2020. szeptember 23. Szerda
Ma Tekla, Líviusz, Ila névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Fogyatkozásunk okairól

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Fogyatkozásunk okairól
Ijesztő (pavlack illusztrációja)

A pozsonyi Új Szóban Veres István elemzi a magyarok fogyatkozásának okait.

„A magyarok alighanem kihalnak – mondta egy alkalmi asztaltársam vagy tíz éve az egyik pozsonyi vendéglőben. Egyből meg is indokolta a feltevést: hisz körül vannak véve szlávokkal.”

„Azóta eltelt tíz év, és úgy tűnik, a fickónak igaza lesz, bár nem azért, amiért ő akkor gondolta. Attól ugyanis, hogy szlávok laknak a szomszédban, még nem kell, hogy Magyarországon kevesebb gyerek szülessen, sem az, hogy tízezrével vándoroljanak külföldre. Pedig jelenleg ez történik.”

„Soha nem született ilyen kevés magyar Magyarországon, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból, amelyeket a tegnapi népesedési világnap alkalmából hoztak nyilvánosságra. A demográfusok előrejelzései szerint a fogyási trend folytatódni fog, és 2060-ra már csak 8 és fél millió, legrosszabb esetben 7,2 millió lakosa lesz Magyarországnak. Történik mindez annak ellenére, hogy viszonylag sok határon túli magyar költözik az anyaországba. Hogy miért apad mégis a nemzet, annak kismillió magyarázata lehet. Kereshetjük a hibát a családtámogatási rendszerben (nem éri meg gyereket szülni), az adórendszerben (nem éri meg befektetni, vállalkozni), az értékrendben (jobb a buli, mint a felelősség). Vagy az ország közhangulatát is figyelembe vehetjük. Ha ugyanis egy külföldi azt olvassa otthon, hogy Magyarországon ismeretlenek cigányokra lövöldöznek, Budapesten pedig idős zsidó rabbikat inzultálnak az utcán, valószínűleg az utolsó, ami eszébe jut, hogy egy ilyen országba költözzön. Az ilyesmi persze előfordul, szélsőségesek mindenhol vannak. A baj ott kezdődik, amikor a választók 15 százaléka egy antiszemita és cigányellenes retorikájú pártra szavaz a választásokon.”

„Ismerek embereket, akik éppen emiatt akarnak külföldre költözni. Pedig ha belegondolunk, magyarnak lenni alapvetően vidám érzés. Az alapiskolában elolvastatják velünk a Pál utcai fiúkat, melyben a szimpatikus fiatal főhős a történet végén meghal. Utána jön az Egri csillagok, ahol ötszáz oldalon keresztül tanulmányozhatjuk, hogyan mészárolták egymást a magyarok és a törökök. Nyolcadikban jön az Árvácska Móricztól: az árva kislányt évekig kínozzák nevelőszülei. Középiskolában Édes Anna gyilkossága már meg sem kottyan senkinek. Közben megtanuljuk, hogy Trianon mekkora érvágás volt nekünk, és hogy ezt nem szabad annyiban hagyni. Vidám témák közt nevelkedünk tehát, így teljesen érthetetlen, hogy a magyarok miért vezették évekig az öngyilkossági statisztikákat a világban. Pedig olyan jó érzés magyarnak lenni, nem?”

2012. július 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Botrány Újvidéken

Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >

Tovább

Menekülés a magányból a forradalomba

A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >

Tovább

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább

Konformizmus-vita

Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >

Tovább

Örök hála Bosnyák Istvánnak

Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >

Tovább

Szaxofon

A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >

Tovább

Alternatíva nélküli kor

Hobsbawm szerint az a veszély fenyeget bennünket, hogy felülkerekednek „a jobboldali, demagóg, idegengyűlölő, nacionalista rendszerek, amelyek >

Tovább

Bret Easton Ellis: “a beszari nemzedék”

A kapitalista rendszerben érvényesülő kapitalista értelmiségi elitet nem kínozza a lelkiismeret. Úgy látszik azonban, hogy a >

Tovább

Laudáció Márti néni tiszteletére

Végülis kettejükben (a megjelenésükön kívül) abszolút van valami közös: mindketten csak hiszik magukat valaminek: egyik főszerkesztőnek, >

Tovább

Mozaik vagy periféria?

A kisebbségi kultúra és közélet lélegeztetőgéppel Budapestre van csatolna, a közösség egyre inkább szigetszerűen működik. A >

Tovább