Ma Eufrozina, Kende névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Kényszerpályán
Bódis Gábor
2010 és 2012 között a magyar külpolitika megbízható és integráló nemzetközi szereplőből először furcsa partnerré, majd megbízhatatlan és hiteltelen nem partnerré változott. Lengyel László a Népszabadságban elemzi az Orbán kormány külpolitikáját:
„Az Orbán-kormány iránt általános volt a nemzetközi bizalom. A hiteltelen és nemzetközi kockázatokat jelentő Gyurcsány-kormány, majd a hiteles és teljesítő, de választói támogatással nem rendelkező Bajnai-kormány után a kétharmados Orbán-kormány hiteles és kormányzóképes európai szövetségesnek látszott. Az erős támogatottság biztosíthatta nemcsak a válság rugalmas és együttműködő kezelését, de a gazdaságban szükséges reformok véghezvitelét is. Magyarország – német és európai remények szerint – elindulhatott volna a lengyel és balti úton, nemzeti érdekei alapján együttműködve szomszédjaival. E politikának szerves része a nyitás Oroszország és Kína felé. Kezdetben semmi se mutatott arra, hogy az új kormány külpolitikai és külgazdasági fordulatra készülne.
Nem sejtettük, hogy az Orbán-kormány négy illúziót kerget: 1. Magyarország képes a válságot egyedül és jobban kezelni, mint Európa, így lehetséges a válságkezelés az EU és a térségünket meghatározó Németország nélkül, sőt azok ellenében. 2. Magyarország nagy és erős – »világnemzet lettünk« –, stratégiai helyzetben van, jelentős erőforrásokkal, illetve érdekérvényesítő és konfliktusképző potenciállal rendelkezik, ezért a nagyhatalmak és a befektetők keresni fogják a gyengülő Európában az erősödő Magyarország barátságát. 3. A válság utáni politikai, gazdasági és társadalmi modell önálló és szuverén magyar modell lesz, amely különb a hanyatló európai modellnél. 4. A NATO- és EU-tag Magyarország élvezheti az e szövetségekből származó előnyöket, de nem köteles viselni a hátrányokat, és közvetlenül, stratégiai szövetségesként csatlakozhat a »keleti széllel« gyorsan vitorlázó Kínához és Oroszországhoz. Ezekre az illúziókra fokozatosan derült fény. (...)
Mi lesz? Baj. Az Orbán-kormány a pragmatikus, illeszkedő kisországi külpolitika helyett értékalapú, moralizáló nagyországi – groteszk –, unortodox külpolitikát folytat. De állandó hibákat vét az utóbbiban is. Háborúba keveredett a globális tudományos és kulturális közösséggel a Schiff-, Dohnányi-, Heller-, Krugman-, Fukuyama-, Wiesel-ügyekben antiszemita felhanggal. Hátba támadta a határon túli magyarokat saját belpolitikai céljaiért. Kiadta az azeri baltás gyilkost, kiélezve az örmény–azeri konfliktust, egy tál lencséért. Az Orbán-kormány újabb illúziója, hogy jobb neki, ha elfordulnak tőle, mintha felé fordulnak. Könnyebben megússza, ha nemzetközileg elszigetelten folytatja eddigi politikáját, mintha fordulatot hajt végre, nyit, és ismét hiteles partnerré válik.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén
A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >
Azt hallom, csoda történt Washingtonban
Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >
Osztozkodás a lőporos hordón
A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >
Botrány Újvidéken
Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >
Menekülés a magányból a forradalomba
A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >
Javasasszonyok és politológusok
A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >
Kettős nyomás alatt
Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >
Örömünnep Szerbiában
Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >
Konformizmus-vita
Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >
Örök hála Bosnyák Istvánnak
Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >
Szaxofon
A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >
Alternatíva nélküli kor
Hobsbawm szerint az a veszély fenyeget bennünket, hogy felülkerekednek „a jobboldali, demagóg, idegengyűlölő, nacionalista rendszerek, amelyek >