2026. október 17. szombat
Ma Hedvig, Ignác, Rudolf névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Apám tyúkja

A Rádiókabaré felvétele. >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Márai Sándor a „jobboldaliságról”

„Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Magyar-roma nyelvi rokonság

Gyenge Rózsika úrhölgy fedezte fel azt az adaptációt a videómegosztón, amelyik egyértelműen igazolja a magyar és >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Kinek Észak, kinek Dél (3.)

Boldogok hajója (részlet)

Balázs Attila
Balázs Attila
Kinek Észak, kinek Dél (3.)

JOSIP BROZ TITO, COMMUNIST WITH STYLE – vélekedtek róla nyugaton; az emberről, akit Winston Churchill barátjának nevezett, és nem csak a bagózásban.

Feljegyezték róla, erről a stílusos komcsiról, ugye, hogy Josip Broz milyen megkülönböztető szerepet tulajdonított mindenkor a tárgyalóasztal mellett az evőasztalnak, hogy planétánk hány és hány rangos politikusával, híres figurájával obedált, miként az is, mekkora örömmel gondolt mindig a közelgő evésre. Akkorával, hogy gyermeteg izgalma még a legsavanyúbb, leggyomorbajosabb vendégére is általában átragadt. A fotók alapján úgy tűnik Indira Gandhira is, aki aligha lehetett a zsíros levekben úszó falatok nagy kedvelője. Indira kipirultan ült asztalhoz, és kacagós jókedvében kislányos grimasszal kergette körbe vellájával a kis huncut horvát dödölléket. Vagy Erzsébet királynő például, akit a csevapcsicsa vett le nemes angol lábáról, meg a pljeskavica, méghozzá annyira, hogy szokásától eltérően – protokollt felborítva – sietett gratulálni a kitűnő étkekért, amelyek nevét még meg se tanulta (ahogy persze később sem).

Úgy tűnt, házigazdájának, ennek a legendás, szögletes balkáni arcnak a pöfékelését sokkal hajlandóbb volt elnézni kékharisnya Erzsébet, mint derék Winston Churchillét otthon.

Történetírói szerint Broz a Sztálinnal való szakítás után kezdett el egyre nagyobb utakat tenni széles e világban azzal a nyilvánvaló szándékkal persze, hogy – a régi szövetséges kapcsolatok ápolásán túl – új barátokra tegyen szert, és az utazás, illetve a vendégeskedés és a vendéglátás ugyanolyan szenvedélyévé vált, mint volt számára mindenkor a vadászat. Első útjainak egyike híres Konstantinápolyba vitte egyenest – később legendássá vált Galeb (Sirály) nevű hajóján, egy olasz banánszállítóból aknaszedővé alakított, kilőtt, majd felújított hajón –, ahol a kikötőben felállított, roskadásig megpakolt asztalok mellől, tufahiják és baklavák ragadós halmai felett már távolról integetett neki Köprülü pipiskedő külügyminiszter, a legendás Köprülü hadvezérek leszármazottja. A törököknek ajándékba Tito egy drágakővel kirakott handzsárt vitt, amelyet rég még Péterváradnál zsákmányoltak Savoyai Jenő emberei Damad Ali basa-pasától, s azt a jó szándék jeléül tüstént átnyújtotta fogadójának, aki nagy örömmel vette el mondván:

– Akkor most jól csodáljuk meg a fegyverkovács eme valódi remekművét, s miután szemünk betelt vele, ássuk el örökre!

