2019. szeptember 20. péntek
Ma Friderika névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk

A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >

Tovább

Kínai fogamzásgátló

Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >

Tovább

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Rendőrségi jegyzőkönyvekből

Szebenitől. Egyszóval hiteles. >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

A legjobb motor a világon

István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

A zsemle ára

Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

A legszebb női arc

Niki fedezte fel. >

Tovább

Napi ajánló

Mi, magyar jöttmentek

Schäfer István
Schäfer István
Mi, magyar jöttmentek
Bevándorló (daaram illusztrációja)

Fábri Péter író, műfordító az alábbiakat mondta el 2012. június 17-én a Hősök terén tartott antifasiszta tüntetésen. Néhány mondat az előzményekről. 2003-ban lezajlott egy per, amelynek eredményéről még akkoriban írt egy cikket. Íróként – mondta – örömmel tölthetne el, hogy kilenc évvel ezelőtti szavaim ma is érvényesek - állampolgárként elszomorít.

A Fővárosi Ítélőtábla fölmentett valami zugfirkászt, aki a magyar állampolgárok egy részét jöttmentnek nevezte. Ez ellen a fölmentés ellen sokan tiltakoznak. Szerintem tévednek. A zugfirkász véletlenül igazat beszélt. Mi magyarok, jöttmentek vagyunk.

Ki Galíciából jött, ki Etelközből. Hogy ki honnan jött, az jószerivel attól függ, hogy ki meddig megy vissza az időben: nagyanyjáig, ükapjáig, ükanyjának ükapjáig. Jönni mindannyian jöttünk valahonnan. Ami a menést illeti: ki tudja. Bartók mindenesetre elment, Szentgyörgyi Albert is elment. Neumann János is elment, Molnár Ferenc is elment, Márai Sándor is elment. Az őseik jöttek, ők mentek. Elment Ligeti is, Kurtág is. Zeneszerzők, tudósok, írók, orvosok, mérnökök. A magyar jöttmentek.

Mi, magyar kunok például jöttmentek vagyunk. Az én kun őseim valahonnan Ázsiából jött betelepülők lehettek valamikor a középkorban. Ma már nem beszélünk kunul, csak magyarul. Mert az őseim itt maradtak és ha ma egy grafikus meg akar rajzolni egy tipikus ősmagyar arcot, nagy valószínűséggel mellétrafál és az Árpád vezette törzsek után évszázadokkal idevergődött kunok közül választ modellt.

Mi, magyar zsidók, jöttmentek vagyunk. Az én zsidó őseim például valószínűleg többfelől jöttek, éppenséggel Galíciából is, mert askenázi őseim is voltak, de Spanyolországból is, mert voltak szefárd őseim is. Jut is eszembe Spanyolországról: Amerika felfedezése után Spanyolország a világ leggazdagabb országa lehetett volna. Csakhogy rövid másfél évszázadon belül az iparát és kereskedelmét nem fejlesztő Spanyolország aranya a szorgos hollandokhoz vándorolt. Akik mellesleg, igazi toleráns polgárok módjára, befogadták a Spanyolországból elűzött zsidókat is (például Spinoza őseit) – és velük együtt gazdagodtak meg.

Mi, magyar besenyők, jöttmentek vagyunk. Mára elfelejtett nevű ellenségeink addig üldöztek minket, amíg ki nem rekesztettek ázsiai otthonunkból és el nem vergődtünk ide a Duna-Tisza közére. Aztán valahogy itt maradtunk és ma már nem beszélünk besenyőül, csak magyarul. Olyannyira, hogy adtunk egy nagy magyar költőt is a magyar irodalomnak, Csoóri Sándort, aki már annyira magyarnak érzi magát, hogy másokat nem is néz jó szemmel ebben a nyelvi és kulturális közösségben.

Mi, magyar cigányok, jöttmentek vagyunk. Idejöttünk és annyira megtetszett nekünk ez a szép ország az ő szomorú dalaival, hogy muzsikusaink közül a legtöbben el is felejtették a régi cigány dalokat és magyar dalokat játszottak helyette. Jöttünk és hoztunk egy Biharit, egy Lavottát, egy Déki Lakatos Sándort. Hoztunk költőket is, Choli Daróczi Józsefet, Bari Károlyt, hoztunk mesemondót, Lakatos Menyhértet. Nagyon sok ház áll ebben az országban, amelynek a falát mi húztuk föl. Szeretnénk, ha ez az ország is szeretne minket annyira, mint mi őt. Hiszen közülünk is legtöbben már csak magyarul tudnak.

