2024. július 24. Szerda
Ma Kinga,Kunigunda, Kincső, Krisztina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Eltűnt a vajdasági magyar értelmiség!?

Félelemből vagy lojalitásból hallgatnak?

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Eltűnt a vajdasági magyar értelmiség!?

Hol van a magyar értelmiség? Van-e még egyáltalán? Miért nem hallatja a hangját? Az értelmiség nagy része már külföldön keresi a megélhetést, a jobb életkörülményeket. Azok között, akik itthon maradtak, alig akad, aki közösségi ügyekben nyilatkozni, megszólalni mer. Féltik a megszerzett pozíciót, vagy csupán attól félnek, hogy nem kapnak tapsot a behódolt, bégető nyáj részéről, akik szeretnék, hogy mindenki játssza a szolga szerepét, mert mást el se tudnak képzelni. Lakájnak születtek, máshoz nincs képzettségük, hajlamuk... Sehol egy értelmiségi vagy szakember állásfoglalása, nincs párbeszéd, hiányzik az érvek ütköztetése, amelyek nélkül nincsen előrehaladás! Félelemből vagy lojalitásból hallgatnak? A közösség sorsa már nem is érdekli őket? Vagy már nincsenek is? A helyzetet csak súlyosbítja, hogy nincsen egyetlen vajdasági magyar civil szervezet sem, amelyik a közösségi jogokért való küzdelmet tűzte volna ki célul! Hova jutunk, ha „a közöttünk legképzettebbek nem gondolkoznak és beszélnek szabadon”? Bozóki Antal:

Miközben Szerbia összetett problémákkal néz szembe, amelyek az egész társadalmat válságba sodorják, az akadémiai közösség nagy részének reakciói hiányoznak. Az egyetemi tanároknak, valamint az egyetem munkatársainak egyetlen feladata az lenne, hogy körültekintés nélkül kizárólag oktatással és tudománnyal foglalkozzanak? – teszi fel a kérdést Miloš Đošić az N1 újságírója.

A közszféra dolgozói, szülők, diákok, polgárok és mindenki más, politikai oldaltól függetlenül nyomás alá helyezi magát, nyilvánosan kifejti nemtetszését, rámutat az országban terjedő erőszakra, a rendszer hiányosságaira, és követelik a politikai felelősségvállalást. Azonban hol vannak a tekintélyes és viszonylag védett értelmiségiek az egyetemekről? – kérdezi Đošić.

Amikor elolvastam az írás címét – Miért hallgat az akadémiai közösség kitartóan a fontos témákról, félelemből, vagy lojalitásból? – először azt gondoltam, na, végre egy cikk, amelyik az értelmiségünk hallgatásáról szól. Továbbolvasva azonban kiderült, hogy a szöveg fordítás, az újságíró a szerb értelmiség hallgatásának okait kutatta.

Miért hallgatnak és alszanak kitartóan az egyetemi tanárok? Ezt a kérdést tette fel 2019-ben az azonos című szövegben Goran Bošković, az Újvidéki Egyetem nyugalmazott professzora. Két okot említ – a költségvetésből finanszírozott intézmények vezetésének a hatalmon lévő párthoz való közelségét és a személyes kifogást – az önérdektől, a nepotizmustól a politika iránti ellenszenvig, a nyugdíj felé lépkedést „a saját dolgaimmal törődöm” jelmondatot.

Ez egy paradox helyzet. Egy rendes professzor nem veszítheti el a címét, egy akadémikus nem veszítheti el akadémiai státuszát. Valójában nincs okuk félni, létük nincs veszélyben. Emberek ezrei vannak, akik közvetlenül függnek a mostani rezsimtől, akik döntöttek, utcára vonulnak és közvetlenül részt vesznek a tiltakozásokban. Ez pedig tovább erősíti az egyetemi tanárok szégyenérzetét – mondja Slobodan Prvanović, a belgrádi Fizikai Intézet [Institut za fiziku] kutatója.

