Ma Rudolf, Izidóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk
A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
Kínai fogamzásgátló
Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Rendőrségi jegyzőkönyvekből
Szebenitől. Egyszóval hiteles. >
A legjobb motor a világon
István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
A zsemle ára
Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
Apám tyúkja
A Rádiókabaré felvétele. >
Német áfium
Gerold László
*Végel László: Bűnhődés. Úti szövegek. Noran Libro, Budapest, 2012. 177 oldal.
Részlet a könyvből itt olvasható.
A nagy európai kultúrák közül legrégebben s legszorosabban a némethez kötődünk, amit az évszázados hagyomány mellett újabban, a berlini fal lebontását követően, a német főváros szellemi vonzása táplál. A német hatás alól a Vajdaságban élő magyar kisebbség sem volt kivétel. Részben, mert azt követően, hogy Mária Terézia ide németeket telepített, s így olyan háromnyelvű közeg jött létre, melyet a magyar, a német és a szerb lakosság szinte egyenlő arányban alkotott. Részben pedig, mert a múlt század hatvanas/hetvenes éveitől a vajdasági magyarok közül is sokan kényszerültek németországi munkára, s ily módon, bár a második világháború után Vajdaságból a német lakosság szinte eltűnt, a bácskai és bánáti magyarság, igaz, immár más formában és jelleggel, ismét közelebbi kapcsolatba került a németséggel. Kevésbé s csak elvétve a német kultúrával, inkább a német társadalmi jóléttel, ami áfiumos vágyként vonzotta az embereket, akik a Gastarbeiter-sorssal járó sehová se tartozás érzését is kénytelenek voltak megtapasztalni.
Könyvnyi monológjában Végel László a vajdasági magyarság örökös hazátlanság érzését taglalja hol, mint a Nach Berlin című prológusban, publicisztikus eszközökkel, hol pedig, mint a kötet nagy részét kitevő Bűnhődésben illetve az epilógusnak tekinthető, a hovatartozás kérdését európai kontextusba helyező What is Yugoslavia című zárófejezetben, regényesített személyes élményként adva elő szemléletesen.
Annak ellenére, hogy művét műfaji besorolására utaló alcímében Végel úti szövegként jellemzi, őt elsősorban a sem otthon, sem a nagyvilágban hazáját nem lelő, mindenütt, szülőföldjén, az anyaországban és Európában – ahová „Számkivetetten érkeztél, de számkivetett maradsz itt is” – egyaránt idegennek tekintett vajdasági magyarság örökös számkivetettségének kérdése foglalkoztatja („egy Gastarbeiternek soha sincs igaza”). Az a tudat, amely régóta s egyre inkább árnyékként követi ezt az etnikumot, melynek gondolkodó ember és író tagjaként, bár – amint írja is – bizonyos otthon szerzett előtapasztalata már volt, ő a probléma teljességével Berlinben, majd Angliában találkozott. Ahogy írja: „Berlinben szemtől szembe kerültem abszurd helyzetemmel. Nemzetiségem és anyanyelvem magyar, életvilágom, élettapasztalatom, személyes és családi történetem balkáni”. Ez az, amit a művelt Európa sehogy sem tud megérteni. (Melinda Nadj Abonyi a Galambok röppennek föl című kiváló regényének is ez az egyik alapmotívuma!) Hogy lehet valaki „nem teljesen magyar” és „nem teljesen jugoszláv”. „Yugohungarian”, ahogy my country nyelvi feladat teljesítése közben az angol teacherrel próbálja megértetni.
Végel külön érdeme, hogy miközben tehetetlenségére utalva „egy töprengő fűszál”-ként a kisebbségi lét hovatartozásáról meditál, illetve életének regényesített epizódjait idézi fel, nem mulasztja el a problémát országos nemzetpolitikai, illetve európai gazdaságpolitikai kontextusban is vizsgálni, láttatni lévén, hogy mindkét vonatkozás csak súlyosbítja a helyzetet, melyben a vajdasági magyar – és minden – kisebbségi óhatatlanul is „európai indián”-nak vagy „Európa fattyújá”-nak érzi magát.
Míg Végel számára Európa a vágyott találkozás során veszti el hitelét, addig a Jugoszláviának vélt illúzió leépülését többéves folyamatként éli meg, még az is felmerül benne, hogy volt-e vagy csak egy „apokaliptikus regényt” hitt egykoron tákolmányként létre hozott hazájának, ami bár „hazája nem volt soha”, de egyre erősödő honvágyat mégis érez iránta.
Ha valaki arra kíváncsi, hogy a könyv szerzője gondolatébresztő viviszekcióját milyen tanulsággal zárja, azzal azt kell közölni, hogy ilyesmit nem fog kapni. Látlelet készült, de megoldást nyújtó tanulság nincs. Csupán a címmé tett bűnhődésre – de nem ennek ésszerű magyarázatára is – kapunk utalást abban az asszonyi példázatban, miszerint számára a bűnhődés az, „amikor a férjem pofon vág, én meg zokogok”. Végel könyve erről a pofonról szól, amit a történelem adott/ad a mindenkori kisebbségnek, aki attól koldul(t).
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Beszélni kellene a franciával...
Az utóbbi években egy új problémám is akadt. A sokszor használt zsiliprendszerem eldugult. Én ugyanis 1989 >
Orbánéknak még szüksége lehet kiutasított orosz kiber-szakértőkre
Mindenesetre nem csodálkoznék azon, ha a három orosz diplomata Lengyelországból történt kiutasítását követően hamarosan megjelenne a >
Az Orbán-kormány nyíltan védi Kína érdekeit
Magyarország megint meggátolta, hogy az EU elmarasztalja Kínát. A közösség azért akart állásfoglalást kiadni, mert az >
A Die Welt óva inti Magyarországot a meggondolatlan nyitás miatt
Senki se gondolja, hogy a vakcina mindent megold, és hiba, ha a társadalom afelé tereli a >
A mai Sorelnek nincs bűntudata
„Gyönyörűség volt kilépni a szabad levegőre, úgy érezte magát, mint a tengerész, aki hosszú hajóút után >
Alternatív valóság
A többségnek fogalma sincs a valós helyzetről. Ez abból derül ki leginkább, hogy a felnőtt népesség >
Egyeztetni, egyeztetni!
A magyar szervezetek vezetőinek tisztában kell lenni azzal, hogy nincs fontosabb érdek, a közösség érdekénél! A >
Mi lesz a sorsa a jogállami mechanizmusnak?
Magyarország és Lengyelország idáig tiszteletben tartotta az EUB ítéleteit, de nem lehet tudni, hogy ez így >
A legrosszabb kapitalizmus is jobb, mint a legjobb szocializmus?
Sokak szerint nem is nevezhető igazi szocializmusnak, azonban nem tagadhatom le, hogy voltak olyan szociális dimenziói, >
A szerb vakcinadiplomácia nagyvonalúsága szégyenbe hozza az EU-t
Szerbiában teljesen egyszemélyes hatalom, mindent Vučić elnök szab meg. Persze, hogy európai jóváhagyás nélkül vett orosz >
Terítéken a magyarországi sajtóhelyzet
„Az Európai Unió túl gyenge ahhoz, hogy érdemben tudjon valamit kezdeni Orbán hazugságaival és propagandájával”. Ezt >
Lehet, hogy már csak a 80-on felülieknek áll jogában reménykedni
Akkor is tervezgettünk, de a járvány keresztülhúzta terveinket. A járvány tombolása idején töltöttük be a 80. >