2019. szeptember 22. vasárnap
Ma Móric, Tamás névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk

A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >

Tovább

Kínai fogamzásgátló

Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >

Tovább

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Rendőrségi jegyzőkönyvekből

Szebenitől. Egyszóval hiteles. >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

A legjobb motor a világon

István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

A zsemle ára

Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

A legszebb női arc

Niki fedezte fel. >

Tovább

Napi ajánló

Rövidital – versből

Gerold László
Gerold László
Rövidital – versből
(m2mazzara illusztrációja)

„ … mint egy kupica pálinka, amit ebben az esetben egy költő főzött s töltött ki, s az olvasó fogyasztja.” Gerold László kritikájából (Vajdaság Ma):

„Bármennyire is különbözik egymástól az európai és a japán kultúra, ez nem akadálya annak, hogy – mint évtizedek óta történik – az európai műveltség kapcsolatot keressen a távol-keleti nép/ország kultúrájával.” (…) „Ha viszont az irodalomban vizsgálódunk, akkor némileg más a helyzet, elsősorban a költészet terén, tovább szűkítve a kört: a haikuként ismert verstípus tekintetében. Ez az ősi japán forma Európában a huszadik századtól talál követőkre, többek között magyar költők közül is voltak/vannak kedvelői, művelői, a vajdasági magyar irodalomban is fel-feltűnt, tűnik elsősorban Pap József opusát gazdagító lírai forma, amely feltehetőleg szigorú szerkezetével kelt érdeklődést, vonzódást. Azzal provokál(hat), hogy a költői szabadságot mindössze három, kötelezően rímtelen sor tizenhét (5+7+5) szótagnyi terjedelemben kell kordába zárva kifejezésre juttatni. A haiku – ahogy a műfaj egyik fordítója jellemezte –: „Rövid, gyors és okos” vers. Olyan, mint az erős rövidital, mondjuk, maradjunk hazai pályán, mint egy kupica pálinka, amit ebben az esetben egy költő főzött s töltött ki, s az olvasó fogyasztja.” (…)

„Irodalmunkban ezt a sort folyatja az eddig publicistaként ismert Klemm József  Kilencvenkilenc című, kizárólag haikukat tartalmazó kötete (Forum Könyvkiadó, 2013). Ezekben a szerző azzal, hogy természet ábrázolása helyett zömmel inkább a meditatív jegyeket preferálja, mind a japáni hagyomány, mind pedig az itteni gyakorlat (l. Pap József kert-haikujait!) ellenében, egyéni változatot szorgalmaz. Erre utal az ízléses kötet (tervező Léphaft Pál) négy fejezetcíme: Személytelen, Személyes, Istenes és Látomásos. Ennek megfelelően a Klemm-féle változatot nem a japán gyakorlatra jellemző gyors felismerés, hanem folyamat hívja életre, ahogy a Vers című, formát és irányvételt pontosító haiku középső sora fogalmaz: „tizenhét lassú lépés” eredménye. Erre készít fel a kötethez írt huszonegy darabból álló Előszó is, melyből megtudni, milyen köz- és lelkiállapot („lelkem férges”) hívta elő a könyvbe sorolt, a létezés pótesélyeként írt verseket, melyekben „ott / lesz helyben minden”, mit isten alkotott, „s melybe létünk / úgy épült bele // mint falba a kő, / kőbe a kövület, vagy / vízbe a béka, // hogyha befagy…”.

