Ma Emese, Sarolta, Antal névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Napi ajánló
A házelnök házhoz megy
Bódis Gábor
„A házelnök többet van mostanság a Székelyföldön, mint otthon. Kiköltözhetne, láthatólag jót tesz neki a hegyi levegő. De mi is a történet lényege?” Szerbhorváth György a Paraméteren osztja meg gondolatait a romániai helyhatósági választásokról.
„Noha az MTI-nek már nemigen lehet hinni, hisz hazudnak, csúsztatnak, mószerolnak, azért feltételezhetjük, hogy legalább a rezsim embereinek mondatait hithűen adják vissza. Például az alábbiakat, amelyekből most kihagyjuk a földrajzi jelzők, személynevek és a pártnevek némelyikét, s az olvasónak mintegy játékosként kell kitalálnia, hol járunk. A nyeremény egy ingyenes parlamenti séta, a házelnök vezetésével (Budapesten, o pardon).”
„Szóval, ki és hol mondhatta ezt? (Bár már a fentiekből is könnyen kisakkozható.)
„(…) úgy reagált, hogy szerinte tévednek azok, akik szerint kívülről avatkozik be valamilyen (…) magyar ügybe. Úgy vélte, hogy az egykori kommunista állampártok egységére emlékeztet az az egység, amelyet az (… - és itt egy párt neve jön) megkövetel.”
„Továbbá „(…) azt mondta, hogy azok osztják meg az (…) magyarságot, akik nem engedik, hogy különböző értékrendek megnyilvánuljanak az egységes képviseletben, és kiszorítják a másként gondolkodókat. Ő viszont arra buzdítja az (…) magyarokat, hogy éljenek a választás szabadságával, a magyar pártok pedig tárgyalóasztal mellett kössenek kompromisszumot.”
„Bingó, talált: ezt bizony a román medvéket hajkurászó Kövér László mondta a Székelyföldön, az erdélyi magyarság kapcsán, és természetesen az RMDSZ-t ócsárolta, miközben Szász Jenőnek és a Magyar Polgári Pártnak kampányolt. Különösebb pozitív hozadék nélkül, s ez a hab a tortán. Az meg már a vicc kategóriáját súrolja, hogy Szász annak örvendett, sikerült lenyomniuk a dettó orbánista és fideszes, Tőkés-féle Erdélyi Magyar Néppártot, úgyhogy az MPP marad a konzervatív erdélyi magyarok vezető ereje. Sok boldogságot nékik.”
„Mondjuk, én magasan leszarom, hogy ki kinek kampányol, az sem zavar, ha külföldi politikusok, énekesek és sztriptíztáncosnők jönnek, nincs ez másképp sehol a világon, tehát nem gondolom azt, hogy Kövér beleszólna Románia belügyeibe. Csak míg az USA-ban magától értetődő, hogy nótafák, színészek stb. kampányolnak egy-egy elnökjelölt mellett, azért őket senki meg nem szólja. Ám Magyarországon a színészeket, énekeseket kihajítják a közmédiából, abban nem szerepelhetnek többé, nem léphetnek fel önkormányzati ünnepségeken, ha nem a kormányoldal szekerén ülnek (tolásnak nem mondanám).”
„De ez esetben az a furcsa, hogy Kövér szavaival voltaképp egyet is érthetünk. Igenis, ne legyen kötelező (kvázi)egység, azt senki ne oktrojálja rá az erdélyi magyarságra, nyilvánuljanak meg különböző értékrendek (bár kissé zavaros, hogy ezt Kövér mégis az egységes képviseletben képzeli el…) Aztán meg legyen kompromisszum, ja, legyen, jó nagy. És amikor a másként gondolkodókról is szót ejtett, hogy nem éri meg kiszorítani őket, hát majd el sírtam magam, hogy igen, végre, Kövér ismét a régi!”
„Csak a poén az, hogy mindez nem egyezik a Fidesz határon túli magyarok iránti hivatalos politikájával. Mert Orbán nemrég a Vajdaságban azt mondta: ők mindig a legerősebb magyar érdekképviseletet támogatják, tehát ott a VMSZ-t. Akkor miért támogatják a kisebbet Romániában és Szlovákiában is? Kövér magasról tenne Orbán, a Fidesz politikájára, és önjáró, mint egy elszabadult kalózhajó?”
