2024. május 1. Szerda
Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk

A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >

Tovább

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

Kínai fogamzásgátló

Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Rendőrségi jegyzőkönyvekből

Szebenitől. Egyszóval hiteles. >

Tovább

A legjobb motor a világon

István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Apám tyúkja

A Rádiókabaré felvétele. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A zsemle ára

Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >

Tovább

Napi ajánló

Miszter Halhatatlan, avagy a megkerült Péhovárd

„Nemcsak Rejtő személyéről, hanem a ponyva-irodalom piaci közegéről is érzékletes képet kapunk.” Forgách Péter (Szombat):

Aki mer az nyer? – 111 éve született Rejtő Jenő

Kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban és emlékkötet Rejtő Jenő életművéről

Van egy kortársunk, aki foglalkozására nézve színpadi szerző, zsurnalista, regényíró, költő, színész, „donhuán”, légiós, világcsavargó, öngyilkosjelölt, filozófus, librettista… és halott – legalábbis a maga módján.

Életét (utóéletét) a nyilvánosság előtt éli, személye (több mint hét évtizede) visszatérő szereplője a konyhaasztali anekdotáknak, irodalmi legendáknak, a szórakoztatóipar változatos termékeinek. Közkincs. Személye több generáció számára közismert, éppen úgy, mint irodalmi teremtményeinek groteszk alakjai. És személye egyben ismeretlen, hiszen már kamaszkorától kezdve a maga teremtette persona százarcú álcája mögé rejtőzve tevékenykedett. Kivel is élünk együtt tulajdonképpen? Kicsoda Rejtő Jenő (született Reich)?

A Thuróczy Gergely és Szilágyi Zsófia Júlia szerkesztői bábamunkája alatt született Rejtő-emlékkötet komoly elismerésre jogosult teljesítmény. Thuróczy és kollégái nem csupán lelkiismeretes filológiai és kutatói körültekintéssel dolgozták föl a hányattatott sorsú (jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonában lévő) Rejtő hagyatékot és a korábbi (olykor kritikával, olykor elismeréssel illetett) Rejtő-recepciót, hanem emellett értő-érzékeny kritikai attitűdjükről is tanúságot tettek. A feldolgozott szövegek nem morzsolódnak fel a filológiai és történeti elemzés malomkövei alatt: elevenek és izgalmasak maradnak annak dacára, hogy egy alapvetően tudományos jellegű szakmunka keretében kerülnek tárgyalásra.

Ennek legjobb példája talán a kötet gerincét adó, fogyasztható terjedelmű (cca. 160 oldalnyi) „bibliográfia-kezdemény”, melyet Thuróczy jegyez. A Rejtő pályaívét és a korabeli pesti miliőt felvázoló szövegnek nem csupán alapossága, hanem rendkívül olvasmányos, szinte –más szót nem találok rá – kedélyes hangvétele teszi az olvasást maradéktalanul szórakoztatóvá. Thuróczy érti a humort és maga is gyakorolja alkalmanként, de érzékeny szerző módjára (szinte) sose tolja előtérbe magát. Hagyja, hogy a tragédiával, harsánysággal, kicsinyességgel, zabolátlan mániákussággal, olykor

panaszos egzaltsággal

átitatott élettörténet és korhangulat magától megelevenedjen. A folyó szöveget sűrűn tarkító hivatkozások nem törik meg a szöveg kiegyenlített ritmusát, sőt: a szöveg fiziognómiájához szorosan hozzátartozik a rendkívül jó minőségű képanyag, melynek egy része a szövegbe tördelve, másik része pedig a kötet végén helyet kapó mellékletben található.

Thuróczy –helyesen – már bevezető írásában felhívja a figyelmet, hogy a monográfia műfaji sajátosságaihoz hozzátartozó, a pozitivista történetírásból származó illúziót –„minden a leírtak szerint történt, és nem máshogy” – milyen fokozott óvatossággal kell kezelni, különösen egy olyan sajátos, legendákkal és „vándoradomákkal” terhelt életrajzi hagyaték esetében, mint amilyen Rejtőé. Nem lehet eleget dicsérni a szerzőt, hiszen valóban képes fenntartani az érzékeny egyensúlyt vélemény és állítás között. Természetesen előfordulnak szövegrészek, ahol feltételezésekbe kell bocsátkozni, de az ilyen „véleményes” állításokat Thuróczy intelligensen argumentálja. Egyedül talán a Rejtő és a pszichoanalízis közti kapcsolat vázolásánál borul fel némileg ez az egyensúly: tulajdonképpen egy az egyben lehetne idézni azokat a bekezdéseket (hiszen tényleg csak néhány kósza és terjedelmében sovány szövegrészről van szó) ahol a szerző –szerintem meglehetősen naiv – összefüggéseket keres a rejtői figurák alakja és Rejtő pszichológiai profilja között. Ez a pszichologizáló attitűd szerencsére nem válik dominánssá a szövegben, de néha kifejezetten zavaró, szinte „ponyvaszerű” karaktert kölcsönöz a szövegrészeknek.

