Ma Mihály, Gábor, Rafael névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
A Gotovina-hőskultusz és a valóság
Bódis Gábor
Gotovina jogi ártatlansága semmiképp nem jelenti a horvát oldal gyakorlati bűntelenségét – írja Papp László Tamás a hvg.hu-n:
„Keménység, szeglet, sarkosság, morál, hit… Korunk nagyja a horvát nemzet és Gotovina.” – így kommentálta az ügyet Bayer Zsolt, s így áll hozzá a kormánypárti publikum nagyobbik része. A tények másról tanúskodnak Horvátország délszláv háborús részvétele kapcsán. Gengszterek és fasiszták mocskos koalíciójáról egy vértől csöpögő balkáni történetben. De sem a felmentés, sem a nyomában támadt zágrábi örömünnep nem változat a tényeken. A tények pedig a következők.
A ’90-es évek közepéig az egyébként nemcsak jogos honvédelmet, de agressziót is folytató horvát fegyveres erők háborús bűnök sorát követték el. Éspedig „1993-ban a horvátok (felbátorodva Milosevič muszlimok elleni kampányán, valamint azon, hogy a nyugati hatalmak következetesen tagadták a fajirtás tényét) beléptek a háborúba korábbi muszlim szövetségeseik ellen, átvéve a szerbek módszereinek zömét: megfélemlítés, deportálás, koncentrációs táborok, civilek bombázása, tömeggyilkosság, a humanitárius segélyek akadályozása, vallási szentélyek lerombolása és a tulajdon kisajátítása.”…
„Valóban, igaz: Cherif Bassiouni, a chicagói DePaul Egyetem Nemzetközi Büntetőjogi és Fegyverzetellenőrző Központja igazgatójának elnökletével ülésező ENSZ-bizottság megállapítása szerint az atrocitások kilencven százalékát szerbek, hat százalékát horvátok, négy százalékát muszlimok követték el. (A CIA szakértői becslése is nagyjából ilyen arányt hozott ki.) De hát ugyebár a hat embert megölő sorozatgyilkos se védekezhet azzal, hogy a másik kilencven ember ölt, tehát én hozzá képest jófiú vagyok, engedjenek el. A kölcsönös tisztogatások nagyságrendje eltér, a logikájuk ugyanaz. „A megszállt területekről a nem szerb lakosság zöme elmenekült vagy elűzték őket (az etnikai tisztogatások nem Boszniában kezdődtek, bára későbbiekben ott brutálisabb és tömegesebb formát öltöttek), ugyanakkor a többi horvát területről oda menekült a fizikai fenyegetésnek (gyilkosságok) és az ún. csendes etnikai tisztogatásnak (munkahelyi diszkrimináció, kilakoltatás, morális terror) kitett szerbek egy része” (Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia. Aula, 1999. 239.o.) Gotovina jogi ártatlansága semmiképp nem jelenti a horvát oldal gyakorlati bűntelenségét.”…
„A véres iszonyat Tudjman elnöksége alatt történt. Emiatt volt, hogy a demokratikus Európa csúcsvezetői szinten nem képviseltette magát a temetésén. Jóformán egyetlen kivétel volt – Orbán Viktor. De Orbán hű barátja, alapító tagtársa is rajong a horvát „nemzeti oldalért.” Szerinte Gotovina első fokú elítélésével Horvátország lett elítélve. Természetesen – üzlet az üzlet – amikor elkezdték a MOL-vezért szorongatni, a horvát „nemzeti oldal” rögvest háborús bűnösöket pátyolgató nacionalisták gyülekezetévé változott. Tudjuk, hogy Orbán Viktor az a politikus, aki soha nem hazudik, és soha nem forgatja elvtelenül a köpönyegét. A mítoszokban Tudjman Horvátországa a tiszta nemzeti értékek földje. Nos: „A Nacional a belügyi vizsgálatokra hivatkozva arról számolt be, hogy a néhai Franjo Tudjman elnök idején és - egyebek között - annak zágrábi elnöki palotájában hamis tanúzásra képezték ki Milivoj Petkovic horvát tábornokot, aki Hágában Blaskic parancsnoki felelősségét megerősítő vallomást tett.” Tudjman tábornokát azért sározták be és áldozták fel, hogy „ne derülhessen fény arra: horvát félkatonai alakulatok politikai utasításra hajtottak végre etnikai tisztogatásokat Bosznia-Hercegovinában.” (Blaskic büntetését másodfokon jelentősen enyhítették, a főbb vádak alól felmentették.) Ez a hősi kultusz mögötti realitás: véres cinizmus, a felelősség hárítása. S ezen a véres tortán már csak hab, amikor Gotovina hazahívja a Horvátországból elüldözött szerbeket.”
Következő cikk: Ádám evett a tiltott fa gyümölcséből, ezért büntetésül feleségül kellett vennie Évát
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A rossz közérzet lázadása
Az unokák elégedetlenek az középnemzedéki apák konformizmusával¬; ez még nem rendszerváltás a „szelíd tüntetések” még csupán >
Új szintézis?
Azon töprengve, hogy a memoárokban és a regényekben sokat írtak azokról a hontalanokról, emigránsokról, száműzöttekről, kozmopolitákról, >
„Sajnálatos, hogy templomainkban helyt nyer a választási kampány.”
A véemeszes magyar érdekvédelem – a Szerb Haladó Párttal kötött elvtelen szövetség miatt – semmi eredményt >
A nemzetállam keblére öleli még a „tékozló fiait” is
Ezért nem nevezhető hontalannak az, aki egyik várost felcseréli egy másikkal, mert ott jobban érzi magát. >
Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén
A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >
Azt hallom, csoda történt Washingtonban
Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >
Osztozkodás a lőporos hordón
A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >
Botrány Újvidéken
Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >
Menekülés a magányból a forradalomba
A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >
Javasasszonyok és politológusok
A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >
Kettős nyomás alatt
Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >
Örömünnep Szerbiában
Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >