2019. október 14. hétfő
Ma Helén, Kaldixtusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A szerb metamorfózis

Bódis Gábor
Bódis Gábor
A szerb metamorfózis
Választási plakát (FesovicSrdjan fotója)

A Paraméter szlovákiai magyar hírportál elemzője, Szerbhorváth György a legújabb szerbiai politikai fordulatokkal foglalkozik.

„Az eddigi államelnök, Boris Tadić túl sokat akart markolni, már a választások előtt megegyeztek Dačićékkal, hogy a továbbiakban is folytatják majd a koalíciós kormányzást. Aztán a demokraták seggre estek. Akárcsak a Vajdasági Magyar Szövetség, amely így nem válhat a köztársasági kormányzat részévé. A „haladók”, a választásokon relatív többséget szerzett párt többet ígért a szociknak.”

„Persze abban sincs meglepő, hogy Dačić azokkal a „haladókkal” áll össze, akik ideológiailag igen messze állnak a szociktól (és még egy kisebb pártszövetséggel, mely elvben dettó más eszméket képvisel, illetve az isten tudja, éppen mit). A „haladók” pártja ugyanis abból a Szerb Radikális Pártból vált ki, melynek elnöke, Vojislav Šešelj már tízedik éve ül Hágában, ítéletre várva – háborús bűnökkel vádolják. A „haladók” vezetői azonban majd két évtizeden át az ultranacionalista Šešelj hű fegyverhordozói voltak, így az új szerb államelnök, Tomislav Nikoliċ is. A 2000-es, Miloševiċ-ellenes kvázi-forradalom azonban mára már szintén a múlté, akkor a franc sem gondolta volna, hogy 12 év múlva az a Dačić válhat kormányfővé, aki Miloševiċ pártjának szóvivője volt a legsötétebb kilencvenes években. Igaz, Dačić időközben a „demokratikus” hatalom gyakorlása során, belügyminiszterként karizmatikus vezetővé vált.”

’A megdöbbentő nem csak az, hogy az egykor oly gyűlölt rezsim emberei teljes mértékben újra átvehetik a hatalmat – Németországban ilyesmi 1945 után nem volt lehetséges a közélet nácitalanítása okán. Legalábbis a fő nácik biztosan nem kerültek újból az élre, márpedig az új államelnök és az új kormányfő esetében is minimum rákérdezhetünk egykori felelősségükre. De épp ez az, ami a szerbiai polgárt egyáltalán nem érdekli. Egykor az ellenzék vezetője megkérdezett egy szerb parasztot, ha azt mondja, hogy egyezik velük, mégis, miért nem szavaz rájuk? Hja, fiam, mondta az öreg, majd rátok szavazok, ha hatalmon lesztek.”…

„A lényeg, hogy nehéz felrajzolni a mai szerbiai politikai élet ideológiai mátrixát. Nem pusztán azért, mert másutt is megváltozott az – és folyton változik – ki a jobb- avagy baloldali, mit jelent a szocdem, a szoci, a libsi, a konzi, a nemzeti. Mert a szerb(iai) etnikai tudat az utóbbi száz évben annyit változott, hogy ez nem is csoda. Száz éve még egy premodern társadalmat találunk Szerbiában, zadruga típusú, falusi, kommunitárius közösségeket a pravoszláv papság vezetésével, álmos kisvárosokat, igen kevés értelmiségit, iparost stb. Jön az I. világháború, amit kvázi a szerb nacionalisták robbantottak ki. De jönnek a komcsik is rögtön utána, és a kommunista eszmék ráépülnek az egalitárius premodern struktúrákra – a pravoszláv papot helyben a párt komiszárja váltja fel. A szerbek a délszláv egyesülés vezetőivé válnak, a jugoszlavizmus kommunista ideológiája körükben is népszerű – ez felülírja a szerb etnikai tudatot, hisz a testvériség-egységben élve a nemzeti hovatartozás másodlagos. Aztán átesnek a ló másik oldalára, teret nyernek az ultranacionalisták. Akik, íme, más köntösben, most újra uralkodhatnak. Vagyis a tekintélyelvűség, a nemzet, a közösségiség elsőbbségének hangsúlyoztatása, az egység (testvériség nélkül), az individualizáció- és modernitásellenesség ismét a trendi. És ami szintén konstans, az orosz-imádat, miközben a nagy testvér legfeljebb stratégiai érdekek esetén lép, amúgy leszarja, mi van a balkáni kocsma e szegletében.”

2012. július 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!

A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem >

Tovább

Mindenki önökre fog szavazni!

Köszönjük a gáláns segítséget, köszönjük, hogy kapzsivá válhatunk, köszönjük, hogy jól megfizetik a szavazatainkat, köszönjük, hogy >

Tovább

„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk…”

Szerbiának, tehát, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a >

Tovább

Handke Nobel-díjának margójára, avagy Milošević emlékére

De valami gyanússá vált nekem Handke kapcsán. Mert nem ő volt az első őrült, aki áhítozott >

Tovább

Csökkent a nemzeti- és etnikai alapú megkülönböztetés?

A köztársasági biztos a nemzeti valamint az etnikai származás alapján történt megkülönböztetések számának „csökkenéséből” azt a >

Tovább

A kétpólusosság átka

Igazat adok Márai Sándornak, aki szerint a magyar irodalom nagyobb volt, mint a magyar politika, de >

Tovább

Változik a viszonyulás?

Fontos, hogy az anyaországban – legalább most – átfogó és tárgyilagos felmérés készüljön a délvidéki rehabilitálások >

Tovább

Cipelni a hazátlanság gyökereit

A Temetetlen múltunk esszenciális, sokat boncolgatott kérdése az is, hogy hogyan írjunk a magyar nemzeti kisebbségről. >

Tovább

„Ma Szerbiában előnyt jelent magyarnak lenni”?

Pásztor István a Fidesz tisztújító kongresszusán azt mondta, amit Orbán Viktor hallani szeretett volna. Beszéde nagy >

Tovább

A politikamentesítés „eredménye”

Általában jellemző, hogy magyar tisztségviselők az utóbbi időben túlságosan is elfoglaltak a szlovákiai, az erdélyi és >

Tovább

Greta Thunberg szelleme kísért a Vajdaságban

Van itt minden: rettegés az afrikaiaktól, ökobolsevik politikai szélhámosozás, Nobel-békedíjasozás (áthallással, hogy ugye mindig zsidók kapják, >

Tovább

Bűn és bűnhődés ₋ a Trócsányi-ügy

De miért tette ki e kálváriának egyik leghűségesebb emberét a magyar miniszterelnök, ha amúgy is tudta, >

Tovább