Ma Gabriella, Johanna, Franciska névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Viktor szappanoperája és az IMF-hitel
Bódis Gábor
Az amerikai fiú nevű blog ezzel a címmel foglalkozik az Orbán-kormány taktikázásaival és az értelmetlen siker kommunikációval:
„Lehet valamit rosszul csinálni és csendben maradni, hiszen érzi az ember, a párt, a tábor, hogy vannak dolgok, amikről jobb lesütött szemmel hallgatni. Meg persze lehet valamit rosszul csinálni úgyis, hogy közben ezerrel bömböljük, hogy minden milyen frankó, minden mennyire sikeres, sőt, ezért még tüntetünk is önmagunk mellett. Egyetlen kérdés merül fel az utóbbival kapcsolatban: mi a rossebnek, ha úgyis kiderül előbb-utóbb, hogy az egésznek semmi értelme? A válasz persze egyszerű: sok szavazó van, akinek ennyi is elég, akik inkább hisznek abban, hogy mindent megpróbáltunk, de a Sátánnal kerültünk szembe, mint belássák, hogy az álmodozás, a mantrázás még nem fogja szebbé tenni a világot mikor reggel felébrednek. És persze tartás is kellene ahhoz, hogy beismerjük inkompetenciánkat, hibáinkat, gyengeségeinket, majd legyen bátorságunk változtatni, politikusok helyett szakpolitikusokra, hozzáértőkre bízni az ügyeket“ – írja Az amerikai fiú nevű elemző blog és így folytatja:
„A FIDESZ-KDNP kormány részéről eddig nem nagyon hallottunk mást, mint azt, hogy a külön út micsoda csodafegyver, hogy nem leszünk gyarmat, hogy éljen a gazdasági szabadságharc meg a nemzeti együttműködés rendszere (NER), hogy arányos és igazságos adórendszer jön létre, hogy mennyire fantasztikus dolgok készülnek itt, csak néhányat kell aludni, aztán meglátjuk a fényt az alagút végén ("...még ha a közelgő vonaté is az" - Andy Cairns), miközben jelenleg úgy néz ki, hogy az euró zónán kívüli EU-s tagállamok közül csak nálunk fog stagnálni, sőt, vélhetően enyhén csökkenni idén a GDP. Hogy a nagy-nagy központosításoknak nem a hatékonyságnövelés, hanem a hatalom felügyeletének mindenre kiterjesztése az egyetlen hozadéka, hogy a földosztás megint csak a gazdag haveroknak lett jó buli.”
„Itthon viszont még mindig a sikerről beszél a kormány. Hosszú hónapok után sikerült például elérni, hogy elkezdődhetnek a tárgyalások, melyek útjából szorgos munka eredményeként elhárultak a súlyos akadályok. De most komolyan: ki a fene hozta létre azokat az akadályokat? Ki törvénykezett össze-vissza? Ki lázadt, támadott, gyarmatozott meggondolatlanul? Ki ment szembe a közgazdaságtan alapvető téziseivel? Minek kell még történnie, hogy egy játszótérnél többre becsüljék saját országukat az egymást váltó kormányok? És aktualitásából adódóan legfőképp éppen a sikerretorikából jelesre vizsgázó regnáló kormányzat?”
Következő cikk: Hazatérnek a bajorországi Burg Kastl Magyar Gimnáziumának ereklyéi
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Bőnyi rendőrgyilkos?
A fölfegyverzett és elszánt, nyílt fasizmus – amelyet érzelmileg és „szellemileg” ma is fűt a szélsőjobboldali >
Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?
Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >
A színház az új CEU
Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >
Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk
A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >
Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”
Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >
Szerpentin a Kárpátokban
Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >
A szájzár és a nemzet
Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >
„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…
itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >
Most már komolyan veszem...
Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >
„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?
A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >
A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig
A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >
Fontosabb a kirakat?
A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról? Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >