2019. november 12. kedd
Ma Jónás, Renátó, Jozafát névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk…”

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Szerbiának, tehát, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a nemzeti kisebbségek kollektív és egyéni jogait is! A kérdés csupán az, hogy a csatlakozási folyamatban a politikai érdekek, vagy a tagsági feltételek következetes teljesítése kerül-e előtérbe. Bozóki Antal:

Október 2.

„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk”…

Az utóbbi napokban mintha változna a vajdasági magyarok helyzetének és „autonómiájának” magyarországi megítélése.

Csóti György a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) igazgatója szeptember végi újvidéki látogatása alkalmával így értékelt: „Négy országban, Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában és Szerbiában él ma a magyarság nehéz helyzetben, kétségkívül Szerbia az az ország, amelyben e négy ország közül ma mégis a legkedvezőbb a magyar kisebbségi közösség helyzete.”

Az érdekvédelmi szervezet vezetője szerint, az említett, Magyarországgal szomszédos országoktól eltérően, „Vajdaság vonatkozásában azért beszélhetünk más helyzetről, mert itt valóban létezik az autonómiának egy működő formája. […] Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk, de már így is jónak nevezhető, s kétségkívül kiváló eredmény, hogy létezik” – értékelte Csóti. 

A szlovéniai és a horvátországi helyzetével kapcsolatban a KJI igazgatója kiemelte, hogy „ott a magyarságot államalkotó tényezőnek ismerik el, alanyi jogon jár képviselői hely számunkra a parlamentben, alkotmányosan számítanak tehát államalkotó tényezőnek. – Ettől természetesen nem fényes még az életük. A többihez képest azonban az, a vajdaságihoz képest is jobb – tette hozzá.

Csóti György diplomatikusan, de érthetően megfogalmazott szavai a délvidéki/vajdasági magyarok helyzetének – az eddig hivatalos magyar értékelésektől eltérően – sokkal valósabb meglátását fejezik ki. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) tisztségviselői ugyanis a vajdasági magyarság helyzetét „példaértékűnek” nevezik.

Elhangzott végre, hogy a szomszédos országok közül a szlovéniai és a horvátországi magyarok helyzete „jobb”, mint a vajdasági magyaroké. Ebben a két országban „a magyarságot államalkotó tényezőnek ismerik” és „alanyi jogon jár képviselői hely számunkra a parlamentben”. Mikor valósul meg ez Szerbiában?

Vajdaságban ugyan „létezik az autonómiának egy működő formája”, de Csóti is hangoztatta, hogy „messze nem olyan még, amilyet szeretnénk”.

Ebből a megfogalmazásából a magyar, vagy magukat annak tartó politikai vezetőknek, képviselőknek és a Magyar Nemzeti Tanács tagjainak is le kellene vonni a következtetést.

Október 2-5.

Teljesíteni a feltételeket!

A Visegrádi Együttműködés négy országának (V4-ek), Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország elnökeinek a Prága melletti Lány kastélyban megtartott államfői csúcstalálkozóján jelen volt Borut Pahor szlovén és Aleksandar Vučić szerb elnök is.

Áder János, magyar államfő, a konferencia után (október 3-án) tartott sajtótájékoztatón, az EU bővítést illetően, elmondta, hogy „a találkozón részvevő öt uniós tagállam mindegyike támogatta Szerbia csatlakozását. – Ha Szerbia teljesíti az uniós csatlakozás feltételeit, múltként kell tekintenünk a korábbi bizalomhiányra – fejtette ki Áder.

A magyar elnök álláspontja merőben eltér a korábban gyakran, különösen Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter által gyakran hangoztatott állásponttól, miszerint „fel kell gyorsítani a csatlakozási tárgyalásokat Szerbiával, és lehetővé tenni az ország számára, hogy még 2025 előtt az EU tagjává váljon”. 

Ehhez egyesek még azt is hozzátették, hogy Szerbia felvételének az Unióba „feltétel nélkül” kell(ene) megtörténni. Ez viszont a délvidéki magyarok érdekeinek mellőzését is jelentené.

Pásztor István a haladó véemesz elnöke, a Fidesz legutóbbi (Budapesten, szeptember 29-én megtartott) kongresszusán a hivatalos magyar hozzáállás nem támogatását egyenesen „gáncsoskodásnak” nevezte, az eddig bővítési biztosokról pedig azt mondta, „azért jártak Belgrádba, hogy elmondják, mit miért nem lehet”.

