Ma Jusztina, Kozma, Damján névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Venesz József, a nemzet szakácsa
Bódis Gábor
„Kicsit olyan Szaniszlós déjà vu-m van. Nem lehetne ezt a könyvet bezúzni esetleg?” A Meglátószög blogjából:
(…) „Megjelent az új Michelin katalógus is, amiben talán az volt a legjobb hír, hogy nem volt rossz hír. Azaz megőriztük csillagainkat és Bib Gourmand minősítéseinket, de bizony újat már nem kaptunk. Úgy tűnik, az elmúlt években elértük azt a magaslatot, ami fölé a jelenlegi magyar gazdasági helyzetben nem nagyon lehet emelkedni. Azaz a fizetőképes hazai és külföldi kereslet, az érdeklődő kör korlátos volta ennél több kiemelkedő kulináris helyszínt nem tud felhelyezni a nemzetközi térképre. És amíg a gazdasági helyzet ebben jelentős változást nem indikál, illetve a célközönség igényeinek érettsége el nem ér oda, ahová sok országban csak évtizedek alatt sikerült, ne is várjunk jelentős csodát. Maximum akkor, ha a száz leggazdagabb magyar egyike esetleg úgy dönt, hogy hajlandó pár száz milliót saját szórakoztatására rászánni. Persze ettől még komoly előrelépést láthatunk a street foodban, egyre másra nyílnak a kifőzdék, szendvicsbárok, leveses gyorsbüfék, ami valószínűleg szélesebb rétegeket elérve, ámde némiképp lassabban fejti majd ki áldásos hatását.”
„Ebben a helyzetben talán nem is meglepetés, hogy egy frissen megerősített Bib Gourmand étterem pont most dobja be a törülközőt. És ráadásul egy interjúban el is mondja az érintett vendéglátós, hogy mi vezetett ehhez a helyzethez. Érdekes és tanulságos olvasnivaló, hiszen egy olyan környéken kénytelenek bedobni a törülközőt, ahol a hazai vásárlóerő jelentős része koncentrálódik és ahol a versenyző éttermek száma is a nullához közelít . És ez sokat elmond a hazai folyamatokról, közízlésről, mint ahogy az is, ahogy a közelben fekvő, nem érdemtelenül gasztronómiai plázának aposztrofált Hegyvidék Központ indulási nehézségeiről szólnak a városi legendák.”
„Az i-re a pontot aztán az ezerszer felemlegetett, elátkozott, kivesézett Venesz-féle szakácskönyvnek a Nemzeti Könyvtárban történő bekerülése tette fel. Ez ugyanis rámutat arra, hogy az állam milyen könnyen teheti tönkre egy mozdulattal azt, amit egy korábbival létrehozott. Hiszen pár hete még minden attól volt hangos, hogy a miniszterelnök és hivatala milyen aktívan és támogatóan állt Széll Tamás sikeres ügye mögé. Mindezzel pedig nagyon nehezen összeegyeztethető egy ilyen, a fejlődés kerékkötőjeként emlegetett kiadvány beemelése a mainstreambe. Mert ami majd felkerül ilyen módon a polcra, abba valószínűleg majd bele is olvasnak, és esetleg még hivatkoznak is rá. Évek és évtizedek múlva is, pedig Molnár B. Tamás és csapata elmúlt évtizedes munkája pont ennek elkerülésére vonatkozott. Kicsit olyan Szaniszlós déjà vu-m van. Nem lehetne ezt a könyvet bezúzni esetleg?”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A nemzetállam keblére öleli még a „tékozló fiait” is
Ezért nem nevezhető hontalannak az, aki egyik várost felcseréli egy másikkal, mert ott jobban érzi magát. >
Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén
A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >
Azt hallom, csoda történt Washingtonban
Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >
Osztozkodás a lőporos hordón
A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >
Botrány Újvidéken
Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >
Menekülés a magányból a forradalomba
A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >
Javasasszonyok és politológusok
A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >
Kettős nyomás alatt
Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >
Örömünnep Szerbiában
Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >
Konformizmus-vita
Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >
Örök hála Bosnyák Istvánnak
Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >
Szaxofon
A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >