Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk
A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >
Kínai fogamzásgátló
Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Rendőrségi jegyzőkönyvekből
Szebenitől. Egyszóval hiteles. >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
A legjobb motor a világon
István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
A zsemle ára
Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
A legszebb női arc
Niki fedezte fel. >
Via Kelebia
Az olajbogyóról meg a narancsról
Végel László
Budapesten soha sem volt kapható igazi, paradicsommal töltött olajbogyó, sóhajtott fel Márai egyik regényhőse 1945-ben egy hölgy előtt. A hölgyet Juditnak hívták, aki nem emlékezett pontosan, hogy szeretője volt-e a férfi, vagy csak barátja. De a szeretője lett. Mindketten tudták, hogy nem az olajbogyóról van szó, nem is a szerelemről. Hanem egy műveltségről, amelyben az olajbogyó csak egy ízt varázsol elő.
Tavaly a magyar turisták elözönlötték a horvát tengerpartot. A horvátok nem tudtak magukhoz térni a meglepetéstől. Kétszáz év alatt nem indult ekkora magyar turistaáradat az Adriára.
– Ildikó, drágám, a tintahal mellé rendelj, kérlek, két adag, fanyar, omlós, paradicsommal töltött virágillatú olajbogyót. Addig én a túloldali újságosnál megveszem a Stern új számát – vetette oda a férj egy spliti tengerre néző étterem teraszán.
– Istvánkám – szólt utána az asszony –, vegyél képeslapot is, hogy jelentkezzünk Erzsikének, a MÁV-ba.
Erre vártam egy életen át, hogy Ildikó és István a tengerparti étterem megrendelje a szép kívánatos, paradicsommal töltött virágillatú olajbogyó-porciót.
Mert keserű története van az olajbogyónak.
Kezdődött a tengerrel, s folytatódott a naranccsal.
Ha jól emlékszem, a legújabb magyar narancs akkor született meg, amikor a pesti alapítványok pénzt kezdtek osztogatni magyarságunk megmentésére. Mindig kell valamilyen narancs, hol ilyen, hol amolyan. Csak nem olyan, amit el lehet fogyasztani. A kádári narancsot meg kellett termelni, majd be kellett mutatni az előjáróságnak. Legalább egy szemet. Az új magyar narancs azonban láthatatlan. Csak addig létezik, amíg a képzeletben él.
A történet úgy kezdődött, hogy elszóltam magam: a tengermellék a narancs hazája.
A buzgóbb pályázók szúrós tekintettel végigmértek, és azt mondták:
– Miféle tenger? Elég nekünk a Balaton.
– De olajbogyó nem terem a Balaton partján – kockáztattam meg Márai szellemében.
– Hogyne teremne? A balatoni olajbogyó a legízletesebb – közölték a legeredményesebb pályázók.
– Narancs se terem a Balatonnál – akadékoskodtam.
– Jaffát szeretnél, ugye? Tudjuk! Izraelit, ugyebár?
Magamon éreztem megvető tekintetüket.
– A magyar narancs a legízletesebb narancs – közölték ellentmondást nem tűrő hangon.
Azóta hiába keresgélem a Bácskában, a Felvidéken és az Erdélyben megálmodott határon túli álmot a Balaton melléki gyönyörű magyar narancsról.
Ildikó asszony megrendelte a két adag rostonsült tintahalat, hozzá a két adag paradicsommal töltött olajbogyót. Kisvártatva Istvánka is feltűnt a láthatáron, egyik kezében a Stern, a másikban egy kiló öklömnyi narancsok, a spliti piacon vásárolta. Igazi jaffai, illatos, zamatos, és olcsó. Aztán Ildikó asszony és István úr csipegetni kezdte az illatozó tintahalat, szemezgették a töltött olajbogyókat, és majszolták a mosolygó, friss narancsot. Közben megírták a képeslapot Erzsikének a MÁV-ba, s megköszönték a protekciós vonatjegyet. Csipegették, csámcsogtak, csettintgettek, aztán elcsámborogtak.
Lehet, hogy Márai is gurult volna a hahotától, mint ott én. Elmúlt az áltatások ideje, az olajbogyó csak egy kesernyés ízt jelent a műveltségben, a narancs meg csak egy meleg színt. Talán Magyarország annyi év után felfedezte magának a kozmopolita olajbogyót és a kozmopolita narancsot, de még nem az új ízt és az új színt.
Közben a határon túliak továbbra is lidérces álmokat álmodnak a nem létező magyar narancsról.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Soros György: A berlini faltól az új falakig
Az amerikai-magyar üzletember szerint a világ forradalmi időket él, világszerte erősödik a nacionalizmus, a jövő bizonytalan. >
Háborús emlékek nyomában
Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >
„Mórahalmon egyeztettek”
Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >
Ökomama
Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >
"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"
„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >
„Szerbiának két külügyminisztere...”
A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >
A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI
A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >
A jugoszláv rendszerváltás
Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >
A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI
A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >
A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI
Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >
Pár méterre az ígéret földjétől
Egyesek már három éve úton vannak. De mindent elvesztenek: nemcsak a családjukat és a javaikat, hanem >
„Így pusztul ki a bánsági magyarság”!
A nyár nagy részét a bánsági Tordán töltöttem, így alkalmam volt megismerkedni a falu életével és >