Szijjártó, a magyar külügy vezetője Varsóban, a Warsaw Security Forum elnevezésű konferencián (október 2-án) kijelentette, hogy „Szerbia és Montenegró gyakorlatilag készen áll a csatlakozásra”(??).   

A magyar köztársasági elnök most azonban világosan és érthetően kimondta, hogy Szerbia EU-s csatlakozáshoz bizony előbb teljesíteni kell a csatlakozás feltételeit. Hogy erre egyáltalán sor kerül-e és mikor, az viszont teljesen bizonytalan. Legelőször ugyanis rendezni kell(ene) Szerbia és Koszovó viszonyát. Hogyan lehet felvenni az EU-ba egy országot, amelyiknek még a pontos határai sem ismeretesek, ahol minden naposak az állami hatalommal elégedetlenek tiltakozásai?

A délvidéki/vajdasági magyarok helyzetének rendezése szempontjából különösen fontos, hogy a magyar államfő végre kimondta, Szerbiának teljesítenie kell az az uniós csatlakozási feltételeket. Ezeknek a részét képezik az ún. koppenhágai politikai kritériumok is – egyebek mellett „a stabil demokratikus intézményrendszer; az emberi és kisebbségi jogok érvényesülése, védelme”.

Ezeken a területeken viszont gondok vannak, Szerbia ugyanis – még Tanja Fajon, az Európai Unió és Szerbia közötti stabilizációs és társulási bizottság elnöke szerint is – „az uniós csatlakozási folyamatokban rosszul teljesít”.  – A szerb kormánynak többet kell tennie a 23. és a 24. csatlakozási (az igazságszolgáltatásra és az alapvető emberi jogokra vonatkozó – B. A.) fejezet ügyében – tette hozzá a bizottság elnöke.

Szerbiának, tehát, az említett álláspontok szerint, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a nemzeti kisebbségek kollektív és egyéni jogait is!

A kérdés csupán az, hogy a csatlakozási folyamatban a politikai érdekek, vagy a tagsági feltételek következetes teljesítése kerül-e előtérbe. Természetesen az is, hogy a magyar külügy alkalmazkodik-e/méltányolja-e a köztársasági elnök álláspontját?

 

2019. október 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A magyarországi „gazdaságfejlesztési program” által, az utóbbi három évben, mindössze „700 új munkahely” létesült. Ez arra >

Tovább

Mindannyian célkeresztben vagyunk

Vannak a művészek között, akik még kitartóan reménykednek, hogy a buborék az utolsó mentsvár, az egyetlen >

Tovább

Orbán és a jobbhorog

„Az unió, s ezen belül a Parlament, valamint a Bizottság már egy jó ideje sorozatosan arra >

Tovább

Hulló vasak

Akkoriban folyton hullott valami az égből, egészen furcsa dolgokat szórtak ránk. >

Tovább

Átverve és megalázva

Az illető arról nem írt, hogy a ketrecbe zárt városon kívül az Erdogan látogatás más aspektusait >

Tovább

Orban és Victor

Johannis (és Orban) sikerét a következetesség, a lassú, de folyamatos építkezés hozta el, az, hogy kitartottak >

Tovább

„Elmaradt a bocsánatkérés, elmaradt a vagyon-visszaszármaztatás”!

Az MTI azonban arról, hogy Hajnal Jenő konkrétan mit mondott, egy szót nem közöl. Pedig, a >

Tovább

Miért fontos, hogy mi történik a kurdokkal?

Sajnos hozzá kell tennem, hogy „kormányom”, a magyar kormány még csak nem is képmutató: nyíltan és >

Tovább

Hontalan hazafi!

Itt születtem, itt nőttem fel, itt volt az első szerelem, mégis ez egy idegen hely nekem. >

Tovább

Egy írót nem az igazságai jellemeznek, hanem a dilemmái

Manapság főleg a vörös terrort ostorozzák, a fehérnek megbocsájtanak. Ebben az esszében azonban nem ez a >

Tovább

A kép mutatói

Az, hogy berúgott és betépett senkiháziak élvezik a pénzért vásárolt szexet: visszataszító. S az, hogy ezt >

Tovább

Demeter Szilárdnak már megint mindenről a pofozkodás jut eszébe

Mert az Irodalmi Magazin léte arra bizonyíték, hogy az, ami nem feltétlenül értékes, érdekes, szükségszerű, az >

Tovább