2022. szeptember 28. Szerda
Ma Vencel, Salamon névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A hatalomban, vagy ellenzékből? (3.)

A kisebbségi jogok érvényesítésének két ellentétes elképzelése

Bozóki Antal
Bozóki Antal
A hatalomban, vagy ellenzékből? (3.)

A VMSZ vezetői történelmi hibát követtek el, amikor szövetkeztek a radikálisokból lett haladókkal. Számukra nem a magyar közösség helyzetének javítása volt a fontos, hanem a hatalomban való parádézás. Pásztor állítása, miszerint „a kisebbségi érdekeknek a hatékony érvényesítését kizárólag a hatalomban való szerepvállalás teszi lehetővé”, egyszerűen nem igaz. Önámításnak lehet, hogy megfelel, de az okozott szégyen lemosására nem alkalmas. Ezért mielőbb vissza kell állítani a téves döntésekért járó felelősséget. Bozóki Antal:

Amióta Pásztor István a VMSZ vezére, vagyis 2007. május 5. óta (!!), a  Délvidéken/Vajdaságban két különböző, merőben eltérő politikát, a magyar közösség érdekeinek képviselete iránti élesen elhatárolódó viszonyulást lehet világosan megkülönböztetni:

Az egyik, ellenzéki oldalon a civil szervezetek és (a VMSZ-en kívüli) politikai pártok határozott kiállását a magyar közösség kollektív és egyéni jogainak érvényesítéséért, a nemzetközi és a belső jognormáival összhangban, a másik, hatalmi oldalon pedig VMSZ-nek a magyar érdekvédelem feláldozását a Szerb Haladó Párttal minden áron való együttműködése és Pásztor „hatalmának” a megőrzése érdekében.

A civilekkel korábban szorosan együttműködő VMDP és a MEP 2016-ban majd 2019-ben is választási koalíciós szerződést kötött a VMSZ-el, miáltal politikai részességet/felelősséget vállaltak/viselnek a magyar közösségre nézve hátrányos, egyes esetekben még megalázó későbbi döntések meghozatalában is.  

A vajdasági magyar civil szervezetek és pártok különösen az előző másfél évtizedben fejtettek ki közös, sok esetben összehangolt és nemzetközi elismerést is kiváltó tevékenységet. Számos, a vajdasági magyarságot érintő kérdésben alakítottak ki közös álláspontot, mint például a magyar autonómia, a sajtó szabadsága, a nemzeti tanácsokról szóló törvény, az 1944/45-ös események, az ún. magyarverések, a rehabilitálás és a kárpótlás stb. Nagy érdeklődést váltottak ki ezek, nem csak a magyar közösségben, de Szerbiában és külföldön is.

A civil szervezetek és pártok (a VMSZ részvétele nélkül) számos közös tanácskozását, kerekasztalbeszélgetést, stb. szerveztek. Ezek eredményeként közleményekben, dokumentumokban közös álláspontok fogalmazódtak meg a vajdasági magyar közösség azonossága megőrzésének és fejlődésének érdekében, amelyek eljutottak/amelyeket eljuttattak nem csak a szerbiai, magyarországi, de az Európai Unió és az Európa Tanács vezetőihez, politikusaihoz is.

Ezek közé tartozott pld. Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Johannes Hahn, az EU Jószomszédsági és Bővítési biztosa, Jelko Kacin, az Európai Parlament EP szerbiai jelentéstevője, Doris Pack, az EP szerbiai tényfeltáró bizottsága vezetője, Charles Goerens és Andreas Gross, az Európa Tanács Monitoring Bizottságának tagjai, Rolf Ekéus, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa, Pierre Gillet, a Közép-Európai Emberjogi Bizottság elnöke, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet belgrádi missziója, Csóti György, a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) igazgatója, stb., valamint a szerbiai és a vajdasági vezetők, a nemzetközi és belföldi emberi- és kisebbségjogi szervezetek is. Így, a magyar közösség helyzetével és jogérvényesítésével kapcsolatos helyzetjelentések, értékelések és eljutottak a szerbiai, de a nemzetközi színtérre is.

Ezek a kapcsolatok is bizonyos módon/mértékben segítették a magyar közösség valós helyzetének jobb megismerését, jogainak hatékonyabb érvényesülését. Ennek értékelése azonban már mások feladata lenne.  [Nemo esse iudex in sua causa potest. (Publius Syrus) Senki sem lehet bíró a saját ügyében – nem lenne tárgyilagos a döntése.]

Ez nem igazán tetszett sem a szerb, sem pedig az anyaországi regnáló politikusoknak. Számukra ma is elfogadhatatlan, hogy egy nemzeti kisebbségi közösségnek önálló, autentikus hangja, álláspontja legyen, hogy jogot formáljon a saját érdekeinek a megfogalmazására, a kifejezésére és a képviseletére. A Délvidéken pedig ez megtörtént. 

Ennek a tevékenységnek a „parabolája” 2012. szeptember 27-én érte el a csúcspontját, amikor kilenc civil szervezet, a VMDP, a VMDK, a MRM és a MPSZ, valamint számos magánszemély aláírta. A vajdasági magyar közösség azonossága megőrzésének és fejlődésének alapkövetelményei c. felhívást a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőihez. A dokumentumot 2012. október 11-éig 218-an írták alá.

