Ma Viktor, Lőrinc, Ofélia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk…”
Bozóki Antal
Szerbiának, tehát, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a nemzeti kisebbségek kollektív és egyéni jogait is! A kérdés csupán az, hogy a csatlakozási folyamatban a politikai érdekek, vagy a tagsági feltételek következetes teljesítése kerül-e előtérbe. Bozóki Antal:
Október 2.
„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk”…
Az utóbbi napokban mintha változna a vajdasági magyarok helyzetének és „autonómiájának” magyarországi megítélése.
Csóti György a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) igazgatója szeptember végi újvidéki látogatása alkalmával így értékelt: „Négy országban, Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában és Szerbiában él ma a magyarság nehéz helyzetben, kétségkívül Szerbia az az ország, amelyben e négy ország közül ma mégis a legkedvezőbb a magyar kisebbségi közösség helyzete.”
Az érdekvédelmi szervezet vezetője szerint, az említett, Magyarországgal szomszédos országoktól eltérően, „Vajdaság vonatkozásában azért beszélhetünk más helyzetről, mert itt valóban létezik az autonómiának egy működő formája. […] Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk, de már így is jónak nevezhető, s kétségkívül kiváló eredmény, hogy létezik” – értékelte Csóti.
A szlovéniai és a horvátországi helyzetével kapcsolatban a KJI igazgatója kiemelte, hogy „ott a magyarságot államalkotó tényezőnek ismerik el, alanyi jogon jár képviselői hely számunkra a parlamentben, alkotmányosan számítanak tehát államalkotó tényezőnek. – Ettől természetesen nem fényes még az életük. A többihez képest azonban az, a vajdaságihoz képest is jobb – tette hozzá.
Csóti György diplomatikusan, de érthetően megfogalmazott szavai a délvidéki/vajdasági magyarok helyzetének – az eddig hivatalos magyar értékelésektől eltérően – sokkal valósabb meglátását fejezik ki. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) tisztségviselői ugyanis a vajdasági magyarság helyzetét „példaértékűnek” nevezik.
Elhangzott végre, hogy a szomszédos országok közül a szlovéniai és a horvátországi magyarok helyzete „jobb”, mint a vajdasági magyaroké. Ebben a két országban „a magyarságot államalkotó tényezőnek ismerik” és „alanyi jogon jár képviselői hely számunkra a parlamentben”. Mikor valósul meg ez Szerbiában?
Vajdaságban ugyan „létezik az autonómiának egy működő formája”, de Csóti is hangoztatta, hogy „messze nem olyan még, amilyet szeretnénk”.
Ebből a megfogalmazásából a magyar, vagy magukat annak tartó politikai vezetőknek, képviselőknek és a Magyar Nemzeti Tanács tagjainak is le kellene vonni a következtetést.
Október 2-5.
Teljesíteni a feltételeket!
A Visegrádi Együttműködés négy országának (V4-ek), Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország elnökeinek a Prága melletti Lány kastélyban megtartott államfői csúcstalálkozóján jelen volt Borut Pahor szlovén és Aleksandar Vučić szerb elnök is.
Áder János, magyar államfő, a konferencia után (október 3-án) tartott sajtótájékoztatón, az EU bővítést illetően, elmondta, hogy „a találkozón részvevő öt uniós tagállam mindegyike támogatta Szerbia csatlakozását. – Ha Szerbia teljesíti az uniós csatlakozás feltételeit, múltként kell tekintenünk a korábbi bizalomhiányra – fejtette ki Áder.
A magyar elnök álláspontja merőben eltér a korábban gyakran, különösen Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter által gyakran hangoztatott állásponttól, miszerint „fel kell gyorsítani a csatlakozási tárgyalásokat Szerbiával, és lehetővé tenni az ország számára, hogy még 2025 előtt az EU tagjává váljon”.
Ehhez egyesek még azt is hozzátették, hogy Szerbia felvételének az Unióba „feltétel nélkül” kell(ene) megtörténni. Ez viszont a délvidéki magyarok érdekeinek mellőzését is jelentené.
Pásztor István a haladó véemesz elnöke, a Fidesz legutóbbi (Budapesten, szeptember 29-én megtartott) kongresszusán a hivatalos magyar hozzáállás nem támogatását egyenesen „gáncsoskodásnak” nevezte, az eddig bővítési biztosokról pedig azt mondta, „azért jártak Belgrádba, hogy elmondják, mit miért nem lehet”.
Szijjártó, a magyar külügy vezetője Varsóban, a Warsaw Security Forum elnevezésű konferencián (október 2-án) kijelentette, hogy „Szerbia és Montenegró gyakorlatilag készen áll a csatlakozásra”(??).
