2024. február 23. péntek
Ma Alfréd, Polikárp névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk

A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >

Tovább

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

Kínai fogamzásgátló

Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Rendőrségi jegyzőkönyvekből

Szebenitől. Egyszóval hiteles. >

Tovább

A legjobb motor a világon

István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Apám tyúkja

A Rádiókabaré felvétele. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A zsemle ára

Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >

Tovább

Német áfium

Gerold László
Gerold László
Német áfium

*Végel László: Bűnhődés. Úti szövegek. Noran Libro, Budapest, 2012. 177 oldal.

Részlet a könyvből itt olvasható.

A nagy európai kultúrák közül legrégebben s legszorosabban a némethez kötődünk, amit az évszázados hagyomány mellett újabban, a berlini fal lebontását követően, a német főváros szellemi vonzása táplál.  A német hatás alól a Vajdaságban élő magyar kisebbség sem volt kivétel. Részben, mert azt követően, hogy Mária Terézia ide németeket telepített, s így olyan háromnyelvű közeg jött létre, melyet a magyar, a német és a szerb lakosság szinte egyenlő arányban alkotott. Részben pedig, mert a múlt század hatvanas/hetvenes éveitől a vajdasági magyarok közül is sokan kényszerültek németországi munkára, s ily módon, bár a második világháború után Vajdaságból a német lakosság szinte eltűnt, a bácskai és bánáti magyarság, igaz, immár más formában és jelleggel, ismét közelebbi kapcsolatba került a németséggel. Kevésbé s csak elvétve a német kultúrával, inkább a német társadalmi jóléttel, ami áfiumos vágyként vonzotta az embereket, akik a Gastarbeiter-sorssal járó sehová se tartozás érzését is kénytelenek voltak megtapasztalni.

Könyvnyi monológjában Végel László a vajdasági magyarság örökös hazátlanság érzését taglalja hol, mint a Nach Berlin című prológusban, publicisztikus eszközökkel, hol pedig, mint a kötet nagy részét kitevő Bűnhődésben illetve az epilógusnak  tekinthető, a hovatartozás kérdését európai kontextusba helyező What is Yugoslavia című zárófejezetben, regényesített személyes élményként adva elő szemléletesen.

Annak ellenére, hogy művét műfaji besorolására utaló alcímében Végel úti szövegként jellemzi, őt elsősorban a sem otthon, sem a nagyvilágban hazáját nem lelő, mindenütt, szülőföldjén, az anyaországban és Európában – ahová „Számkivetetten érkeztél, de számkivetett maradsz itt is” – egyaránt idegennek tekintett vajdasági magyarság örökös számkivetettségének kérdése foglalkoztatja („egy Gastarbeiternek soha sincs igaza”).  Az a tudat, amely régóta s egyre inkább árnyékként követi ezt az etnikumot, melynek gondolkodó ember és író tagjaként, bár – amint írja is – bizonyos otthon szerzett előtapasztalata már volt, ő a probléma teljességével Berlinben, majd Angliában találkozott. Ahogy írja: „Berlinben szemtől szembe kerültem abszurd helyzetemmel. Nemzetiségem és anyanyelvem magyar, életvilágom, élettapasztalatom, személyes és családi történetem balkáni”.  Ez az, amit a művelt Európa sehogy sem tud megérteni. (Melinda Nadj Abonyi a Galambok röppennek föl című kiváló regényének is ez az egyik alapmotívuma!) Hogy lehet valaki „nem teljesen magyar” és „nem teljesen jugoszláv”. „Yugohungarian”, ahogy my country nyelvi feladat teljesítése közben az angol teacherrel próbálja megértetni.   

Végel külön érdeme, hogy miközben tehetetlenségére utalva „egy töprengő fűszál”-ként a kisebbségi lét hovatartozásáról meditál, illetve életének regényesített epizódjait idézi fel, nem mulasztja el a problémát országos nemzetpolitikai, illetve európai gazdaságpolitikai kontextusban is vizsgálni, láttatni lévén, hogy mindkét vonatkozás csak súlyosbítja a helyzetet, melyben a vajdasági magyar –  és minden – kisebbségi óhatatlanul is „európai indián”-nak vagy „Európa fattyújá”-nak érzi magát.