Köprülü felemelte a görbe kardot, mindenki tapsolt, aztán hóna alá csapva a fegyvert ő is tapsintott egyet, mire megjelent egyik bizalmas embere, aki a handzsárt nyomban, szinte szökdécselve a boldogságtól elvitte. Mi lett vele, nem tudjuk. El valószínűleg nem ásta. Vagy éppenséggel igen? Ankarában utána maga a török elnök ölelte kebelére Titót, kicsit tárgyaltak, majd mentek is vacsorázni, ahol vicces hangulatban hasonlítgatták össze csevapcsicsáikat. A szerbet és bosnyákot a törökkel. Előtte válogatott török virágokból készült likőrt ittak, szerencsére Tito akkorra már megtanulta, hogyan lehet a koccintás után a többedik, feleslegessé vált kört kellő diplomáciával, ha netán már nem smakkol a pia: elutasítani. A vacsorát követően, amikor valódi kapadókiai dohány került arany szelencékben az asztalra, Josip szeretettel meghívta Dzsemált Nándorfehérvárra, Dzsemál pedig elfogadta, és még így társalogtak, pillanatra mindketten úgy érezték, sikerült helyrehozni azt, ami oly csúnyán elszúródott a történelemben, és ez ott hamisítatlan, felemelő boldogság lehetett. Tényleg. Két véletlenül épp őszinte politikus számára. (És igazán: török kamionsofőrről netán igen, katonáról azonban már aligha van miért szólni ebben a kiterebélyesült, jórészt háborús szövegben.)

Kinek Észak, kinek Dél (4.)

2009. október 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Tordán ez lett azáltal, hogy a VMSZ-es képviselők ott voltak a parlamentben

Az utóbbi két évben a VMSZ önmagának tulajdonított eredményei is valójában az állagmegóvás és a folyamatos >

Tovább

Egy embernek nincs többé szerencséje

Nyolc be nem váltott ígéret után Vučić végre nagygyűlést tart Újvidéken. Nem a verőemberek, a rendőrség >

Tovább

Milyen a Danas szerkesztőségében dolgozni?

Tudjuk, olvastuk, hallottuk és láttuk, hogyan dolgoznak és működnek a rezsimet kiszolgáló médiumok. Most éppen ezek >

Tovább

VMDK: HOL VANNAK A BELGRÁDI EREDMÉNYEK, HA MAGYARORSZÁGI TÁMOGATÁSOKKAL KELL KAMPÁNYOLNI?

Tegyük fel a kérdést: mi köze van ezeknek a támogatásoknak a szerbiai parlamenti választásokhoz? Miért nem >

Tovább

„Majd szavazzanak az ötösre!” (1.)

A listán két tordai név is van: Kiss Kornélia okleveles földmérnök, falugazdász a 69. helyen, Sári >

Tovább

Nekem hiszel, vagy a saját szemednek?

Még ha a legrosszabb forgatókönyvet sikerül is elkerülni, semmi sem garantálja, hogy a két éve forrongó >

Tovább

Egy SNS-tag vallomása: így szervezik és fizetik a verőembereket, és így vásárolják a szavazatokat (videó)

A BIRN-nek adott interjújában Momčilo Marjanović, a Szerb Haladó Párt (SNS) sokéves tagja nyíltan beszél arról, >

Tovább

Csak a költségeket építik fel

Összességében tehát az, amit a hatalom évek óta ígérget, nem egyezik azzal, ami a szabadkai kórház >

Tovább

Csak a költségeket építik fel

Összességében tehát az, amit a hatalom évek óta ígérget, nem egyezik azzal, ami a szabadkai kórház >

Tovább

Nagyapák és nagypapák

A saját karámjából, a saját nemes ajkaival ismét előadja a becézgetést: „nagymamák és nagypapák”. Igen, így >

Tovább

VMDK: KOVÁCS ELVIRA A SOROK KÖZÖTT BEISMERTE, HOGY A VÁLASZTÁSOK UTÁN IS AZ SNS–SRS SZÖVETSÉGGEL AKARJÁK FOLYTATNI!

A VMDK meglátása szerint különösen cinikus, hogy sem a VMSZ, sem Kovács Elvira nem vállal érdemi >

Tovább

Üres akadémiai vita a nemzeti közösségi jogokról

Az elérhető információk alapján nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani, de nem lenne meglepő, ha az MNT >

Tovább