2019. november 20. Szerda
Ma Jolán, Zsolt, ödön, Bódog névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Téli napló, 2.

Végel László
Végel László
Téli napló, 2.
(joaoloureiro fotója)

Münsterben olvastam a legfrissebb híreket. A Danas jelenti, hogy kihallgatás végett a rendőrség letartóztatta Kasza Józsefet, a VMSZ egykori elnökét, majd tiszteletbeli elnökét, később a pártból kizárt eretneket.  Az ügyészség korrupciógyanús hivatali visszaéléssel vádolja. Először azt gondolom, tévedésről van szó, vagy a bulvársajtó kacsájáról, de miután végiglapoztam az interneten elérhető más újságokat is, kiderült, hogy nem kacsa. Nem tisztem ítéletet mondani. A törvényszék dolga az ítélkezés, a miénk az önvizsgálat.

Ítélet és önvizsgálat

Nem tartozom Kasza nagy tisztelői, tanácsadói, munkatársai közé. A volt pártelnök, sem volt velem szemben kíméletes, mégsem vagyok kárörvendő. Nem bánnám, ha kiderülne Kasza ártatlansága. Budapesten értesülök a döntésről, miszerint az ügyészség harminc 30 napi előzetes letartóztatásba helyezte Kaszát. Ennek fele sem tréfa, gondolom. Ezek után, még fontosabb az ártatlanság bebizonyítása, hiszen - bár a VMSZ vezetői hangoztatják, hogy ez nem politikai kérdés - végkicsengésében mégis az. Ki hinné, hogy Kasza József a VMSz elnöki pozíciója nélkül fontos tisztségeket kapott volna az Agrobankban vagy a különböző izgatóbizottságokban. Tehát akarva-akaratlanul akad némi összefüggés. A vád árnyékot vet a vajdasági magyarságra, hiszen annak nagy többséggel megválasztott vezetője volt. Valaki közbevethetné, hogy nem a magyarság többsége, hiszen annak többsége nem is járult az urnák elé. Ezúttal azonban nem ez a kérdés. Egy biztos, egykori munkatársai, tanácsadó nem állíthatják, hogy semmit sem sejtettek, hiszen a fránya független értelmiségiek, az Otpor, továbbá Ágoston András többször is  felhívták a figyelmet a veszélyre. Hogyhogy ők érzékelték a veszélyt, a közvetlen munkatársak nem? Igaz, baljós megjegyzéseiket a pártsajtó cenzúrázta, ami felveti a sajtószabadság kérdését. Bárhogy is végződjék a dolog, lesz miről töprengni. A legsilányabb változat lenne, ha a tegnapi hívei nyeglén kijelentenék, hogy semmi közük ehhez az emberhez, ha tegnapi hódolói, ma megvetéssel szólnának róla. Akkor is töprengni kell, ha a jobbik szcenárió valósulna meg, s kiderülne, hogy Kaszát hamisan vádolták. Bár így lenne! Ám akkor is lehetne min töprengni. Főleg azon, hogy a vezető beosztásban levő magyar politikusokat a kisebbségi polgárok ellenőrizhessék, bírálhassák, hogy időben érzékeljük a veszélyt. Kétségtelen ez segítene abban, hogy még az elméletben se fordulhasson elő hasonló helyzet.