– Bár a rezsim megkeserítheti az emberek életét az egyetemeken, intézetekben, ez mégis minimális haszonnal jár, ami azzal együtt jön létre, ha valaki lojális a rezsimhez, vagy csak nem ellenzi azt. Az értelmiségre riasztanak először, hiszen ki más emelné fel a hangját, ha az értelmiségiek nem gondolkodnak és beszélnek szabadon – tette hozzá Prvanović.

– Tudjuk, hogy az államnak politikai befolyása van a dékáni és rektori kinevezések körül, valamint, hogy a Nemzeti tudományos tanácsban is többségben vannak a minisztérium emberei. Kiharcolták azt, hogy az intézményekben többségben legyenek, és hogy ellenőrizzék azokat. Bizonyos értelemben az állam irányító testületein keresztül ellenőrzi az egyetemi igazgatási szervek kinevezését – mondja Vladan Čokić, a MASA Akadémiai Szolidaritási és Foglalkoztatási Hálózat [Mreža akademska solidarnosti i nagažovanosti] munkatársa.

– Ki más, ha a közöttünk legképzettebbek nem gondolkoznak és beszélnek szabadon? –kérdezi írása végén az N1 újságírója is.

A délvidéki/vajdasági magyar közösség létszáma az utóbbi 11 évben egyharmadával csökkent. A tartományban található „üres lakásokra” vonatkozó adatokat elemezve Balla Lajos azt a következtetést vonja le, hogy „az itt élő magyarság helyzete sokkal súlyosabb”, mint amit a „halálsikollyal felérő” népszámlálási adatok elemzése első részében leírt.

A magyar közösség drasztikus fogyásáról és az ezzel járó felelősségről azonban szinte semmilyen vita nem alakult ki.

Ez a megállapítás azonban nem csak a népszámlálási adatokra vonatkozik. Közösségünk helyzetének folyamatos rosszabbodásával kapcsolatos egyéb kérdésekről sem találni írást, vagy csak szórványosan jelenik meg egy-egy cikk kommentár. Az is leginkább az önmagukat függetlennek nevező internetes hírportálokon. Adatokat közölnek ugyan, de a kommentár legtöbbször elmarad.

A Vajdasági „Magyar” Szövetség olyannyira leuralta a nyomtatott sajtót, hogy abban csak Pásztor István (párt)vezér és a köreihez tartozó pártkatonákkal kapcsolatos hírek, interjúk jelennek meg. Azzal a céllal, hogy terjesszék és elhitessék a (még megmaradt) magyarokkal, hogy ilyen jó még sosem volt nekünk, hogy „aranykorban” élünk. A nyomtatott és az elektronikus sajtóból és a közéletből is eltűntek a kritikus gondolatok. Pedig a sajtónak az elsődleges feladata a mindenkori hatalom ellenőrzése.

A legújabb példa a Tanyaszínház szabadságának megszüntetése, a Magyar Nemzeti Tanács alá kényszerítése. Egyetlen kommentárt nem találni az ezzel kapcsolatos testületi döntésről! Hallgat az értelmiség, de a függetlennek nevezett internetes portálok is. Ünneplik az idei turnét, mintha mi sem történt volna. Igaza is van a Pásztor-klánnak, a birkanyájjal így kell bánni.

Hol van a magyar értelmiség? Van-e még egyáltalán? Miért nem hallatja a hangját?

Az értelmiség nagy része már külföldön keresi a megélhetést, a jobb életkörülményeket. Azok között, akik itthon maradtak, alig akad, aki közösségi ügyekben nyilatkozni, megszólalni mer. Féltik a megszerzett pozíciót, vagy csupán attól félnek, hogy nem kapnak tapsot a behódolt, bégető nyáj részéről, akik szeretnék, hogy mindenki játssza a szolga szerepét, mert mást el se tudnak képzelni. Lakájnak születtek, máshoz nincs képzettségük, hajlamuk.

