2025. május 16. péntek
Ma Mózes, Botond, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Lehull a lepel

Korpa Béla
Korpa Béla
Lehull a lepel

Korpa Béla alkalmi megemlékezése egyebek között annak alkalmából, hogy alig két héten belül beköszönt a világvége:

Kedves barátaim, ünneplő gyülekezet!

Elérkezett hát a NAGY NAP, amikor lehullhat végre a lepel és fény derül egy hatvan éven át fondorlatosan rejtegetett titokra. Nevezetesen arra, hogy ki is valójában ez a sokarcú, immár hatvanadik életévén túljutott ifjonc, akit mi mindannyian csak a civil életben használatos és fellengzősnek aligha mondható nevén Németh Árpádnak ismerünk. Mert mit is tudtunk mi eddig róla: egészen vázlatosan felsorolva jobbára annyit, hogy áldozatos munkával eltöltött és immár jelentős összegű nyugdíjjal honorált évei alatt volt újságíró – mellesleg olyan televízióknál, amelyeket tisztességes ember ma már nyelvére nem venne – miközben aktívan részt vett egy szomszédos, akkor még szocialistának mondott ország pártjának bomlasztásában, majd horvát állampolgárnak álcázva és hűséges élete párja támogatásával végigjárta a boszniai testvérháború poklát, hozzájárulva az erről szóló igaz hírek eljutásához a demokratikus világba. Később, immár megtérve anyaországába, ismét újságírásra adta fejét, és páratlan szorgalommal egészen a főszerkesztőségig küzdötte fel magát. Áldozatos munkájával, amelyre az ország uniós elnöklése idején Gödöllőn tette fel a koronát, kiérdemelte a miniszterelnök csodálatát és elnöki kézfogásban részesült – amiről nekünk sikerült fotót is szereznünk és a mellékelt tablón be is mutatjuk. Sokszorosan megérdemelt jutalomként nem sokkal ezután lehetővé tették számára, hogy békés nyugalomban élvezhesse a munka nélküli pihenés összes örömét.

Nagyjából ez lenne az, amit mi mindannyian tudunk róla. ÁMDE – és ezt meg kell ismételni: ámde! Vajon ez lenne a teljes igazság erről a méltán irigylésre méltó és sikeres életútról? Korántsem! Szívós és alapos kutatómunkával ugyanis sikerült olyan titkokra fényt derítenünk, amelyek immár egészen más megvilágításba helyezik ennek a hírlapírói tevékenységére joggal büszke örökifjú életútját, lerántva a leplet ennek titkos és bonyolult vonalairól. ÉS most vegyetek mély lélegzetet: BARÁTUNK, e köztiszteletben álló szeplőtelen úriember nem más, mint a titokzatos HOSSZABBÍTOTT DÁKÓS LOVAGREND főpapja, aki már zsenge gyermekkorától elkötelezte magát a brit gyarmati hadsereg Indiában állomásozó tisztjei által 1875-ben feltalált sajátságos biliárdjátékkal – a sznúkerrel. MEGDÖNTHETETLEN BIZONYÍTÉKUNK VAN RÁ és a fotó megtekintésével ti is meggyőződhettek róla, hogy a pelenkáját éppen csak elhagyó Árpádka már a biliárdasztalon gebeszkedve terelgeti a golyókat a lyukak felé. Ebből az időből származik azóta is sokat emlegetett mondása: KIVAN A TÖKÖM A SOK GOLYÓTÓL. Egyébként, ha figyelmesen megvizsgáljátok a képet, felfedezhetitek Árpádka alsó felének bal oldalán a híres Matolcsy féle piros pöttyöt, amivel csak az igazi félázsiai besenyők leszármazottai büszkélkedhetnek. EZ tette lehetővé kedves barátunk fokozatos felemelkedését a titkos sznúkertársaság ranglétráján egészen a főpapi szentségig, meg az olyan misszionárius küldetés is – amelyről szintén van képi bizonyítékunk – amikor is Árpád lovag a Fekete Afrika országaiban beavatja a sznúker rejtelmeibe a néger apróságokat.

TÖBBEK KÖZÖTT ennek elismeréseként és immár tiszteletre érdemes papi méltóságként részesítette rangos kitüntetésben miniszterelnökünk e nagyszerű játékmestert, de tekintettel e lovagrend titkosságára, csak igen szűk kör lehetett tanúja a gratulációnak.

A hatvanadik születésnapon túljutva azonban feloldódnak a titkosság szabályai és így vált lehetővé, hogy mi is közkinccsé tehetjük e tablót, amelynek középpontjában ott virít hősünk fotója, amint lóháton, kezében az elmaradhatatlan hosszabbított dákóval indul újabb hódító túrára, fennen hangoztatva azóta már közszájon keringő híres mondását. HA RÖVID A DÁKÓD, TOLD MEG EGY LÉPÉSSEL.

Kelt Budapesten, 2012. december hava 7. napján. (két héttel a világvége előtt)

2012. december 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

AZ ÚJSÁGÍRÁS LEZÜLLESZTÉSE, AZ OLVASÓK MEGALÁZÁSA

A VMSZ tisztségviselői és az anyaországi vendégek ezúttal is „eligazították” az MNT „alapítású” médiák „újságíróit”, hogy >

Tovább

BIZALOMVESZTETT, HITELTELEN MNT

A testület csak a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területével >

Tovább

Az összebékíthetetlen táborok

Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi >

Tovább

A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója

A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >

Tovább

„Ezek nácik”

A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >

Tovább

A VALÓSÁG VISSZAVÁG

Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >

Tovább

Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett

A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >

Tovább

Édentől balra

Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >

Tovább

A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI

Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >

Tovább

Eltűnt a türelmes középút

Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >

Tovább

„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”

Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >

Tovább

Magyar, szerb két jó barát?

Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >

Tovább