2019. december 10. kedd
Ma Judit, Loretta, Eulália névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk

A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >

Tovább

Kínai fogamzásgátló

Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >

Tovább

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Rendőrségi jegyzőkönyvekből

Szebenitől. Egyszóval hiteles. >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

A legjobb motor a világon

István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

A zsemle ára

Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

A legszebb női arc

Niki fedezte fel. >

Tovább

Via Kelebia

A telefonbetyár

Végel László
Végel László
A telefonbetyár
(Urday illusztrációja)

Zita asszony telefonján az utóbbi hónapokban naponta többször egy ismeretlen férfit kerestek. Szántó Gergelyt keresi? Itt nem lakik ilyen nevű úr. Téves kapcsolás, közölte ridegen, és letette a kagylót. Felzaklatta az eset, mert utálta a telefonbetyárokat, habár eddig soha semmilyen dolga nem volt velük.

Hetekig válaszolgatott így. Aztán megunta, és nem emelte fel kagylót. Ekkor azonban felötlött a fejében, hátha valaki mégis éppen őt keresi? Számba vette, hogy ki is hívhatná, de nem jutott senki eszébe. Talán a remény késztette arra, hogy meggondolja magát, és mégis felvegye a kagylót. Hátha felbukkan egy régi barátnő vagy egy régi udvarló.

A negyven évesen megözvegyült asszony már több mint egy évtizede magányosan élt. A férjét egy éjszaka váratlanul elhurcolták a frontra – csak gyakorlatról van szó, bizonygatták –, és két hét múlva egy Vukovár előtti csőszkunyhóba becsapódó horvát gránát végzett vele, kapta a szűkszavú értesítést.

– Szántó urat keresi uram? – kérdezte ingerülten. – Nincs itthon. Hivatalos útra ment, Belgrádba – közölte kellemetlenül rikácsoló hangon.

– Ezer bocsánat – válaszolta félénken az ismeretlen, és letette a kagylót.

Időközben rádöbbent, hogy mindig ugyanaz a hang hívja, és mindig azt mondja, mielőtt leteszi a kagylót, hogy „ezer bocsánat”.

Kezdett megbarátkozni az ismeretlen hanggal. Ki lehet, fontolgatta. Ki kell derítenie, ki lehet ez a telefonbetyár.

Hogy valamiképpen kiprovokálja, tervezgette, legközelebb azt közli vele, hogy Szántó urat éppen letartóztatták. Hátha ezzel lépre csalja, gondolta. Hátha ennek köszönve felfedi a kilétét. De újra csak azt a választ kapta, hogy ezer bocsánat, majd az illető megszakította a vonalat.

Napokig nem jelentkezett. Zita asszony a karosszékben üldögélve várta a hívást és bánkódott, hogy kiagyalta azt a letartóztatást. Jobb lett volna, ha kitart a hivatalos út mellett, akkor legalább csengne a telefon.

Egy hét múlva megcsörrent a telefon.

– Éppen most távozott – mondta. – A háborúba. Igen, újra kitört a háború. Természetes, hogy nem tették közzé, titokban tartják, nem jelentették, de valamit azért sejtettem. Nem a horvátokkal, sem a bosnyákokkal, azt hiszem, az albánokkal, de lehet, hogy még messzebb van a front – magyarázta. Maga sem értette, hogy miért jutott ilyesféle abszurd ötlet az eszébe. Talán az izgalomtól, vagy talán azért, mert minél magányosabbnak érezte magát, annál többször gondolt a megboldogultra meg a háborúra.

Az ismeretlenből – ahelyett, hogy bocsánatot kért volna, mint szokta – hirtelen megeredt a szó.

– Tudja asszonyom, biztos voltam hogy bekövetkezik ez a pillanat. Elnézést a tolakodásért, de az utóbbi hónapokban rendszeresen a háborúról álmodtam.

Vagy egy óra hosszát beszélgettek. Mindenről. Zita asszony is bevallotta, hogy egyre gyakrabban álmodik a háborúról.

A férfi megígérte, hogy másnap újra telefonál. És valóban, pontosan hatkor hívta. Újra szóba került a háború.

Ekkor beszélték meg az első találkát.

Egész este a háborúról beszélgettek.

Soha sem fejeződik be, sóhajtott az asszony.

A férfi bólintott. Ő már Vukovárnál ráérzett, hogy soha sem fejeződik be.

Zita asszony csak úgy mellékesen rákérdezett.

– Ott találkozott azzal a bizonyos Szántó úrral?

– Ott – válaszolta a férfi.

– Sejtettem – révedt el töprengve az asszony.

A találkáról hazaérve az ágyra zuhant, és hosszan, görcsösen zokogott.

Úgy aludt el, ruhástól.

A szokottnál később ébredt fel, hogy elkészítse reggelijét: egy főtt tojást vajas kenyérrel. Aztán kinyitotta a frizsidert, és azon töprengett, hogy mit főzzön ebédre. Borsólevest kívánt. Elhatározta, hogy egy fél csirkemellet is süt hozzá. Ennyit megengedhet magának.

Főzés közben egyre csak az órát leste. Biztosan telefonál, gondolta magában. Aztán találkoznak, ahogy megbeszélték. Akkor majd elmeséli – tervezgette a szobában matatva – annak a tapintatos úriembernek, hogy éppen ma hozta a postás a levelet, amelyben a férje beszámolt arról, hogy szerencsére életben maradt, és reméli, hogy rövidesen hazajut. Így lesz a legjobb.

2012. május 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?

Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >

Tovább

A színház az új CEU

Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >

Tovább

Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk

A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >

Tovább

A Kasztner-vonat egy túlélő szemével

Nem gondolja, hogy Kasztnert bűnözőnek kellene tekinteni, amiért megállapodott Eichmannal, mert erkölcsi megfontolásokból ugyan nem szabadna >

Tovább

Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >

Tovább

A hányinger hajtóereje

Nyilvánvaló, hogy október 13-a megdöbbentette és megrémítette őket, mint ahogy az is nyilvánvaló, hogy nincs más >

Tovább

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

Orbán jövőre kilép az EU-ból, az euró 375 fölé erősödik?

Megy előre a vizsgálat a 7-es paragrafus alapján. Emellett Budapest Törökország kapcsán is szembefordul az EU-val, >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább