2020. június 7. vasárnap
Ma Róbert, Robertina, Arianna, Fülöp névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk

A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >

Tovább

Kínai fogamzásgátló

Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >

Tovább

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Rendőrségi jegyzőkönyvekből

Szebenitől. Egyszóval hiteles. >

Tovább

A legjobb motor a világon

István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A zsemle ára

Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Apám tyúkja

A Rádiókabaré felvétele. >

Tovább

Via Kelebia

A törvénytisztelő

Végel László
Végel László
A törvénytisztelő
(frozen_memories27 illusztrációja)

Takács Antal több mint tíz éve települt át Magyarországra. Új életet akart kezdeni. Részben sikerült is neki, bár mardosták a kételyek, amikor a magyarországi ügynöklistákról hallott és olvasott. Azzal hessegette el magától a nyomasztó gondolatokat, hogy ez nem az ő ügye. Csak akkor esett kétségbe, amikor azt olvasta az újságokban, hogy Szlovákiában is nyilvánosságra hozták az ügynöklistát. És magyarok is akadtak a névsoron. Úgy érezte, szorul a hurok a torka körül. Egész éjszaka nem hunyta le a szemét. A legközelebbi hétvégén beült a kocsiba, és hazalátogatott Bácskába.

Útközben azon töprengett, hogy 1991-ben, amikor áttelepült, a magyarországi magyarok még boldogok voltak, de később mindez mintha szertefoszlott volna. Pár év múlva csak akkor örültek, ha az ellenségükről kiderült, hogy besúgó. Az ellenség száma pedig rohamosan szaporodott. Takács Antalnak viszont az új hazában nem volt múltja, ami nagy előnyt jelentett számára. Egyre panaszolták el neki, hogy, megfigyelték őket, és sejtelmük szerint, a legjobb barátjuk volt a besúgó.

Ösztönösen kerülte e témát, ezért saját történetével hozakodott elő, amely arról szólt, hogyan menekült ki Szerbiából.

Részletesen ecsetelte, hogyan vette körül éjfélkor a katonarendőrség a házát, hogyan menekült el a kertek alatt. Bevágta magát a kocsiba, s pár óra múlva már Magyarországon volt. Hajszálon múlott az élete.

Addig ismételgette, hogy végül elhitte a történetet, amelyből egy szó sem volt igaz. A tartalékosok ugyan kaptak behívókat, de a katonai rendőrség nem hurcolta el őket katonának, hanem kitartóan tüntettek a városok főterein a háború ellen. Őt is csalogatta Torma Sanyi, az örökké izgága történelem tanár, de ő nem ment, mert törvénytisztelő emberként soha életében nem tiltakozott semmiféle hatalom ellen. Most sem fog, gondolta. Meg aztán izgága ember volt az a Sanyi, beszélt össze-vissza, egykor még Titót is sértegette. Őt is faggatták az illetékesek, mi a véleménye róla. Mit tehetett volna törvénytisztelő ember létére? Feltárta az igazat.

Aztán minden felbolydult. Szerbiában senki sem tisztelte a törvényt, és mindenki izgága lett. Eladta hát a házát, és egyik napról a másikra átköltözött Budapestre.

Miközben a kis ügynökökre pazaroljuk az időnket, addig Takács Antal példa értékűen megmutatta, hogy milyen az igazi magyar ember, mondta egyik kollégája, aki egy szép napon javasolta neki, hogy lépjen be a Fideszbe.

Köztünk a helyed, hogy példát mutass magyarságból, mondta.

Takács Antal habozott. Nem akart kockáztatni. Ha eddig elodázta, akkor jobb lenne kivárni az új választásokat. Majd csatlakozik a győztesekhez, latolgatta. Csakhogy a magyaroknál soha sem tudni, ki a győztes és ki a vesztes, mérgelődött, és elodázta a döntést.

