2023. március 21. kedd
Ma Benedek, Bence, Miklós névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Sertéspörkölt

Bencze Andrea
Bencze Andrea
Sertéspörkölt
Kálmán Alida fotója

Sertéspörkölt. Az illatok néha előbb megállítanak, mint a kép. Gyakran látom, de nem jegyzem őket, az agyam irányukban mozdulatlan. Az illat más. Azt nem lehet csak úgy nem észrevenni. Az elér, és nyomban döntésre kényszerít: jó vagy rossz? Aztán akármilyen is, de meg kell nevezni, legalább megsaccolni, mi lehet ez.

Az ember megy a régi pesti bérházak előtt, a kopott, koszos falakat itt-ott megtöri egy-egy kapualj vagy a nyári hőségben dohos hűst lehelő, pinceablak. Utóbbi rácsai, mint egy moszatszerű szörny odvas fogai. Egy kicsit mindig megborzongat – nem is igazán a hőmérséklet különbség miatt. A pincék sóhaja nagyon egyforma, szemben a kapualjakéval.

Azok aprócska novellák. Négy lépés, és elmegyek a nyitott kapu előtt, szemem sarkából talán még látom is azt a kopott okkersárga ajtót, de nem jegyzem, viszont a mögüle áradó illat akaratosan kapcsolatot teremt velem. Az az eres, szikkadt kéz, amelynek tulajdonosa most a kanállal átforgatja a melegedő sertéshús kockákat a kislábasban, semmit sem tud rólam és nem kíváncsi rám. De nekem tudnom kell róla vagy legalábbis a pörköltjéről. Az agyam meg, ha akarom, ha nem, dolgozik, elemez: hagyma, pirospaprika, pörkölt, de milyen pörkölt? A csirkének kicsit játékosabb az illata, a marha mélyebb, megfontoltabb, a birkáé, na, azt hagyjuk is! Az a pörkölt illatokon belül a lábassal orrba verés kategóriája.

Szóval, sertéspörkölt és okkersárga ajtó, málló vakolat. Egy kéz, egy kislábas, egy alföldi falu. Nagyanyám szomszédságában egyszer Rozsdáéknál láttam ilyen pörköltet főni. Jó volt a szaftja. Furcsa, Rozsdáékra csak ez emlékeztet meg az apjuk temetése. Sírtak és ráborultak a koporsóra. Aztán elvesztek az életemből. De az illat, amit náluk éreztem először, itt maradt velem örökre. Most, itt a pesti kapualjban fülembe súgott a múltról, és ha belegondolok, már mindegy is, hogy valóban látom-e az ajtót vagy csak ott van valahol a látóteremben.

2010. szeptember 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Megalázott nemzeti ünnep

Visszatetsző az is, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll életműdíjjal tüntette ki a Magyar Szó >

Tovább

- Micsoda nap van ma?

A költőt és csapatát nem állította meg a nyomda portása (mai szóhasználatban: az őrző-védő kft. alkalmazottja), >

Tovább

Szerbia – „részben szabad ország”

Az biztos, hogy a jelenlegi állami vezetés hozzáállása a délvidéki magyarsághoz jobb, mint Trianon óta bármikor >

Tovább

Mi történik a magyarokkal?

Ott várom be Anikót, aki lehangoltan meséli, hogy alig voltak egy tucatnyian a misén. Előzőleg a >

Tovább

A Zoran

Életem legkeményebb élő adása volt. Szerkesztettem és vezettem a Szabad Európa Rádió délután 14 órakor kezdődő >

Tovább

„A jogok érvényesítésében vannak még gondok” (?)

Kovács beszédéből akaratlanul is kiviláglik a VMSZ politikájának a csődje – a nemzeti közösségi oktatás, a >

Tovább

Ilyenek vagyunk!

Mindennapos olvasmányaim közé tartoznak Teofil Pančić, Dejan Ilić, Saša Ilić, Ljubomir Stojadinović  és még számos bátor >

Tovább

A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) csődje

Olyan értékelések is vannak, miszerint „ijesztő a vajdasági (és nem csak vajdasági) magyar közvélemény uniformizálódása, a >

Tovább

Leszegett fejjel bandukolunk a féligazság-autokráciába

Ahogy hallom, a mai gyerekeknek nincs ilyesféle gondjuk, mert a csukamájolajat ízesítik, édesítik. Hasonlóképpen vagyunk az >

Tovább

„Nem lehet az, hogy egy politikai párt alakítsa a kultúrát”!

A számadatok, az események és az értékelések is arra utalnak, hogy spirális lejtőre került a vajdasági >

Tovább

„Vannak igazi újságírók – minden nyomás ellenére”!

A szerepeket kiosztották. A médiák sötétséget árasztanak, a halom félelmet. Slobodan Simić   A Gyurkovics Virág által vállalt feladat >

Tovább

Ódzkodva dicsérik a kisisteneket, a végén beállnak a sorba

Nekem is a torkomon akad a szó, amikor a politikusok a fiatalokat dicsérik. Bizonyára van rá >

Tovább