2019. december 10. kedd
Ma Judit, Loretta, Eulália névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A szerb metamorfózis

Bódis Gábor
Bódis Gábor
A szerb metamorfózis
Választási plakát (FesovicSrdjan fotója)

A Paraméter szlovákiai magyar hírportál elemzője, Szerbhorváth György a legújabb szerbiai politikai fordulatokkal foglalkozik.

„Az eddigi államelnök, Boris Tadić túl sokat akart markolni, már a választások előtt megegyeztek Dačićékkal, hogy a továbbiakban is folytatják majd a koalíciós kormányzást. Aztán a demokraták seggre estek. Akárcsak a Vajdasági Magyar Szövetség, amely így nem válhat a köztársasági kormányzat részévé. A „haladók”, a választásokon relatív többséget szerzett párt többet ígért a szociknak.”

„Persze abban sincs meglepő, hogy Dačić azokkal a „haladókkal” áll össze, akik ideológiailag igen messze állnak a szociktól (és még egy kisebb pártszövetséggel, mely elvben dettó más eszméket képvisel, illetve az isten tudja, éppen mit). A „haladók” pártja ugyanis abból a Szerb Radikális Pártból vált ki, melynek elnöke, Vojislav Šešelj már tízedik éve ül Hágában, ítéletre várva – háborús bűnökkel vádolják. A „haladók” vezetői azonban majd két évtizeden át az ultranacionalista Šešelj hű fegyverhordozói voltak, így az új szerb államelnök, Tomislav Nikoliċ is. A 2000-es, Miloševiċ-ellenes kvázi-forradalom azonban mára már szintén a múlté, akkor a franc sem gondolta volna, hogy 12 év múlva az a Dačić válhat kormányfővé, aki Miloševiċ pártjának szóvivője volt a legsötétebb kilencvenes években. Igaz, Dačić időközben a „demokratikus” hatalom gyakorlása során, belügyminiszterként karizmatikus vezetővé vált.”

’A megdöbbentő nem csak az, hogy az egykor oly gyűlölt rezsim emberei teljes mértékben újra átvehetik a hatalmat – Németországban ilyesmi 1945 után nem volt lehetséges a közélet nácitalanítása okán. Legalábbis a fő nácik biztosan nem kerültek újból az élre, márpedig az új államelnök és az új kormányfő esetében is minimum rákérdezhetünk egykori felelősségükre. De épp ez az, ami a szerbiai polgárt egyáltalán nem érdekli. Egykor az ellenzék vezetője megkérdezett egy szerb parasztot, ha azt mondja, hogy egyezik velük, mégis, miért nem szavaz rájuk? Hja, fiam, mondta az öreg, majd rátok szavazok, ha hatalmon lesztek.”…

„A lényeg, hogy nehéz felrajzolni a mai szerbiai politikai élet ideológiai mátrixát. Nem pusztán azért, mert másutt is megváltozott az – és folyton változik – ki a jobb- avagy baloldali, mit jelent a szocdem, a szoci, a libsi, a konzi, a nemzeti. Mert a szerb(iai) etnikai tudat az utóbbi száz évben annyit változott, hogy ez nem is csoda. Száz éve még egy premodern társadalmat találunk Szerbiában, zadruga típusú, falusi, kommunitárius közösségeket a pravoszláv papság vezetésével, álmos kisvárosokat, igen kevés értelmiségit, iparost stb. Jön az I. világháború, amit kvázi a szerb nacionalisták robbantottak ki. De jönnek a komcsik is rögtön utána, és a kommunista eszmék ráépülnek az egalitárius premodern struktúrákra – a pravoszláv papot helyben a párt komiszárja váltja fel. A szerbek a délszláv egyesülés vezetőivé válnak, a jugoszlavizmus kommunista ideológiája körükben is népszerű – ez felülírja a szerb etnikai tudatot, hisz a testvériség-egységben élve a nemzeti hovatartozás másodlagos. Aztán átesnek a ló másik oldalára, teret nyernek az ultranacionalisták. Akik, íme, más köntösben, most újra uralkodhatnak. Vagyis a tekintélyelvűség, a nemzet, a közösségiség elsőbbségének hangsúlyoztatása, az egység (testvériség nélkül), az individualizáció- és modernitásellenesség ismét a trendi. És ami szintén konstans, az orosz-imádat, miközben a nagy testvér legfeljebb stratégiai érdekek esetén lép, amúgy leszarja, mi van a balkáni kocsma e szegletében.”

2012. július 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?

Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >

Tovább

A színház az új CEU

Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >

Tovább

Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk

A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >

Tovább

Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >

Tovább

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Tovább

Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált

Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >

Tovább