2021. február 26. péntek
Ma Edina, Viktor, Győző névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Adj király frekvenciát!

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Adj király frekvenciát!
(k-fer fotója)

Egy táblán olvastam ezt a feliratot a Klubrádió megszüntetése ellen vagyis a magyarországi sajtószabadságért összehívott tüntetésen a budapesti Batthyány-örökmécsesnél.

 Több ezren voltunk. Kevés fiatal. Sok értelmiségi. Nem tudom, hogy ez biztató-e.

A fiatalok egy része listákat készít és a fasisztákra esküszik, a másik része jogaiért lázong. A közepe megalkuvó. Mint a társadalom.

Mindegy, mert ők nincsenek itt. A pártokat sem látom, csak a Demokratikus Koalíció képviselteti magát néhány zászlóval.

Pedig itt tényleg a magyarországi sajtószabadságról van szó.

Érthetetlen számomra az is, hogy a vezető hírportálok, a magyarországi független média megtestesítői, szinte semmibe veszik az eseményt. A három vezető portál közül csupán egy számol be a pislákoló mécsesről. Még pedig az MTI tudósítását vette át! Ami olyan, amilyen lehet. De az, hogy valaki bevarrta a felesége száját, mindenhol vezető hír. Ebben is van szimbólum.

Nem sorolom fel a beszélőket, csak egyet, Ungváry Rudolfot idézném. Mert érdemes:

„Hölgyeim és Uraim! Merítsenek erőt abból, hogy a magyar történelem egyik legnagyobb tanulságának a kortársai vagyunk. Annak a tanúi, hogy a szabadságot és a demokráciát megbecsülni csak akkor lehet igazán, ha a szabadság és a demokrácia katasztrofális bukását tapasztalja meg a nemzet. Egy olyan bukást, melyet nem a külső körülmények okoztak, hanem belülről jött. A feldolgozatlan múltból, és a tehertételnek érzett szabadságból. Ennek a kormánynak a természetes politikai támaszai a gyűlöletkampány-szakértők, köztük világszerte ismert alakok is. Azért, mert ez a kormány másra nem képes, mint hogy az európai kultúrában példátlan karaktergyilkos propagandáját a jövőben csak tovább fokozza. Egy politikai rendszer, amely ennyire végletesen fanyalodik rá az uszításra, a vele nem egyetértők kirekesztésre, a társadalom szegényeinek megalázására, netán még arra is, hogy idővel maga alá gyűri a bíróságokat is, és az egyetlen megmaradt, igazán független rádiót végül mégis csak elhallgattatja, az a kormány biztosan a vesztébe rohan. Csak idő kérdése.“

Ennyi.

2013. február 24.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A tévedhetetlenekkel szemben

Furcsa állítás, de bevallom: nem hiszek azoknak az embereknek, akik életükben nem tévedtek jó néhányszor. Nem >

Tovább

„Nesze semmi, fogd meg jól!”

Aki csak teheti, továbbra is tartson ki az elvett ingatlanok természetben való visszakövetelése mellett, ne fogadja >

Tovább

A közéleti vákuum depresszív hatása

A covid19 befagyasztotta az állapotokat, ami nem jelenti azt, hogy a társadalmi feszültségek nem növekszenek. Ezt >

Tovább

A harmincas évek újra meg újra felbukkanak

Az antifasiszta Európa kerekedett felül, az képviselte a többséget, és rossz érzéseim ellenére elégedett vagyok azzal, >

Tovább

Haiku és kapitalizmus

Inkább azon csodálkoztam, hogy ezek az államkapitalista kommunista milliárdosok verseket írnak. Mégpedig haikukat! Környezetünkben ilyesmi nem >

Tovább

Független sajtó

Aki saját eszmei értékrendjéhez ragaszkodik, legyen az akár szocialista, konzervatív vagy liberális, az Arthur Koestlerrel elmondhatja, >

Tovább

Bűn

Lehet, hogy a legnagyobb bűn a bűnhődéstől való menekülés. Azokra gondolok, akik Pilátusként nem akartak hallani >

Tovább

Kamberi: „Így még Milošević uralkodása idején sem volt”

A képviselők nem éltek/élnek az anyanyelv használatának jogával a szerb parlamenti felszólalásaik alkalmával. Kovács Elvira, a >

Tovább

Ami az embert igazából feszíti, azzal kéne foglalkozni

„Hogy az irodalom csak irodalom. Ennek vége van. Ez nem azt jelenti, hogy vissza kellene fordulni, >

Tovább

Pásztor Bálint és a szabadkaiak folyamatos átverése

Pásztor Bálintnak a hatalmi koalícióban ülve nem most kellene ellenzékit játszania utólag, hanem még a tervek >

Tovább

Az Utolsó Vajdasági

Nem csak tőle, a most már halhatatlan énekes-költőtől búcsúzunk, hanem egy kicsit Vajdaságtól is. Attól a >

Tovább

A demokrata jelszavakkal sáfárkodók

Továbbra is rejtély előttem, hogy azok, akik húsz-harminc évvel ezelőtt tisztességgel kiálltak a szabadság mellett, miért >

Tovább