Míg Végel számára  Európa a vágyott találkozás során veszti el hitelét, addig a Jugoszláviának vélt illúzió leépülését többéves folyamatként éli meg, még az is felmerül benne, hogy volt-e vagy csak egy „apokaliptikus regényt” hitt egykoron tákolmányként létre hozott hazájának, ami bár „hazája nem volt soha”, de egyre erősödő honvágyat mégis érez iránta.

 Ha valaki arra kíváncsi, hogy a könyv szerzője gondolatébresztő viviszekcióját milyen tanulsággal zárja, azzal azt kell közölni, hogy ilyesmit nem fog kapni. Látlelet készült, de megoldást nyújtó tanulság nincs. Csupán a címmé tett bűnhődésre – de nem ennek ésszerű magyarázatára is – kapunk utalást abban az asszonyi példázatban, miszerint számára a bűnhődés az, „amikor a férjem pofon vág, én meg zokogok”. Végel könyve erről a pofonról szól, amit a történelem adott/ad a mindenkori kisebbségnek, aki attól koldul(t).

2012. június 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Dodik hajbókolása Putyin előtt

A boszniai szerbek vezére azt közölte, hogy a Nyugat jóformán bele akarja ráncigálni a Republika Srpskát >

Tovább

Aztán utánuk az özönvíz

A magyar állam család- és gyermekpolitikája aljas, kirekesztő és társadalmilag végtelenül kártékony.  Teljesen szürreális, amikor nyugdíjas emberek >

Tovább

Most Orbán megadja magát

Orbán csaknem két év elteltével beadja a derekát a svéd NATO-felvétel ügyében. Előtte azonban a magyar >

Tovább

Egy ügyes diplomáciai húzással meg lehet kerülni Orbán akadékoskodását

Mégpedig a svédek NATO-felvétele ügyében. Hegedűs Dániel a Német Marshall-alapítvány vezető elemzője azt javasolja, hogy Scholz, >

Tovább

„Hallatni a másik oldal hangját”?!

A Magyar Szó nevű napilap kiadója, a Magyar Szó Kft., amely totális pártirányítás alatt működik. A >

Tovább

New York Times: Magyarország fityiszt mutatott az Egyesült Államoknak

Egyetlen vezetője sem volt hajlandó találkozni a Szenátus kétpárti küldöttségével, amely azért érkezett Budapestre, ahogy a >

Tovább

Orbán rémálma

Kármentéssel próbálkozott tegnapi beszédében Orbán Viktor, miután a kegyelmi ügy megrázta az országot és tízezrek tüntettek >

Tovább

„Odakint most szörnyek járnak és az állam a legnagyobb szörny”

Hallom, máris 66 millió forint gyűlt össze két otthon nélküli gyereknek. Szép gesztus, de egy súlyos >

Tovább

Putyin üzenete

Nem az a lényeg, miként vesztette életét Navalnij, tehát hogy agyonverte egy őr, vagy betegség végzett >

Tovább

Vajon túléli-e Orbán Viktor a pedofil botrányt?

Ezen tanakodik a Times közép-európai tudósítója, aki ezúttal nem Berlinből, hanem alighanem a demonstráció miatt Budapestről >

Tovább

Janicsárok: Pásztor után Juhász?

Juhász Bálint (1982, Szabadka) nyilatkozatából – aki eddig a VMSZ pénztárnoka szerepben és Pásztor István szófogadó, >

Tovább

A nemzeti konzervativizmus növekvő veszélye

Az Economist vezércikke úgy ítéli meg, hogy egyre nagyobb veszélyt jelent a nemzeti jobboldaliság, ráadásul terjed. >

Tovább