„Amint, vélem, az iménti sorok is utalnak rá, a szerzőt mindenekelőtt létbeli és lelki kérdések foglalkoztatják. Álljon itt legalább mutatóban néhány haikuba zárt Klemm-meditáció. Változatok az elmúlásra, ami majd lesz: „itt még kettesben: / csontos kézzel szorítja, / elmúlni készül (Öregek), ami vagyok: „mandulaágra / csöppent szappanbuborék: / mulandó, mint én” (Virág), tragikomikus variáció: „dioptriám négy, / fogam három, egykettő / elvisz már Kháron” (Kiszámolósdi), ami már bekövetkezett: „akár egy regény: / hosszú sorokba szedve / a nemlétezők” (Temető), ami megállíthatatlan: „kőangyal szárnyán / vadgalamb: emez elszáll, / amaz elenyész” (Szárnyak). Arról, ami volt, megszűnt, lehetetlen: „nyelvtelen kolomp, / béna kéz tapsolása, / pacsirtatetem” (Csönd), „akkor még jártak / felénk sárkányok, manók, / s megvolt még anyám” (Gyermekkor). Magánykép: „szék, szék előtt fal, / falon tükör, tükörben / arc, arcon halál” (Magány). Önkeresés, ki vagyok én: „füstös tükörben / megcsodálni a semmit…/ s belemerülni” (Meditáció), „honnan fúj a szél, / van-e a fénynek színe, / hová megyek én?” (Három kérdés), „hullám taraján / vén sirály: csak sodródik, / lám, olyan, mint én” (Hasonlat), a lehetőség: „mozdulat még nincs, / csak a szándék, indulni, / magamba térni” (Készülődés), önportré: „kiszáradt kertben, / romos kőfalnak dőlve /madárijesztő” (Küldetésem). Más: a küzdelem értelme(tlensége): „öröktől való, / óceánokkal harcolt, / aztán megrepedt” (Szikla), a megtisztulás: „jéghideg csermely / vizében megfürödni, / bűnöm feledni” (Tavasz). Istenről, istenhitről: „lajtorját támaszt / az égnek, felfut, lejő, / istent nem talál” (Tudós), „megérintettem / Isten ujját: hideg volt / mint a pléhkereszt” (Tapasztalás).”

„És végezetül számomra a két legszebb miniatűr: egy létszociográfiai tanulmány: „hol volt, hol nem volt / enni, négyet szoptatott, / míg meg nem haltak” (Mese), és egy szerelmi vallomás: „hajsátra alatt / szívem, felriadt madár, / újra elpihen” (Feleség).”

2013. november 30.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A világ a tekintélyelvűség és a demokrácia csatáját vívja

A kimenetel nyitott, de az már biztos, hogy még nem lehet megpecsételtnek tekinteni a liberális modell >

Tovább

Lépésnyire a végső győzelemtől

Már nem csodálkozunk rajta, hogy a „protestáló hit, küldetéses vétó” egyházának püspökét államunk vitathatatlan vezetője jelöli >

Tovább

Hasznos-e a bojkottálás?

Legyünk tisztában: A választásokat mindenképpen megtartják, az ellenzék részvételével, vagy az nélkül.  A VMSZ és a >

Tovább

Alászolgája Főnök, s respekt

Végleg populista fordulatot vett a rommagyar politika, nemcsak esetenként, azaz kampányban, hanem immár eldőlt, hogy minden >

Tovább

Rossz vicc...

... hogy az a valaki lenne illetékes a nyugat-balkáni országok, így Macedónia felvételének előkészítésében, akit felelősség >

Tovább

Ismét szégyenpadon az Orbán-kormány

Magyarországnak először kellett az EU színe elé járulnia az alapértékek megsértésének vádja miatt, a tegnapi meghallgatás >

Tovább

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >

Tovább

Szerelmünk volt és mostohánk lett

Többször is találkoztam Konráddal, hol Berlinben hol Budapesten, de nem került szóba Közép-Európa. Az utolsó néhány >

Tovább

Requiem a vajdmagy sajtószabadságért

Ma Bodzsoni és Ternovácz a vajdmagy újságírás két doyenje, vagy éppen szimbóluma – a két Nagy >

Tovább

Jelzők zűrzavarában

„Nem követhetnénk el nagyobb hibát annál, ha az eszmetörténet tárgykörében vizsgálnánk meg Orbán fejtegetéseinek valós vagy >

Tovább

Magyar-magyar párbeszéd?

Ez is arra utal, hogy a VMSZ elnökét mennyire (nem) érdekli a magyar-magyar együttműködés! De miért >

Tovább

Meghaltatok

Ez nem nekrológ. Csak lamento, jelentékeny emberek halálakor – amely mély válsággal esik egybe időben – >

Tovább