Ma Hedvig, Ignác, Rudolf névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Nemzeti Összetartozás Bigottsága
Bódis Gábor
A bumm.sk szlovákiai hírportál blogja visszatér a a magyar parlament Nemzeti Összetartozás Bizottságának révkomáromi kihelyezett üléséhez.
„Lehet, hogy puhány vagyok, de valójában semmi kedvem évszázados történelmi sérelmeket például lövészárokban ücsörögve, a szomszéd-testvér-rokon népek belének kiontásával orvosolni. Inkább megvárnám, míg lassacskán felszívódnak maguktól a határok, ha lehet. Tudom, szerencsére nem sok realitása van a lövészárkos dolognak, de a magyar parlament bizottságának komáromi kihelyezett ülése sajnos az első változat felé terel, de legalábbis nem szolgálja a határok eltűnését. Viszonylag ritkán fordul elő, hogy egyetértek Bugár Bélával és Robert Ficoval, pláne egyszerre mindkettővel, a hideg kiráz ettől még ebben a rohadt melegben is, de ez a helyzet. Mivel vagyok már annyira toleráns, hogy például már nem lopkodom a szlovák zászlókat különféle közintézményekről, így azt is szeretném megérteni, hogy vajon mi célt szolgált az említett bizottság ülése a Selye Egyetem épületében? Mi célt szolgál magának a bizottságnak a megléte? Miért az SJE adott otthont az eseménynek? Mit keresett ott a civil Kerekasztal? Az MKP-hoz nincs kérdésem, ott úgy vélem kész a diagnózis, hazamehet a kedves beteg gyógyulgatni.”…
„A világ más logika mentén működik, így aztán azt kell mondanom, hogy a szlovákok teljes joggal háborodtak fel a dolgon és a mikénten, mint ahogy bárki joggal háborodna fel azon, ha a szomszéd hívatlanul piknikezne a kertjében, átjárna csábítgatni a gyerekeket, erődemonstráció céljából, miközben a jószomszédi viszonyról papol. Még akkor is, ha 100 évvel korábban a kerítés vitatható körülmények közepette lett felállítva, és a szülők nem bánnak túl jól a gyerekekkel, de hát így alakult, jött a falucsendőrség, és így osztotta fel a birtokot, lehet ezen siránkozni, csak már késő. A megoldás talán nem ez, lehetne jóban is lenni a szomszéddal. A faluban utálni fogják azt a családot, aki 100 évvel később sem képes megbékélni a helyzettel. Persze régebben, forró fejjel én is hasonló állásponton voltam, hogy ugyan kit érdekel a szlovákok érzékenysége, oldják meg a maguk komplexusát. Most azonban már látom, hogy a magyar oldalon is létezik ez a komplexus, csak ellentétes előjellel, és pont az ilyen akciók bizonyítják a meglétét. Ahelyett, hogy okosan, párbeszéddel oldanák a helyzetet – ha már egyszer mi vagyunk a nagyfiúk, legalábbis szerintünk ugyebár. Sajnos azonban valamiért Magyarország még mindig valamiféle birodalmi központnak képzeli magát, és ez kívülről is, de belülről is elég nevetséges és szánalmas, merthogy nem igaz.”
„Persze a Fideszt valószínűleg nem érdekli a szlovák reakció, vagyis inkább nagyon is számítanak vele, hiszen a folyamatos konfliktuskeresés és ellenséggyártás sajnálatos módon a politikájuk központi eleme, és ehhez gátlástalanul kihasználják a nemzeti érzelmeket, holott ugye alig 20 évvel ezelőtt Orbán, Áder, Kövér és társai egy emberként vonultak ki tiltakozásul a parlamentből, amikor 1 perces felállással emlékeztek meg a képviselők Trianonról. Csakhogy azóta rájöttek, hogy nemzeti mázzal bármit el lehet adni és meg lehet tenni, és sajnos ebbe a játékba a határon túli magyarokat is szeretnék bevonni, persze a saját szabályaik alapján. A szabályok nagyon egyszerűek: a Fidesz mondja meg, kit tart a nemzet részének. Szeretném, ha jelentkezne valaki, aki összébb tartónak érzi a nemzetet a szóban forgó bizottság tevékenysége, illetve kihelyezett ülése miatt. A választások eredményei mindenesetre sem Felvidéken, sem Erdélyben nem a Fidesz politikáját igazolják.”
Következő cikk: Libération: A fasiszta múltat tünteti ki a magyar jobboldal
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Paskó atya madárbélből jósolt, avagy szavazz a Fideszre
Ami hiányzik Paskó szentbeszédéből, az már csak a hazaárulózás. De így is épp eléggé kizárólagos: aki >
A szerb kormány növeli az elköltözést?!
Az létszámstop folyamatos hosszabbításának egyenes következménye az elköltözés, a külföldre vándorlás. Munkahely, vagyis jövedelemforrás hiányában az >
„Érvényesülnek vagy csorbulnak a kisebbségi jogok?”[1]
Annak, hogy egy magyar jelentéstevőt választott az EP bizottsága, még örülni is lehetne. Kovács helyzetét – >
Tisztelet a magyar népnek
Doktrinális értelemben nem szigorú tisztasággal, egyértelműen, bár passzívan, de a magyar nép nemet mondott a fasizmusra >
Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!
A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem >
Mindenki önökre fog szavazni!
Köszönjük a gáláns segítséget, köszönjük, hogy kapzsivá válhatunk, köszönjük, hogy jól megfizetik a szavazatainkat, köszönjük, hogy >
„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk…”
Szerbiának, tehát, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a >
Handke Nobel-díjának margójára, avagy Milošević emlékére
De valami gyanússá vált nekem Handke kapcsán. Mert nem ő volt az első őrült, aki áhítozott >
Csökkent a nemzeti- és etnikai alapú megkülönböztetés?
A köztársasági biztos a nemzeti valamint az etnikai származás alapján történt megkülönböztetések számának „csökkenéséből” azt a >
A kétpólusosság átka
Igazat adok Márai Sándornak, aki szerint a magyar irodalom nagyobb volt, mint a magyar politika, de >
Változik a viszonyulás?
Fontos, hogy az anyaországban – legalább most – átfogó és tárgyilagos felmérés készüljön a délvidéki rehabilitálások >
Cipelni a hazátlanság gyökereit
A Temetetlen múltunk esszenciális, sokat boncolgatott kérdése az is, hogy hogyan írjunk a magyar nemzeti kisebbségről. >