Mi, magyar németek, jöttmentek vagyunk. Úgy megszerettük ezeket a derék magyarokat, hogy mi adtuk a magyar nyelvnek (és a magyar iparosoknak) a szerszámok egész sorát. Mi hoztuk a sperhaknit, a dűznit, a bűnéskalapácsot, mi építettük a gangokat és mára úgy elmagyarosodtunk, hogy már a saját szavunkat sem értjük. Meg tudja még mondani valaki, mi is volt az a ringlispíl?

Mi, magyar szlovákok, jöttmentek vagyunk. Akkor telepedtünk be a Nagy Alföldre, amikor itt állt az ország üresen, és nem volt dolgos kéz, a törökök elvonulása után. Annyira szépnek láttuk ezt az országot, hogy egyikünk, bizonyos Petrovics Sándor, meg is írta itt nekünk a legszebb magyar verseket. Persze ő csak amolyan hígmagyar volt, mondta egy Németh nevű magyar száz évvel később, akinek valahogy nem jutott eszébe, hogy ezzel az ő nevével talán ő sem kunoktól vagy besenyőktől származik. Sebaj, Petrovics Sándorral együtt mi is úgy gondoljuk: „Magyar vagyok. Legszebb ország hazám / Az öt világrész nagy terűletén.”

Mi, magyar románok, jöttmentek vagyunk. Mi is szeretjük a magyar nyelvet, ezért aztán hagytunk itt egy József Attilát, igaz, őbeléje kun vér is vegyült. A magyar képzőművészetet is szeretjük, ezért aztán jöttünkben-mentünkben létrehoztuk a modern magyar képzőművészet egyik legjelentősebb gyűjteményét, a Vasilescu-gyűjteményt.

Mi, magyar horvátok, jöttmentek vagyunk. Jött ide velünk egy bizonyos család, a Zrínyiek. Nagy mehetnékjükben az egyik Szigetvárat védte a töröktől, a másik az egész Délvidéket, de olyan is akadt, akinek fejét vették, mert nagyon magyarkodott.

Mi, magyar szlovákok, mi magyar lengyelek, mi magyar ukránok. Folytathatnám. A kínaiakkal és az angolokkal, a franciákkal és az olaszokkal, akik itt élnek és szeretik ezt az országot. Akik segítenek szebbé és gazdagabbá tenni. Akiknek a gyerekei már magyar iskolába járnak.

Jöjjetek hát, magyarok! És ha menni akartok, menjetek! Járjatok-keljetek, jöjjetek-menjetek, büszkén és szabadon, ahogyan szabad emberekhez, büszke jöttmentekhez illik, Galíciától Mátyásföldig.

2012. július 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Név: Ilka, írta: 2012. szeptember 30. 12:40:18

Jöttem olvasni, gazdagabban megyek tovább.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A világ a tekintélyelvűség és a demokrácia csatáját vívja

A kimenetel nyitott, de az már biztos, hogy még nem lehet megpecsételtnek tekinteni a liberális modell >

Tovább

Lépésnyire a végső győzelemtől

Már nem csodálkozunk rajta, hogy a „protestáló hit, küldetéses vétó” egyházának püspökét államunk vitathatatlan vezetője jelöli >

Tovább

Hasznos-e a bojkottálás?

Legyünk tisztában: A választásokat mindenképpen megtartják, az ellenzék részvételével, vagy az nélkül.  A VMSZ és a >

Tovább

Alászolgája Főnök, s respekt

Végleg populista fordulatot vett a rommagyar politika, nemcsak esetenként, azaz kampányban, hanem immár eldőlt, hogy minden >

Tovább

Rossz vicc...

... hogy az a valaki lenne illetékes a nyugat-balkáni országok, így Macedónia felvételének előkészítésében, akit felelősség >

Tovább

Ismét szégyenpadon az Orbán-kormány

Magyarországnak először kellett az EU színe elé járulnia az alapértékek megsértésének vádja miatt, a tegnapi meghallgatás >

Tovább

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >

Tovább

Szerelmünk volt és mostohánk lett

Többször is találkoztam Konráddal, hol Berlinben hol Budapesten, de nem került szóba Közép-Európa. Az utolsó néhány >

Tovább

Requiem a vajdmagy sajtószabadságért

Ma Bodzsoni és Ternovácz a vajdmagy újságírás két doyenje, vagy éppen szimbóluma – a két Nagy >

Tovább

Jelzők zűrzavarában

„Nem követhetnénk el nagyobb hibát annál, ha az eszmetörténet tárgykörében vizsgálnánk meg Orbán fejtegetéseinek valós vagy >

Tovább

Magyar-magyar párbeszéd?

Ez is arra utal, hogy a VMSZ elnökét mennyire (nem) érdekli a magyar-magyar együttműködés! De miért >

Tovább

Meghaltatok

Ez nem nekrológ. Csak lamento, jelentékeny emberek halálakor – amely mély válsággal esik egybe időben – >

Tovább