Fontos akcióra került sor 2013. szeptember 30-án Strasbourgban, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése őszi ülésszakának első napján is, a vajdasági magyarok helyzetéről és az emberi jogsértésekről tartott közmeghallgatáson.

Ugyanez év november 19-én – Állítsátok meg az emberi jogsértéseket címmel – közmeghallgatásra került sor az Európai Parlamentben, Strasbourgban, amelynek Morvai Krisztina független EP képviselő volt a vendéglátója, a részvevők pedig Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, országgyűlési képviselő, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja, Bozóki Antal, az Árgus elnöke és Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke voltak.[6]

A délvidéki civil szervezeteket az anyaországból  Becsey Zsolt, Tőkés László és Morvai Krisztina Európai parlamenti képviselők, Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője, valamint Éhn József, Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért elnöke támogatta, más alkalmakkor is, szóban és írásban is segítette.

A későbbi évek során a civil szervezetek és a pártok tevékenysége – habár utóbb is volt még több közös akciójuk – fokozatosan csökkent, majd (2018-tól) teljesen megszűnt.

A délvidéki civil szervezetek és pártok tevékenységének ignorálása, mellőzése, semmibe vétele nagy (politikai) hiba volt az anyaországi hivatalos szervek részéről!

A kisebbségi érdekek a hatékony érvényesítésének „kizárólag a hatalomban való szerepvállalással” csak olyan demokratikus társadalomban van értelme, amelyikben joguralom van, amelyikben tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségeknek a nemzetközi és a belső jogból eredő jogait. A jelenlegi szerbiai hatalom se nem demokratikus, se nem kisebbségbarát.

A civil szervezetek és a velük együttműködő/szövetkező magyar pártok az utóbbi csaknem két évtizedben megmutatták, hogy ellenzékből is lehet küzdeni a nemzeti kisebbségi jogkért, az országon belül és nemzetközi téren is. Hogy a hatalmi szerveken kívül is van élet. Sőt, összefogással ellenzékből nagyobb eredményeket lehet elérni, mint a hatalomban. A megalkuvással, megalázkodással.

Megállapíthatjuk: A civil szervezetek és a magyar pártok (a VMSZ kivételével) összefogása és egységes fellépése nélkül a magyar közösség helyzete valamint jogainak érvényesülése bizonyára még olyan se lenne, mint manapság.

A VMSZ vezetői történelmi hibát követtek el, amikor szövetkeztek a radikálisokból lett haladókkal. Számukra nem a magyar közösség helyzetének javítása volt a fontos, hanem a hatalomban való parádézás.

Pásztor állítása, miszerint „a kisebbségi érdekeknek a hatékony érvényesítését kizárólag a hatalomban való szerepvállalás teszi lehetővé”, egyszerűen nem igaz. Önámításnak lehet, hogy megfelel, de az okozott szégyen lemosására nem alkalmas. Ezért mielőbb vissza kell állítani a téves döntésekért járó felelősséget.

A párt vezetői mind a mai napig nem tanulták meg Petőfi intelmeit:

Habár fölűl a gálya,

S alúl a víznek árja,

Azért a víz az úr!

 

2020. április 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Legitim lesz-e az egypárti MNT?

Amennyiben csak egy magyar lista indul a november 13-ai választásokon, felállhat egy csupán Véemeszes és a >

Tovább

Szabadságra ítéltek

Azóta sem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy akit az állam kebelére emel, attól ellenszolgáltatásokat követel. >

Tovább

Az apa, a fia és a szentlélek

Az ilyen szintű fogadás a VMSZ részéről nem meglepetés, hiszen az MCC-t az Orbán „kormány egyik >

Tovább

Ezt akartam? Ezt vártuk a rendszerváltástól?

Egykor a Párt volt az elnyomó, ma pedig a szabadságra esküvő új bűnös osztály. Egykor még >

Tovább

A sajtószabadság kicsúfolása

A lapból – annak ellenére, hogy a fejléce alatt megtévesztő módon hirdeti, hogy „a vajdasági magyarság >

Tovább

A folytonosság jelképe tapintatosan a modernizáció őrének számított

Ahol túlburjánzik a hatalom, ott elmélyülnek a nemzeten belüli szakadékok, amelyeknek manapság főleg a posztkommunista országok >

Tovább

Ajándékcsere

Pintér Attila 8 évet töltött nagykövetként Belgrádban. Szemtanúja és tevékeny részese volt a szerb magyar/magyar-szerb kapcsolatok >

Tovább

„Hoppon marad” a Pásztor Kft. és az ügyfélköre?

Pásztor Pista nyilatkozatából derül ki, hogy a Prosperitati Alapítvány „nagy volumenű vajdasági feldolgozó- és szolgáltatóipari fejlesztések >

Tovább

Követendő példát mutattak

A vita után a közönség soraiból nem egy, hanem legalább féltucat fiatalember szólalt fel, fiatalok voltak, >

Tovább

A magyar jacht

Egyszer azonban csoda történt. Magyar jachton szolgálta fel a pizzát. Az utasok éppen arról cseverésztek, milyen >

Tovább

Pásztor-lista

Pásztor és Hajnal egyik politikai bűne, hogy az MNT illetékességét az oktatás, a tájékoztatás és a >

Tovább

Rombolni már tudnak!

Pásztor elismerte, „onnantól, hogy a migránsok belépnek Szerbia területére, a probléma kezelése kicsúszik az ellenőrzés alól”. >

Tovább