2020. szeptember 21. hétfő
Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Párbeszéd és petíció

Végel László
Végel László
Párbeszéd és petíció

A sajtószabadság ügye a kelet-európai újdemokráciák neuralgikus pontja. Olyan, mint a lázmérő: jelzi, hogy súlyos kór tombol a testben. Igaz, a sajtó szabadsága még nem dönti meg az autokrata rendszert, csak a reményt tartja ébren. A szabad sajtó csak a párbeszéd esélyét növeli. Egyszer mégis sor kerül rá. Vagy pedig a forradalomra. Végel László:

2020. július 26., vasárnap

Számtalanszor felmerült bennem a párbeszéd hasznossága és haszontalansága. Többször kioktattak: nincs párbeszéd a regnáló hatalommal. Akkor pedig petíciók se kellenek, hiszen azok mindig párbeszédet kezdeményeznek, Aki petíciót ír, az nem forradalomra készül, hanem párbeszédre. A magyar demokratikus ellenzék petíciói is párbeszédre invitáltak. A hatalom egy ideig elutasította, de pár év múlva mégis vállalta a párbeszédet, aminek az eredménye a mintaszerű magyar rendszerváltás volt. Ceaușescu nem vállalta és úgy végezte, ahogy végezte. Az utolsó petíció volt, amit aláírtam, 2002. október 29-én látott napvilágot a belgrádi Danas napilapban és a Peščanik honlapján. Mirko Đorđević, Milan Đorđevićtyal, Filip Daviddal, Dragan Velikićtyel, Predrag Čudićtyal, Vladimir Arsenijevićtyel, Bogdan Bogdanovićtyal és Radmila Lazićtyal közösen felhívtuk a figyelmet a tért hódító fasiszta eszmékre. Utána átéltem az embertelen megbélyegzést. Nem ez fájt, mert erre számítottam, hanem az a felismerés, hogy magamra maradtam, legjobb barátaim sem kerestek fel, hogy legalább titokban kifejezzék rokonszenvüket. Néhányan sajnálkozva közölték, hogy szélmalomharcot vívok. Mi akarok lenni? Don Quijote? Természetesen a hatalom nem vállalta a párbeszédet, a helyzet viszont rosszabbodott. Közel húsz esztendő múlva egyre több értelmiségi figyelmeztet fasizmus, mások szerint a posztfasizmus terjedésére. Jobb nem belegondolni, hogy mi lesz ennek a vége. Immár nem csak Szerbiában, hanem az egész kelet-közép-európai régióban terjed a posztfasiszta szélsőjobb. és végre újra beköszöntött a petíciók kora. Se szeri se száma az urbánus maffia ellen tiltakozó zöld petícióknak. Ahogy látom a koronavírus idején szerbiai orvosok is felriadtak lojális álmukból. A tanügyi munkások hosszú szünet után nem csak a saját jövedelmükért szállnak síkra, hanem elítélik az orvosok elleni kampányt. A sajtószabadság ügye a kelet-európai újdemokráciák neuralgikus pontja. Olyan, mint a lázmérő: jelzi, hogy súlyos kór tombol a testben. Igaz, a sajtó szabadsága még nem dönti meg az autokrata rendszert, csak a reményt tartja ébren. A szabad sajtó csak a párbeszéd esélyét növeli. Egyszer mégis sor kerül rá. Vagy pedig a forradalomra.

 

2020. augusztus 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Botrány Újvidéken

Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >

Tovább

Menekülés a magányból a forradalomba

A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >

Tovább

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább

Konformizmus-vita

Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >

Tovább

Örök hála Bosnyák Istvánnak

Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >

Tovább

Szaxofon

A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >

Tovább

Alternatíva nélküli kor

Hobsbawm szerint az a veszély fenyeget bennünket, hogy felülkerekednek „a jobboldali, demagóg, idegengyűlölő, nacionalista rendszerek, amelyek >

Tovább

Bret Easton Ellis: “a beszari nemzedék”

A kapitalista rendszerben érvényesülő kapitalista értelmiségi elitet nem kínozza a lelkiismeret. Úgy látszik azonban, hogy a >

Tovább

Laudáció Márti néni tiszteletére

Végülis kettejükben (a megjelenésükön kívül) abszolút van valami közös: mindketten csak hiszik magukat valaminek: egyik főszerkesztőnek, >

Tovább

Mozaik vagy periféria?

A kisebbségi kultúra és közélet lélegeztetőgéppel Budapestre van csatolna, a közösség egyre inkább szigetszerűen működik. A >

Tovább