– Tudod, nem akarok egyik oldalhoz sem tartozni – magyarázkodott.

– Ha nem tartozol egyik oldalhoz sem, akkor sehova sem tartozol, ezért soha sem leszel igazi hazafi – válaszolta a kolléga. – Neked most meg kell találnod a helyedet.

Látta, hogy nincs menekvés. Az illető ugyanis befolyásos ember volt. Mit tehetett? Rábólintott.

Hazafinak lenni rázós dolog, gondolta magában, amikor lefékezett nagybátyja háza előtt. Szerbiában is azt mondták neki, hogy legyen hazafi, vagyis tisztelje a törvényeket. Ezért csapkodnak most körülötte a villámok.

Meglátogatta régi barátait, rokonait, és óvatosan a történelem tanárról érdeklődött.

Szegény, szerencsétlen izgága ember, továbbra is ellenzéki. Nem változott egy cseppet sem. Szidja a hatalmat, úgy, mint régen. Most éppen sztrájkot szervez az iskolában. A rendőrfőnök szerint törvényellenesen, tájékoztatták a barátok. Takács Antal fellélegzett. Lám, neki volt igaza, mégis. Csak az bosszantotta, hogy mindig éppen a jó hazafiakon verik el a port.

2012. március 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Név: Ilka, írta: 2012. március 23. 20:21:49

Változatlanul szívesen olvasom Végel úr novelláit. Ilka vagyok a törvénytisztelő, aki sehova sem tartozik, ezért soha nem is leszek már igazi hazafi.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A bűvös tíz százalék

Mint már hónapokkal ezelőtt a Napló, szabadkai tudósítójának információja alapján megírta: a Szerb Haladó Párt szabadkai >

Tovább

1920. június 4.

Ha valóban szembe akarunk nézni Trianonnal és történelmünk más tragikus eseményeivel, akkor csak így érdemes és >

Tovább

l. Péter király Szabadkán?

A VMSZ megalkuvó, a magyar közösséget megalázó politikájának folytonossága egyre szembetűnőbb. Ennek a gátlástalan politikának a >

Tovább

„Na, ebből most már elég!”

Nem egészen egy hónap múlva Németország lesz az EU soros elnöke és a miniszter szerint többé >

Tovább

Öndicséret – lábasszimfónia kíséretében

Nem vagyok hivatott megítélni a járványellenes rendelkezéseket, viszont annyit konyítok a joghoz, hogy megítéljem: a rendkívüli >

Tovább

A haza ment el, mert mi nem mentünk sehova – a Vajdaságtól Szombathelyig

A hatalom által üldözött háborúellenes csoport tagjaként, vajdasági magyar újságíróként, kalandos úton került Magyarországra Komáromi Ákos >

Tovább

Húsz éve (5. rész)

A Bódis-cukrászda történetének zárórészét átengedném Tolnai Ottó barátomnak, akit nemcsak az ihletett meg, hogy a cukrászda >

Tovább

Húsz éve (4. rész)

Közgazdasági bravúrjaimról bárki tudomást szerezhetett, ha elolvasta a Bódis-cukrászdáról szóló eddigi élményfoszlányaimat. Az üzleti partnerek megválasztásában >

Tovább

Többszörösen kifosztva

Egyrészt a mi pénzünkből az állam befizeti a GDP 2 százalékára emelt hozzájárulást a helyreállítási alapba, >

Tovább

Öt igazság Trianonról

Az Európai Unió – azaz „Brüsszel” – megoldotta, amit száz éve egy rossz békeszerződés okozott. Trianon >

Tovább

Amiről nem beszélünk...

A kommunikáció először arról szólt, hogy tragédia előtt állunk, egy hónappal később pedig, hogy minden a >

Tovább

Trianon – kinek fáj?

Másfelől Orbán realista, és tudja, hogy nemzetközi ideológiai hadjáratában szövetségesekre van szüksége, és ezeket – például >

Tovább