Nincsenek többé vitatribünök a magyar közösség helyzetéről, problémáiról, csak Véemeszes rendezvények, mint például a július 6-ai egyszólamú XX. Vajdasági Szabadegyetem a kishegyesi Kátai-tanyán, „a vajdasági magyar fiatalok számára”, vagy a „nemzetpolitika kihívásai” című, a VM4K (Lovas Ildikó) szervezésében tartott (palicsi Bálványos néven elhíresült) „panelbeszélgetés”, amelyet a II. Nyárhangoló Fesztivál részeként tartottak meg, s amelyen a szenior Pásztor volt az öblös hangú vezérszónok a dobszóra evező, palicsi játékra kivezényelt újságírócsapatoknak. „Közéleti elkötelezettséggel” fertőzve meg a részvevőket.

Csupa „nyárhangoló” ideológiai agymosás! Sehol egy értelmiségi vagy szakember állásfoglalása, nincs párbeszéd, hiányzik az érvek ütköztetése, amelyek nélkül nincsen előrehaladás! Félelemből vagy lojalitásból hallgatnak? A közösség sorsa már nem is érdekli őket? Vagy már nincsenek is?

A helyzetet csak súlyosbítja, hogy nincsen egyetlen vajdasági magyar civil szervezet sem, amelyik a közösségi jogokért való küzdelmet tűzte volna ki célul!

Hova jutunk, ha „a közöttünk legképzettebbek nem gondolkoznak és beszélnek szabadon”?

 

2023. július 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A PÁRTPOLITIKAI LABDA VISSZAPATTANT AZ ÚJVIDÉKI EGYETEMEN

Az egész Újvidéki Egyetem és az univerzitási autonómia szellemiségének meggyalázása zajlik Madić rektor mandátuma és vezetése >

Tovább

„Hol tart a kisebbségvédelmi keretegyezmény megvalósulása”?

Az MNT bábelnöke azt sem említette, hogy a legfrissebb népszámlálás szerint tíz év alatt Szerbiában 70.000 >

Tovább

A tájékoztatás és a nézők megalázása!

Az ilyenfajta (propaganda) tájékoztatás a VMSZ és a vele hatalmi koalícióban lévő nacionalista Szerb Haladó Párt >

Tovább

El nem képzelt riport

Az eset azért is érthetetlen, mert attól, hogy kilenc író felolvas maximum ötven embernek, még a >

Tovább

Újhold

Hazafelé láttam ám, hogy nemigen látom a felkelő holdat, csak a vékony karimáját, a sejtelmes kiflit: >

Tovább

Politikai fikuszok (kirakat)találkozója

Képtelenség elvárni, hogy Juhász és Žigmanov most majd „felülvizsgálják és összefoglalják” a nemzeti tanácsokról szóló törvény >

Tovább

A Mirdita esete a rendőrséggel

Történt ugyanis, hogy az előző nap vagy 150 szélsőjobbos demonstrált a másnapra tervezett rendezvény színtere előtt, >

Tovább

Vučić „szerb világot” épít – a VMSZ „stratégiai partnere”!

A négyszemközti találkozók arra utalnak, hogy a junior pártvezér ilyen tekintetben is apja önkényuralkodói nyomdokain halad, >

Tovább

A nemzeti kisebbségek Európa árvái lettek

Utána a helybeliek népviseletben néptáncokat lejtenek és népdalokat énekelnek, hogy bebizonyosodjon milyen hűségesen őrzik a nemzeti >

Tovább

Politikai pornográfia: a VMSZ kiszolgálja a Fideszt és a SNS-t is!

A helyzethez illő közösségfelmérő elemzés és vita helyett az értelmiségi húzóerőt vesztett párt szimpla fogáshoz folyamodott: >

Tovább

Egy lapra feltenni mindent

Jó volna, ha a balliberális tábor azon része, amelyik épp csak kannibalizmussal nem vádolta meg Magyar >

Tovább

A XXI. századi nemzeti identitással vívódó magyar társadalom

Nem érzem magam beavatottnak, hogy bekapcsolódjak a kaotikus értelmezési káoszba, csak tűnődöm, hogyan kommentálná ezeket az >

Tovább