2019. december 7. szombat
Ma Ambrus, Ambrózia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Kis magyar zarándokének

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Kis magyar zarándokének
Halotti csokor (SlimyYetSatisfying illusztrációja)

„Az a jó a mi gondoskodó államunkban, hogy haláluk után is óvja a polgárait” – írja Megyesi Gusztáv a Népszabadságban:

„Az Index legújabb információi szerint a közigazgatási és igazságügyi minisztériumban már ott tartanak a temetkezési jogszabályok teljes körű átírásában, hogy a jövőben a hozzátartozók is részt vehetnek a megboldogult földi maradványainak előkészítésében, a boncmester helyett ők mosdathatják, borotválhatják, öltöztethetik az elhunytat.” (...)

„Ez a nagyszerű a nemzeti együttműködésben, ez a lakosságért való aggodalom, mondhatni egészen szemfedőig lebontva. Plusz a nagyfokú valóság- és emberismeret, amivel a kabinet rendre kitalálja, hogy mire van szüksége a lakosságnak. Igaz, a végső célt tekintve még csak az út legelején járunk. Példaképeink és testvéreink, a fenekükön szintén piros pöttyel világra jövő japánok pénzügyminisztere például épp a napokban tette közzé programszerű nézeteit, miszerint legjobb volna, ha az idős betegek gyorsan meghalnának, és nem élnének vissza az állam pénzével és a költséges terápiákkal. Sőt mi annak idején örökre emlékezetünkbe véstük Fukazava Hicsiró Zarándokénekéből az obaszute törvényét, miszerint a legnagyobb fiú a hátán viszi föl a hegyre meghalni a hetvenedik életévét elért apját vagy anyját, lehetőleg hóesésben, mert az szerencsét hoz a családra.” (...)

„Remény persze van. Friss hír szerint éppen japán testvéreink muslincákon végzett kísérletei mutatták ki, hogy például az éhezés kifejezetten jó hatással van a közösség szellemi teljesítményére. Ha tehát a kilátásokat nézzük, különös tekintettel az elszaporodó éhségmenetekre, akkor mégiscsak a legjobb úton haladunk végső célunk, a tudásalapú társadalom felé, amelyben az ember szinte alig várja, hogy üssön az ő órája, s fiai személyesen vegyék kezelésbe a proszektúrán, éhezéstől csúcsra járatott szürkeállományát pedig hűvös formalinba helyezzék, az utókor okulása végett.”

2013. február 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Tovább

Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált

Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >

Tovább

Nem a tietekért jöttünk, hanem tiértetek! (I. rész)

Lábra se tudott állni, olyan állapotban volt. A vörösmarti egyházközség akkori vezetője, a hatvanegynéhány éves Tűr >

Tovább

„Ej, ráérünk arra még!”?

Előre lemondani a választásokon való részvételről, a megmérettetésről, amikor – a magyarországi október 13-ai választásokhoz hasonlóan >

Tovább

A statisztaszerep bevállalása

Egy végtelenül cinikus álláspont fölvázolása következik a tavasszal esedékes szerbiai választás bojkottjával kapcsolatban, politikai kiskáté formájában. >

Tovább

Kifelé a Machiavelli-fasorból

Az Orbán-rendszer büszke arra, hogy egyetlen megállapodást sem tart be, semmiféle jogi és erkölcsi szabály, se >

Tovább

A migráns

A migráns halála nem érdemel gyászt. Tizennyolcezer halott a Földközi-tenger fenekén, legalább kétszer ennyi a Szaharában, >

Tovább

Védtük Szerbiát Horvátországban…

Aki nem volt ott, az nem tudhatja, hogy milyen érzés elvágni valakinek a nyakát. Az ott >

Tovább

Bence Erika nyílt levele a Magyar Mozgalom társelnökeihez

Hogy bárki értse: a VMSZ és elnökének politikáját továbbra is elutasítom! A Magyar Nemzeti Tanács által >

Tovább