„Igen, ez is elképzelhető, Kövértől főleg. De mégsem. Egyszerűen arról van szó, hogy hazudnak reggel, délben és este, mert amit érvényesnek találnak Erdélyben, annak pont a fordítottját szajkózzák Szabadkán vagy Pozsonyban, Budapesten meg legfőképp semmit. Mert a saját közvélemény-kutatásaik is arra utalnak, hogy a magyarországi magyarok többségét rohadtul nem érdekli, mi van odaát (ideát), és ezzel a kártyával lehet ugyan pár pontot, pluszszavazatot szerezni, de döntő mértékben nem. (Kivéve akkor, ha minimális lesz a különbség, aztán majd buszokkal hozzák át szavazni a határon túliakat, vagy szervezik meg ott erős kontroll alatt a választást).
Az meg egyenesen döbbenetes, hogy Kövér Erdélyben valójában a liberális kánont mondja fel – amit ifjú fideszesként vallott is: hogy a nemzeti egység fikció, különböző érdekek és értékek vannak, s mindnek helye van a nap alatt. Mondom, maximálisan támogatom ebben a házelnök urat, kezeit csókoltatom. De Pesten miért vaskos jobboldali konzervatív, aki legszívesebben kihajítaná a parlamentből az ellenzéket? Ha másképp nem megy, azon az alapon, hogy nincs nyakkendőjük, ha meg van, biztos rossz színű, azért. De mi a rossz szín?”
„Vajon mi történhetik azon az úton, amely a magyar fővárostól Székelyföldig tart, s íme, megvilágosodik Kövér, aki még elvhűnek mondható a többi hataloméhes, pragmatikus fidesznyikhez képest. Fejbe verik magukat valamivel? Borral-sörrel, vagy füvet szívnak, esetleg egy csíkot Nyírő hamvaiból is felnyomnak? Esetleg ott, az első cujkától (vigyázzunk, az alap a deci!) veszik be a ballib kanyart?”
„Nos, az az olvasó, aki erre tudja a választ, tényleg meg lesz híva a parlamentbe, állandóra, mert valamit nagyon tud.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A NER esztétái
Mert ha művészet a foci, akkor ezt a művészeti ágat például Angliában, Spanyolországban, Franciaországban, Brazíliában vagy >
„le tudtad-e írni e leírhatatlan érzést”
A nagyszabású formátlanságban megtalálni azt a bizonyos minimális, legkisebbre redukált formát, aminek viszont pontos jelentése és >
Egy lovasszobor története
Ne pazaroljátok rájuk, mármint (az albánokra) a lőszert, karókkal verjétek őket agyon, adta ki a parancsot >
A széplelkek apokalipszise
Kezdek félni a “bátraktól,” azoktól a farizeus írástudóktól, akik a páholyban ülve másokat küldenek harcba, miközben >
Mennyire „történelmi” a VMSZ választási sikere?
Egy szabadnak és tisztességesnek távolról sem mondható, bojkott által övezett választáson sikerült a VMSZ-nek hatalmi pozícióból, >
Amikor a kakas korán kukorékol
Mindez megerősíti, hogy a háború utáni legnagyobb választási csalásnak/hamisításnak vagyunk tanúi. Már előre lehetett látni, hogy >
Európai hatalmi vákuum
Gyáni Gábor a Nagy Háború utáni amnéziáról beszél, holott a XX. század akkor nyerte el a >
Nevidljivi neprijatelj u Kriznom štabu
Sada još više, jer je i broj zaraženih svakim danom sve veći… I dok se zaraza >
A hágai matt
Így múlik el a világ dicsősége: Szerbiának és Koszovónak egyedülálló, történelmi esélye adódott volna, hogy ha >
Itt minden a párté
Az alattvalói magatartás a kulturális élet minden területén visszaköszön, tehetséges újságírók válnak pályaelhagyóvá, de aki marad, >
Churchill, a rasszista
Pár – általában művészileg értéktelen – szobor lerombolásával (vagy megtartásával) semmi sincs elintézve. És akinek mindenekelőtt >
A szavazás vesztese a demokrácia
Most már csak abban lehet reménykedni, hogy a „tél” nem fog négy évig tartani… Ehhez azonban >