A magyar köztársasági elnök most azonban világosan és érthetően kimondta, hogy Szerbia EU-s csatlakozáshoz bizony előbb teljesíteni kell a csatlakozás feltételeit. Hogy erre egyáltalán sor kerül-e és mikor, az viszont teljesen bizonytalan. Legelőször ugyanis rendezni kell(ene) Szerbia és Koszovó viszonyát. Hogyan lehet felvenni az EU-ba egy országot, amelyiknek még a pontos határai sem ismeretesek, ahol minden naposak az állami hatalommal elégedetlenek tiltakozásai?
A délvidéki/vajdasági magyarok helyzetének rendezése szempontjából különösen fontos, hogy a magyar államfő végre kimondta, Szerbiának teljesítenie kell az az uniós csatlakozási feltételeket. Ezeknek a részét képezik az ún. koppenhágai politikai kritériumok is – egyebek mellett „a stabil demokratikus intézményrendszer; az emberi és kisebbségi jogok érvényesülése, védelme”.
Ezeken a területeken viszont gondok vannak, Szerbia ugyanis – még Tanja Fajon, az Európai Unió és Szerbia közötti stabilizációs és társulási bizottság elnöke szerint is – „az uniós csatlakozási folyamatokban rosszul teljesít”. – A szerb kormánynak többet kell tennie a 23. és a 24. csatlakozási (az igazságszolgáltatásra és az alapvető emberi jogokra vonatkozó – B. A.) fejezet ügyében – tette hozzá a bizottság elnöke.
Szerbiának, tehát, az említett álláspontok szerint, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a nemzeti kisebbségek kollektív és egyéni jogait is!
A kérdés csupán az, hogy a csatlakozási folyamatban a politikai érdekek, vagy a tagsági feltételek következetes teljesítése kerül-e előtérbe. Természetesen az is, hogy a magyar külügy alkalmazkodik-e/méltányolja-e a köztársasági elnök álláspontját?
Következő cikk: Mindenki önökre fog szavazni!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
AKI A VMSZ-RE SZAVAZ, ERRE IS SZAVAZ
Most Pásztor Bálintnak és Gyivánovity Dánielnek válaszolnia kell: Elfogadhatónak tartják-e, hogy Szabadkát egy jogerősen elítélt polgármester vezesse? Követelik-e >
A támogatás, amelyből árok lett
Őszintén el kellene mondani az anyaországi társadalomnak, miért fontos Magyarországnak, hogy a határain kívül élő magyar >
A délvidéki magyarság Vajdaságban (még) létező része már régóta a nemzet(i kisebbségi)halál előszobájában toporog!
Nem merem azt írni, hogy tisztelt, mert fogalmam sincs kihez (és miért pont őhozzá?) érkezik majd >
Hova lett a vajdasági magyarok pénze?
Ezért számomra a Prosperitati történetének legnagyobb kérdése nem az, hogy mennyi pénzt osztottak szét. Hanem az, >
Háborúban és békében
El kéne mondania a valóságot. Azt, hogy Magyarország nem a világ legkülönlegesebb helye, amelynek minden aszfaltcsíkja >
Hova lett a vajdasági magyarok pénze? 2.0
A Prosperitati Alapítvány tíz éve azért működik, hogy gazdaságilag megerősítse a vajdasági magyar közösséget. A saját >
A magyar irodalom nagy korszakától búcsúzunk
Esterházy Péter halálakor azt írtam, hogy elveszett egy fiatal írónemzedék kompasza, Nádas Péter halála pedig számomra >
A VMDK válasza Robert Yugovich bejegyzésére
És igen, együttműködésre szükség van. De együttműködés nem egyenlő önfelszámolással. Végül pedig: mi nem egy „erősebb >
Miért hallgattatok?
A kérdés az, hogyan lehetne lelket önteni az elvándorló, válságba kerülő vajdasági közösségbe? Hogyan lehetne megerősíteni >
Szakmailag hiányos és megalapozatlan a nyelvi stratégia tervezete
„A magyar nyelv használatának és jelenlétének erősítését” inkább a nyelv- és íráshasználatra vonatkozó jogszabályok alkalmazásának vizsgálata >
Délvidéki magyarok lehetnek a „modern” abo-abo nemzedék
Remélem, „kispásztor” beszámolt a nagykövetnek az ausztráliai és a vajdasági magyar történelem közötti hasonlatosságokról, habár nálunk >
Az egyetem a listákon
A valódi kérdés az, hogyan lehet a Belgrádi Egyetem egyáltalán a világ 600 legjobb egyeteme között. >