Ma Hortenzia, Gergő, Dénes névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk
A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >
Kínai fogamzásgátló
Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Rendőrségi jegyzőkönyvekből
Szebenitől. Egyszóval hiteles. >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
A legjobb motor a világon
István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
A zsemle ára
Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
A legszebb női arc
Niki fedezte fel. >
Exjugó Lexikon
Vajdasági magyar hatalom
Szerbhorváth György
A Sympósok nem először kerültek szembe a hatalommal, lásd Tolnai Ottóék esetét 1971-ből. Ha a belgrádi vagy a zágrábi sajtóban jelennek meg hasonló szövegek, mint amilyenekért őket, de később Sziveriéket is felelősségre és tetemre hívták, az ottani hatalom rá se bagózott volna. De ez Újvidék, a provincia központja. Rózsa Sándor emigrált, miután három év letöltendő börtönre ítélték Mindennapi abortusz című humoreszkje miatt, Tolnai, a szerkesztő pedig – egy év felfüggesztettel a feje fölött – maradt. Még az USA kongresszusának jelentésébe is bekerültek 1976-ban, igaz, oda lapunk alapítójának neve vélhetően már szerb átiratban érkezett meg, kissé albános hangzással, azaz Oto Tolonaj néven.
Aztán ott volt az 1981-es „orgonaügy", amikor kanizsai tanárokat hurcoltak meg, például mert nem volt elég vonalas véleményük a koszovói eseményekről. De Vicei Károly író húzta a legrövidebbet – már 1976-ban letartóztatták Benes Józseffel és Gordos Jenővel az ún. színházügyben. Benest hamar kiengedték; Gordos főbűne az volt, hogy épp Rózsa Sándort nevezte „fasza gyereknek", de két évet kapott Vicei is mint „magyarkodó”. Azaz sikeres, látogatott magyar kultúrrendezvényeket szerveztek, a betiltott Symposion-számokat birtokolták – mindketten leül(het)ték a két évet. Magyar pártpolitikusok és újságírók elítélő hadjárata mellett a magyar nemzetiségű Erdudac Zsuzsanna vizsgálóbíró intézte el őket, aki később a szabadkai Népszínház igazgatója lett, itt a bizonyíték, hogy már előtte is értett a színjátékok megrendezéséhez.
A Tito-rendszer már az utolsókat rúgta, amikor Vicéit 1987 novemberében verbális deliktum vádjával újra letartóztatták (például állítólag csúnyákat mondott a szerb műnépzenéről). Mint kiderült, kicsikart, azaz hamis tanúvallomások alapján ítélték el két és fél évre, de váratlanul kiengedték, majd az újabb tárgyalások után 1989 decemberében végleg felmentették. Ekkor jelentették be a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének megalakulását, úgyhogy Vicei végképp elfelejtődött, a partszélen kívülre sodródott, míg a többiek immár magyar nemzeti színű mezben bizonygatták, hogy a szocializmus idejében belülről rohasztották a rendszert.
Az ügy pikantériája, hogy Viceiért egy-két barátján kívül a magyarok nem álltak ki, a szerbek viszont igen. Nem is akárkik. A Gondolat- és Véleménynyilvánítás Szabadságát Védelmező Bizottságban olyan szerb nacionalisták ültek, főképp a már akkor hírhedt Szerb Tudományos és Művészeti Akadémiából, mint alapító elnöke, Dobrica Ćosić, Ljubomir Tadić. Kosta Čavoški, Nikola Milošević, Gojko Nikoliš, Matija Bećković. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) elnökségének és szkupstinájának1 írt levélben kirakatperről, a képtelen jogi eljárásról írnak, tanúkról, akikkel addig íratták a vallomásokat, amíg azok meg nem feleltek a célnak, miközben őket is megfélemlítették. E levelet a későbbi jugoszláv elnök, az ultranacionalistává váló Vojislav Koštunica írta alá. Vicei maga sem értette, miért került oly gyorsan szabadlábra – talán ezért. A sors iróniája, hogy a nevezettek végül az egész világgal szembeszálltak, és ma Milošević, Karadžić, Mladić, azaz a háborús bűnösök tisztelői, védelmezői.
1 Gyűlés (szerb)
*
Szemelvények az Ex Symposion Exjugó Lexikonából (82. szám):
Kurdy Fehér János: Bevezető – Bárányfelhő
Bozsik Péter: 1980. május 4.
Radics Viktória: Baloldali
Danyi Zoltán : Bazooka
Németh Árpád: Burek
Makai József: Jugoszláv Néphadsereg
Rajsli Emese: Kusturica Reloaded
Szerbhorváth György: Muskátlizenét minden faluba!
Végel László: Párttagság
Marius Tabacu: Szerbül tudni
Kalapis Rókus: Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány
Szerbhorváth György: Vajdasági magyar hatalom
Balázs Attila: Utószó
Illusztrációk: drMáriás
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Szerbiának két külügyminisztere...”
A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >
A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI
A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >
A jugoszláv rendszerváltás
Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >
A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI
A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >
A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI
Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >
Pár méterre az ígéret földjétől
Egyesek már három éve úton vannak. De mindent elvesztenek: nemcsak a családjukat és a javaikat, hanem >
„Így pusztul ki a bánsági magyarság”!
A nyár nagy részét a bánsági Tordán töltöttem, így alkalmam volt megismerkedni a falu életével és >
Összefoglaló (2. rész)
Ezekből az esetekből azt a következtetést lehet levonni, hogy az egykori egyenrangú használatból Vajdaságban mostanra joghátrány >
„Magyarország »hihetetlenül goromba« jelöltje a bizottságba”
Ezzel a címmel közölte a Politico amerikai portál európai kiadása Lili Bayer cikkét Várhelyi Olivérről. A >
Rekviem a szabadkai zöld Zsolnay szökőkútért
Búcsúzom Tőled zöld Zsolnay szökőkút és szerintem nem csak én, hanem nagyon sok szabadkai búcsúzik városunk >
A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI
A magyarországi „gazdaságfejlesztési program” által, az utóbbi három évben, mindössze „700 új munkahely” létesült. Ez arra >
Mindannyian célkeresztben vagyunk
Vannak a művészek között, akik még kitartóan reménykednek, hogy a buborék az utolsó mentsvár, az egyetlen >