Ami azonban különös érdeme Thuróczy pályarajz-írói módszerének, hogy Rejtő szakmai pályájának példáján keresztül milyen érzékletesen képes bemutatni a Horthy-korszak politikai, kultúrpolitikai, kultúra-fogyasztói közegét. A korabeli kabaréműsorok tartalmát, stílusát elemezve, Thuróczy izgalmasan elemzi a műfaj

pesti zsidó humorból

egyenes ágon eredeztethető sajátosságait. De rendkívül izgalmas a kiadókkal folytatott, néhol erőszakos, sértett hangvételű, jogdíjakról, felrúgott megállapodásokról, kudarcba fulladt tervekről szóló levélváltásokat olvasni. Nemcsak Rejtő személyéről, hanem a ponyva-irodalom piaci közegéről is érzékletes képet kapunk. Ilyen a ponyvapiac plágium-jelenségének ábrázolása is: természetesen már az antikvitástól kezdve gyakorlat, hogy bizonyos témakörök, fordulatok, ötletek, szerencsés stilisztikai megoldások közkinccsé válnak a szerzők körében, azonban lebilincselően szórakoztató látni, hogy a szellemi magántulajdon polgári társadalmakban kialakult rigorózus fétisét mennyire felülírták a kor ponyva-irodalmában a rövidtávú piaci érdekek, megfontolások. A könyvcímek, szereplők, témák, szerzői nevek egymás közti adás-vétele, cseréje burjánzó gyakorlat volt a kiadók között.

Sajtótörténeti különlegességekből több példát is felsorakoztat a kötet: ilyen a teljes terjedelmében (!) bemutatott „Nagykörút” c. kiadvány, ami Rejtő egyik elvetélt (egyetlen lapszámot megélt) próbálkozása volt. A kiadvány nemcsak „intimpistáskodó” bulvár tartalommal, hanem például a freudizmus elméleti kereteit közérthető módon bemutató, igényes tanulmánnyal jelent meg. A korszak „magaskultúrájának” pszichoanalízis iránti szenvedélyes érzékenysége (gondoljunk a Nyugat szerzőinek témában megjelent írásaira) közismert, az azonban kevésbé, hogy az elméletek ilyenfajta travesztált közvetítését úgy látszik, már a korban is a nagyközönség érdeklődésére méltónak ítélte a bulvár műfaja. Különleges példa továbbá a harmincas évek sajtópiacán jelentkező, egyre terjedő szellemi hullafoltokra az „Egyedül vagyunk” címen megjelent nyilas kiadvány, amely a zsidó szerzők ellen indított vadászatában Rejtőt is célba vette. A támadó cikk megjelenését követően Rejtő pert indított a kiadvány és nyilas képviselő főszerkesztőjével szemben. A periratok, levelezések természetesen – eredeti formájukban – szintén megtalálhatóak a kötetben, mint ahogyan arról is olvashatunk, hogy a korabeli ellenzéki sajtó a bulvártémává vált pert milyen módon kezelte.

A fentebb felsorolt témakörök csak a töredékét adják a kötetnek. Nem beszéltünk a soha meg nem valósuló filmről, a

Miss Halhatatlanról,

aminek forgatókönyvét Rejtő írta, a Karinthy-val való barátságáról szóló epizódokról, vagy Rejtő egyre hanyatló, végül az őrületbe torkolló mentális zuhanásáról és számtalan más, a kötetben helyet kapó témáról. És helyhiány miatt nem említettük a kötet második felét kitevő, szintén magas színvonalú, önmagukban is lebilincselő tanulmányokat sem. Szerzői a már említetteken kívül: Győri Anna, Kiss Ferenc, Perczel Olivér.

Rejtőt 1943-ban munkaszolgálatra vezényelték és elpusztították. Életműve klasszikusoknak kijáró szívóssággal élte túl az 1945 utáni agresszív kultúrpolitikát. A rendszerszintű felejtés közegében írásai – melyek a szépirodalmi színvonalat mindig csak alulról közelítették, de olykor igen szorosan – közismertek maradtak, írásai mögé rejtőző személyét pedig (újra) felfedezték Thuróczy és kollégái, akiknek szívós munkája valóban egy kivételesen igényes, megkerülhetetlen kötettel gazdagítja a Rejtő-recepciót és a magyar kultúrtörténet-írás irodalmát.

Thuróczy Gergely (szerk.): Az ellopott tragédia, Rejtő Jenő emlékkötet Petőfi Irodalmi Múzeum-Infopoly Alapítvány, Budapest, 2015, 498 oldal

 

2016. március 8.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Macron-momentum

Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >

Tovább

Ukrajna győzni fog

Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >

Tovább

Süllyedő „zászlóshajó”

Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >

Tovább

Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon

Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >

Tovább

A néhai

Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >

Tovább

Hány tonnát nyom Európa

20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >

Tovább

A befejezetlen projekt

Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >

Tovább

Üzenet Szerbiából

Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >

Tovább

Időkapu

Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >

Tovább

Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!

Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >

Tovább

Két horvát Trump

Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >

Tovább

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább