Ma Szabina, Antonietta névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Sertéspörkölt
Bencze Andrea
Sertéspörkölt. Az illatok néha előbb megállítanak, mint a kép. Gyakran látom, de nem jegyzem őket, az agyam irányukban mozdulatlan. Az illat más. Azt nem lehet csak úgy nem észrevenni. Az elér, és nyomban döntésre kényszerít: jó vagy rossz? Aztán akármilyen is, de meg kell nevezni, legalább megsaccolni, mi lehet ez.
Az ember megy a régi pesti bérházak előtt, a kopott, koszos falakat itt-ott megtöri egy-egy kapualj vagy a nyári hőségben dohos hűst lehelő, pinceablak. Utóbbi rácsai, mint egy moszatszerű szörny odvas fogai. Egy kicsit mindig megborzongat – nem is igazán a hőmérséklet különbség miatt. A pincék sóhaja nagyon egyforma, szemben a kapualjakéval.
Azok aprócska novellák. Négy lépés, és elmegyek a nyitott kapu előtt, szemem sarkából talán még látom is azt a kopott okkersárga ajtót, de nem jegyzem, viszont a mögüle áradó illat akaratosan kapcsolatot teremt velem. Az az eres, szikkadt kéz, amelynek tulajdonosa most a kanállal átforgatja a melegedő sertéshús kockákat a kislábasban, semmit sem tud rólam és nem kíváncsi rám. De nekem tudnom kell róla vagy legalábbis a pörköltjéről. Az agyam meg, ha akarom, ha nem, dolgozik, elemez: hagyma, pirospaprika, pörkölt, de milyen pörkölt? A csirkének kicsit játékosabb az illata, a marha mélyebb, megfontoltabb, a birkáé, na, azt hagyjuk is! Az a pörkölt illatokon belül a lábassal orrba verés kategóriája.
Szóval, sertéspörkölt és okkersárga ajtó, málló vakolat. Egy kéz, egy kislábas, egy alföldi falu. Nagyanyám szomszédságában egyszer Rozsdáéknál láttam ilyen pörköltet főni. Jó volt a szaftja. Furcsa, Rozsdáékra csak ez emlékeztet meg az apjuk temetése. Sírtak és ráborultak a koporsóra. Aztán elvesztek az életemből. De az illat, amit náluk éreztem először, itt maradt velem örökre. Most, itt a pesti kapualjban fülembe súgott a múltról, és ha belegondolok, már mindegy is, hogy valóban látom-e az ajtót vagy csak ott van valahol a látóteremben.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Szerbiában hanyatlik a demokrácia
A Pásztor István irányította Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ezt a hanyatló szerbiai demokráciát – ami egyre >
Restitúció: „az adatok tényleg lesújtóak”
A délvidéki magyarok hogyan is jártak, kerültek ki ebből a folyamatból? Kárpótolva lettek-e vagy sem? Voltak-e >
Elvesztettem egy országot, de maradt egy város
Szóba került a kisebbségi állapot is. Emiatt nem siránkozok, elfogadtam, vállalom, ezzel élek és nem azonosulok >
Akinek Gorbacsov volt a riportere
Zolcer Jánossal valamikor a kilencvenes évek elején ismerkedtem meg Münchenben, amikor egy ideig ott éltünk Évával >
Minden befejezetlen, még a rendszerváltás is
Az ellenzéki pártok nem alkalmazkodnak az új helyzethez, nehezen veszik tudomásul, hogy többé nem Milošević izolációs >
Száz napos türelmi idő
Az új vezetőség egyik első intézkedése éppen az MNT-ből való kivonulás lehetne, ami új helyzetet teremtene >
A doktori diplomák feketepiaci ára zuhan, az arany ára emelkedik
Minden relatív lett. A hazugság meggyőzőbb, mint az igazság, minden eladó és minden megvásárolható. A doktori >
Orbán Viktor! Hátrább az agarakkal!
Ha pedig a rezsim mégis elfojtja ezt a méreteiben aprócska, politikailag gyönge, ám szeretetre méltó, szép, >
A kapitalizmus veszélyes bohóca
Természetesen Trump nem Lindbergh, de félő, hogy győzelme esetén nemcsak Amerikában, hanem az egész Európában is >
Egy kurta után most egy hosszabb közleménnyel rukkolt elő a Magyar Mozgalom
Öt küzdelmes év után őrségváltásra került sor a szervezet élén. Az eddigi elnökségből ketten, Garai Zsolt >
Baloldal és gyermekbalett
„Miközben mi itt családi ünnepet rendezünk republikánus gyermekbalettel, a reakció éjszakai katonai gyakorlatokat rendez gépfegyverekkel”. Nézem, >
Mi lesz a Futaki úti temetőben lévő emlékhely sorsa?
Az „1944/45-ös ártatlan áldozatok” emlékművének elkészítése is azt mutatja, hogy a VMSZ képtelen egyetlen vitás kérdést >