nélkül

J. Garai Béla
J. Garai Béla

„A cirkusz bejött, csak a kenyérrel maradtak adósak a népboldogító kormányalakítók.”  J. Garai Béla blogjából (Vajdaság Ma):

„Nem panaszkodhatunk, jól elszórakoztatja a nagyközönséget a fekete–vörös koalíció ebben a nyári uborkaszezonban! Remekül eltereli a figyelmet az üres zsebekről és az égető gazdasági kérdésekről. Így hát ahelyett, hogy azt firtatnák az emberek a kormány első születésnapján, hogy miért vagyunk mi a legcsóróbbak az egész térségben, hol maradtak a beígért milliárdos beruházások, és miért nem sikerül legalább megállítani a munkanélküliség csökkenését, mindenki azzal foglalkozik, hogy jól tették-e a haladók és a szocik, hogy kirúgták Mlađan Dinkić gazdasági és pénzügyminisztert. És rajta kívül a régiósok másik két miniszterét. És hogy helyes volt-e meneszteni a miniszterek felét (kilencet a 18 közül), és kiket ültetnek a helyükbe? A cirkusz bejött, csak a kenyérrel maradtak adósak a népboldogító kormányalakítók.” (…)

„A haladók úgy képzelték el, hogy a gazdasági pangásért legfelelősebbnek tartott Mlađan Dinkić gazdasági és pénzügyminiszter hatalmát nyirbálják meg, és elveszik tőle a gazdasági tárcát, Ivica Dačić azonban ezt másként oldotta meg: egyszerűen átvágta a gordiuszi csomót, és menesztette Dinkićet, vele együtt pedig a másik két „régiós” (URS) kormánytagot is: Suzana Grubješić integrációügyi kormányalelnököt és Verica Kalanović önkormányzati minisztert. Hogy Vučić egyetértésével ebrudalta-e ki a kormányfő Dinkićet, vagy az említett csak utólag adta áldását a döntésre, erről megoszlanak a vélemények, de ez most már különben is tökéletesen mindegy. A lényeg az, hogy a harmadik koalíciós partner kirepült a kormányból, így most már csak „október ötödike előtti” erők képviseltetik magukat benne: a radikálisokból haladókká avanzsált Vučićék és Milošević volt szocialistái, Ivica Dačić vezetésével. Mintha 2000 októbere, a demokratikus erők győzelme a kardcsörtető nacionalista rezsim fölött meg sem történt volna! Azt is sokan találgatják, hogy Dačić miért választotta ezt a radikális megoldást, amikor tulajdonképpen ő segítette kormányzati szerephez a régiósok vezetőjét. Dinkić szerint azért, mert a ravasz szoci politikus saját pozícióját akarta így megvédeni. Ha ugyanis a haladók új választások nélkül is gyarapíthatják befolyásukat olyképpen, hogy megkapják a gazdasági és pénzügyi tárcát, akkor jó időre el lesznek foglalva az égető gazdasági kérdésekkel, és nem jut eszükbe bolygatni a miniszterelnöki poszt kérdését. És mivel aligha fognak egyhamar boldogulni a felhalmozódott problémákkal, Dačić nyugodtan erősítheti pozícióját, miközben a haladók népszerűsége a felvállalt gondok miatt csak csökkenhet.”

„Az is nagy kérdés, hogy lesz-e megfelelő szakkádere a legnagyobb pártnak, hogy megbirkózzon a nehéz feladattal. Ha az ellenzéki demokratákat hallgatjuk, akkor határozott nem a válasz. Szerintük közismert tény, hogy a volt radiknak nincsenek képzett embereik, a kormány is éppen azért került ekkora bajba. Akár ennek a beismerésének is tekinthető Aleksandar Vučić bejelentése, hogy külföldi szakértőt ültetne a gazdasági és a pénzügyi tárca élére. Már tárgyalnak több neves nyugati szaktekintéllyel, köztük Dominique Strauss-Khannal, a Világbank szexbotrány miatt lemondott volt elnökével. Ha Tomislav Nikolić elnököt kérdeznék, lehet, hogy ő inkább orosz szakértőket alkalmazna a kormányban, de őt most kihagyták a játékból.”

„Így hát valószínűleg az ismert francia politikust fogják meghívni vagy más nyugati szakembert. Ha felidézzük Vučićék egykori pártja, a radikálisok külföldellenes retorikáját, akkor ez valóságos szentségtörés! Találóan nyilatkozta a napokban egy ismert horvát újságíró, Boris Dežulović egy belgrádi lapnak adott interjújában: Aleksandar Vučić és Tomislav Nikolić akkora politikai fordulaton esett át, hogy az öt évvel ezelőtti Vučić és Nikolić menten halálra ítéltetné és ki is végeztetné őket hazaárulásért. A szükség azonban nagy úr. Ha már annyi év után sikerült megkaparintaniuk a hatalmat, gondolhatják a haladók, inkább jöjjön Strauss-Kahn, mint hogy a patrióta tömegek kiábránduljanak belőlük, és a legközelebbi választásokon ismét az ellenzék soraiban találják magukat.”

 

2013. augusztus 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

VMDK: Vicsek Annamária és a két szék közé esett VMSZ-politika

Vicsek többé nem ülhet három széken egyszerre! Aki a VMSZ alelnökeként, fideszes színekben, de a belgrádi >

Tovább

Újra inog lábunk alatt a talaj

Újra számba kell vennem több nemzedék göcsörtös történelmi útját, amelyen az egyik sokkhatást követte a másik, >

Tovább

VMDK: Adófegyelem csak a kicsiknek, miközben a milliárdok észrevétlenül áramlanak

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) komoly aggodalmát fejezi ki a #Radar #Media által megjelentetett „Magyar >

Tovább

VMDK: Nincs felmentés, a politikai médiaépítésnek neve van, és az nem kompromisszum

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) szerint Bodzsoni István legutóbbi nyilatkozata, miszerint „időnként kompromisszumot kellett kötni >

Tovább

... és itt mi lesz?

A gond majd most kezdődik, mert a pénzek, legalábbis olyan formában, mint eddig, nem fognak jönni. >

Tovább

A szembenézésre való intelmek

Nem lehet a szembenézésre való intelmeket olyképpen megfogadni, hogy egy kis rést hagyunk az ajtón, de >

Tovább

„Újra kell gombolni a mellényt”

Attól tartok, hogy a soron levő választások után le kell nyelnünk a keserű pirulát. Hogyan lehetne >

Tovább

Az ifjú kezek megszentelik a nemzeti zászlót

A parlament megválasztja a házelnököt Forsthoffer Ágnes személyében, aki meghozza az első döntését. Visszakerül a parlament >

Tovább

A Vajdaságban viszont minden rendben volt és van

A VMSZ nem vett részt a választásokon, tehát nem szenvedett vereséget. A párt és a Magyar >

Tovább

MI FOLYIK A VAJDASÁGI MAGYAR SAJTÓBAN?

A vajdasági magyar média politikai irányítás alatt áll, a mostani „nyitás” pedig inkább taktikai alkalmazkodás, mint >

Tovább

KÉRDÉSEK DR. PÁSZTOR BÁLINTHOZ 2.

Mit gondol és érez Ön, amikor nap mint nap a saját vagy a társai fényképével, avagy >

Tovább

A jövő előttünk, de a múlttal mi lesz?

Magyarország április 12-én abba a történelmi léptékű korszakba lépett, amikor a közmondás végre maguk az elnyomók >

Tovább