Ma Friderika névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Az elnökválasztás tanulságai Orbánnak és Bajnainak
Bódis Gábor
A gyurcsánybérencezés vagy az orbántakarodj nem lesz elég két év múlva – írja a Véleményvezér:
„Amerika holnap választ. Nagyon régen volt a döntés ennyire nehéz, hiszen mindkét jelölt szörnyű. Mitt Romney tökéletesen megtestesíti a baloldal rémálmát: egy végtelenül opportunista mormon üzletember, aki valóban bármit elmond, hogy megválasszák és legszívesebben az egész államigazgatást kiszervezné az üzleti szférának. Obama pedig tényleg a liberálisok paródiája lehetne: egy hihetetlenül hiú és erőtlen politikus, akinek semmi elképzelése az amerikai valóságról, hiszen egész életét a politikában töltötte, ráadásul minden napját úgy éli meg, mintha történelmet írna.”…
„Az eddigi kampánynak pedig nagyon sok tanulsága van, melyekből kettőre különösen figyelnie kellene a hazai politikának is. Az első, hogy a közvélemény-kutatásoknak és népszerűségi indexeknek önmagukban nem szabad túlzott jelentőséget tulajdonítani. Nem az a kérdés, hogy ki szeret kit, hanem, hogy ki megy el szavazni: aki ugyanis otthon marad, az kimarad. A modern tömegdemokráciák választásai egyre inkább a mozgósításon múlnak. Holnap a győzelemhez elég lesz, ha Romney vagy Obama egyetlen százalékkal ügyesebben mozgósít a másiknál. Ezért aztán a pártok pontos adatbázissal rendelkeznek szavazóikról és azokról az üzenetekről is, melyek őket az urnákhoz vihetik. A mostani elnökválasztási kampány megmutatta, hogy a jelöltek már nem csak államra, hanem megyére, sőt kis túlzással utcára lebontva külön-külön üzeneteket fogalmaztak meg, a hatékonyság növelése érdekében egyre személyre szabottabb üzeneteket küldtek emailen, SMS-ben vagy postán. Ilyen adatbázisokat pedig nem csak illegálisan lehet felépíteni, hanem mondjuk rengeteg aktivistával is, akik a lakókörnyezetükben tudják, hogy ki a nyugdíjas, ki az egyetemista vagy éppen a gyerekét egyedül nevelő anyuka. Ilyen adatbázisokat pedig nem csak illegálisan lehet felépíteni, hanem mondjuk rengeteg aktivistával is, akik a lakókörnyezetükben tudják, hogy ki a nyugdíjas, ki az egyetemista vagy éppen a gyerekét egyedül nevelő anyuka.”…
„A választás másik érdekessége, hogy demográfiailag soha ennyire nem volt megosztott a kampány. Obama teljesen nyíltan a feketék, a latinók, a fiatalok és az egyedül élő nők szavazataira építette kampányát, míg Romney a családosokra, a vállalkozókra és azokon belül is a fehérekre.”…
„Miközben a politikusok a nyilvánosság előtt folyamatosan az egyenlőségről, a nemzeti egységről és a politika színvakságáról szónokolnak, ezek az adatok nem csupán ennek az álszentségét mutatják, hanem azt is, hogy a valóságban fajilag és társadalmi rétegek alapján mennyire borzalmasan megosztottá vált az amerikai politika. De különösen elképesztő volt az is, ahogy mindezt az amerikai média kezelte: tévécsatornák legfeljebb „demográfiai jellegzetességekre” hivatkoztak, de senki sem merte kimondani például azt a mindenki által ismert tényt, hogy egy körzetben azért valószínűsíthető Obama győzelme, mert ott sok fekete él.”…
„Nem szabad elfelejteni, hogy a Fidesz már hosszú idő óta a mozgósításra építi választási stratégiáját, ráadásul az új választási törvény sem véletlenül viszi el olyan irányba az egész rendszert, hogy a politikailag aktív és elkötelezett szavazók döntsék el, kié legyen a parlamenti többség. Az ellenzéknek és Bajnai Gordonnak ebből az lehet az igazi tanulság, hogy nem elég, ha a kormány népszerűtlen, az ellenzéki vezér pedig népszerű, a szavazókat el is kell tudni vinni az urnákhoz, ha esik, ha fúj aznap.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Javasasszonyok és politológusok
A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >
Kettős nyomás alatt
Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >
Örömünnep Szerbiában
Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >
Konformizmus-vita
Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >
Örök hála Bosnyák Istvánnak
Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >
Szaxofon
A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >
Alternatíva nélküli kor
Hobsbawm szerint az a veszély fenyeget bennünket, hogy felülkerekednek „a jobboldali, demagóg, idegengyűlölő, nacionalista rendszerek, amelyek >
Bret Easton Ellis: “a beszari nemzedék”
A kapitalista rendszerben érvényesülő kapitalista értelmiségi elitet nem kínozza a lelkiismeret. Úgy látszik azonban, hogy a >
Laudáció Márti néni tiszteletére
Végülis kettejükben (a megjelenésükön kívül) abszolút van valami közös: mindketten csak hiszik magukat valaminek: egyik főszerkesztőnek, >
Mozaik vagy periféria?
A kisebbségi kultúra és közélet lélegeztetőgéppel Budapestre van csatolna, a közösség egyre inkább szigetszerűen működik. A >
A Nyugat és Takaró Mihály
Tehát ha azt halljuk: „zsidó, zsidó”, úgy értsük: „amit az elégedetlen magyar gondol” („Protestáló hit s >
A szocialista irodalompolitika váratlan dicsérete
A paradoxon abban rejlik, hogy a kitüntetettek közül kerülnek ki a múlt dicséretes példái, ugyanis ez >