Csatangolás a Báni palota környékén

Nem volt kegyes a 20. század Kelet-Közép-Európa és a Balkán népeihez, nemzeteihez. A sebeket sebekkel gyógyította. A nemzetek rettegtek egymástól, eközben félelmükben egymás torkának estek. Bibó István szerint a kelet-közép-európai kisállamok nyomorúsága jellemzi a régió történelmét. Ez jut eszemben, amikor olvastam a jelentéseket a Vajdaság elcsatolásának megünnepléséről. Épp hogy megérkeztem Újvidékre, kedvem kerekedett egy sétaútra. Szerettem volna találkozni egy régi baráttal, vagy megpillantani egy korosodó újvidéki hölgyet, akiért fiatalon oly sokan rajongtunk. Akire cinkosan rámosolyoghatunk, akkor is, ha nem tudjuk miért. Az eltékozolt idő miatt? Vagy csak azért, mert örülnünk kell, mert túléltünk mindent. A belvárosban csatangoltam, aztán a Duna part felé tartottam. A Maina és a Szajna után szerettem volna látni a Dunát, mert a szemem inkább ehhez szokott hozzá. A tartományi képviselőház előtt a szokottnál több luxusautót és rendőrt láttam, ami kedvemet szegte, mert évtizedek során bevésődött a tudatalattimba, hogy kellemetlen következményekkel jár, mihelyt sok elvtárs, avagy manapság sok úr dugja össze a fejét a márványpalotában. Csak este tudtam meg, hogy a tisztségviselők Vajdaság Szerbiához való csatolásának 94. évfordulóját ünnepelték. Ez ideig ez nem volt különlegesen fontos ünnep, de az új kormányzat ezen is változtatott. Új szelek fújdogálnak a vajdasági rónán. Ha csak fújdogálnak, akkor ám legyen. Ezt nem csak csípős hangsúllyal írom, hanem megértéssel, miért ne ünnepelné minden nemzet a saját ünnepét? Csak az a fontos, hogy ezt ne erőszakolja másra, és ne tiltsa a másik nemzetnek, hogy a saját ünnepét ünnepelje.  Arra gondolok, amit Pásztor István kimondott, amit már réges-régen ki kellett volna mondani a hivatalos pulpituson. A többségi nemzetnek ez tényleg ünnep, a magyarok, esetleg a maradék németek csak megemlékeznek erről a napról. Tisztességes mondat, amely többet ér, mint a politikai mimikri, a képmutató lojalitás, vagy a másik háta mögötti kocsmai ökölrázás, ami gyakorta kocsmai verekedéssel, vagy annál sokkal rosszabbal végződik. Az igazi lojalitás a nyílt és egyenes beszéddel kezdődik. Ezt kell megtanulni a térség nemzeteinek. Ez a politikai kultúra akkor érvényesül, ha az iskolai történelemtankönyvekben a vitás kérdéseket pluralista módon mutatják be. A magyarok, például, másképpen értelmezik 1848-at, mint a szerbek. Így vagyunk Vajdaság elcsatolásával is. Be kell mutatni az egyiket is, a másikat is.  Ezzel a múltat nem fogjuk megváltoztatni és senkinek se kell lemondani saját igazságáról. A bűnösöket büntetni kell, de az európai történelmi drámák iránti empátiát is gyakorolnunk kell. Abban is igaza van Pásztornak, hogy  „a polgári, európai Vajdaság tervének hordozója csak az autonóm polgár lehet”. Szavának hitelét nyomatékosítaná, ha pártelnökként a magyar kisebbségen belül is, ennek az elvnek a megvalósítását szorgalmazná.

2012. december 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Név: Cola, írta: 2012. december 15. 13:26:11

Nem kacsa,hanem Kasza.Ha Miškovićot - aki nagyobb tényező Szerbiában mint K.J.- vizsgálati fogságba zárhatják,mert van bizonyíték ellene,akkor ezt vele miért ne tehetnék meg kellő terhelő adatok birtokában? Csak nehogy már ebből is kisebbségi kérdést csináljunk.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szeretettel a Vajdaságból: itt a harmadik orosz megszállás, de ennek most örülnek

Ám, mint azt jól tudjuk, semmi sem tart örökké, és minden jónak vége szakad egyszer. Megbízható >

Tovább

Egy dél-bácskai tartalékos katona története

Talán az volt a szerencsénk, hogy amikor már egy jó ideje meneteltünk, az egyik szerb tartalékos >

Tovább

Egy vita rejtekei

A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >

Tovább

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább