2020. szeptember 27. vasárnap
Ma Adalbert, Vince névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk

A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >

Tovább

Kínai fogamzásgátló

Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >

Tovább

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Rendőrségi jegyzőkönyvekből

Szebenitől. Egyszóval hiteles. >

Tovább

A legjobb motor a világon

István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

A zsemle ára

Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Apám tyúkja

A Rádiókabaré felvétele. >

Tovább

Via Kelebia

Sorskérdések a fürdőmedencében

Végel László
Végel László
Sorskérdések a fürdőmedencében
(Master_G illusztrációja)

Csorba úr dühösen kiköpte a szájába vett pálinkát. Arra gondolt, hogy menten eldobja a szerszámokat is, és munkásaival együtt távozik. Megtehette volna, hiszen megrendelőkből nem volt hiány, szinte válogathatott közöttük.

Csorba úr ugyanis fürdőmedencéket épített.

A kommunizmus idején egy állami cégben dolgozott, ott sajátította el a medenceépítés csínját-bínját. Tojzán elvtárs, a párttitkár bízta meg a félig-meddig bizalmi feladattal. Nem akadt sok munka, mert a kommunista vezetők ritkán szánták rá magukat medenceépíttetésre. Csak egy szerény medencére gondoltam, hogy a családommal megmárthassuk magunkat a nagy kánikulában. Ugyanis éjjel nappal robotolok, nincs időm strandra járni, magyarázkodott, aki mégis a medence mellett döntött.

Ilyen fakírok voltak.

Némi fényűzést csak akkor engedtek meg maguknak, amikor tengerparti villájuk kertjében építkeztek. Ekkor viszont már nem hazai csempét vásároltak, hanem drága olasz behozatalit. De a legnagyobb titoktartást követelték.

Csorba nem értette, hogy miért építenek a tengerparti villákban medencét, hiszen fürdőnadrágban is kiszaladhatnak a partra, és fejest ugorhatnak a tengerbe.

Egyszer szóvá tette ezt Tojzán elvtársnak, aki ingerülten leintette. Ne járjon a szád a tengerparti villákról. Ha kérdeznek, hol dolgozol, akkor azt mond, hogy a brigáddal együtt hivatalos kiküldetésben vagy.

Mivel a hivatalos kiküldetés napidíjjal is járt, befogta a száját. Aztán fordult a kocka.

Szerbiában kitört a háború, aminek következtében egyre több fürdőmedencét építettek.

Furcsa módon pont ekkor ment tönkre az állami cég is. Csorba mester feltalálta magát. Saját céget alapított.

Nem győzte a munkát.

Csorba elvtársat attól fogva Csorba úrnak szólították.

A megrendelők is igényesebb kivitelezést kértek. Márványlapokat rendeltek, spanyol csempéket, s pompás fényparkot.

Mert az üzlet, az üzlet, hangsúlyozták az újgazdagok. Hadd lássa a partner, hogy jól megy az üzletük.

Az üzletfelek részére nagy bulikat rendeztek. A fővárosból hozattak híres zenészeket és énekeseket. Egyszer Csorba úr a saját szemével látta, amikor Radosavljević úr, az egykori alkoholcsempész frakkot öltött, és egész éjszaka bécsi üzletfele feleségével keringőzött. Ez dukált neki, hiszen időközben banktulajdonos lett, és három étolajgyárat vásárolt fel.

Csorba mester arra is gondolt, hogy magának is épít egy medencét, de lemondott az ötletről, mivel – úgy gondolta – nem illik ez az egyszerű magyar emberhez.

Ezért lepődött meg, amikor Szabó úr, az ismert kisebbségi funkcionárius, szintén fürdőmedence építésére fogadta fel. Márványpadlóval és spanyol csempével. Szóval, elsőrangút. Bizonyára észrevette a mester megdöbbenését, mert gyorsan hozzátette: Kiváló mester vagy, de a politikához nem értesz. Néha jönnek a pesti urak, s le kell, hogy mossák az út porát. Fontos magyar ügyről van szó, közölte bizalmasan, tehát jó lenne, ha soron kívül fognál munkához.

Csorba cinkosan bólintott. Hogyne, persze! Jó magyarnak tartotta magát. De már az első reggelen kiábrándult, amidőn Szabó úr az erkélyajtó félfájához állította a literest, amiben megalkudtak. Csorba úr, mint mindig, elsőnek húzta meg, aztán dühösen kiköpte. Szabó úr ugyanis hamisított szerbiai sljivovicát tett az ajtó elé.

Így még nem alázta meg senki, hiszen a szerbek néha whiskyvel kínálják, a magyarok pedig még a barackpálinkát is sajnálják a melóstól.

Kisvártatva jött a másik kiábrándulás. Szabó úr szóba sem állt velük. Reggelente kihátrált a villából, a bejárati ajtó elé helyezte a literest, majd szőrén-szálán eltűnt.

Nos, ez fájt legjobban Csorbának. Hogy a gazda szóba sem állt vele.

Mert abban reménykedett, hogy végre kibeszélgetheti magát. Mindent megdumálnának, amiről az újságban írnak és a televízióban mondanak.

A magyarság sorkérdéseiről!

A sok szenvedésről, az üldöztetésről. Meg a sorskeresztről, amiről olyan meghatóan írnak abban az újságban, ahol Szabó úr fényképe rendszeresen megjelenik.

Pedig milyen jó lenne erről diskurálni, s közben igazi anyaországi barackpálinkát iddogálni.

2012. január 31.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Közép- és Délkelet-Európában a helyzet csöppet sem reménytelen

Legutóbb a bolgárok mutatták meg, hogy elegük van, miután Boriszov rendszere olyan, hogy amellett eltörpül még >

Tovább

A nemzetállam keblére öleli még a „tékozló fiait” is

Ezért nem nevezhető hontalannak az, aki egyik várost felcseréli egy másikkal, mert ott jobban érzi magát. >

Tovább

NYT: Egészségbiztonsági káosz a szuperdöntőn

A nemzetközi drukker szövetség elnöke elmeséli, hogy a határon a hatóságok nem tudtak mit kezdeni a >

Tovább

A Szuperkupa döntőjének megrendezése Magyarországon – felelőtlenség

A Szuperkupa-projekt már egy hónapja kudarcra ítéltetett, amikor világossá vált, hogy Budapest a jelenlegi napi fertőzésszámokkal >

Tovább

A történelmi egyházak „küldetése”

Az első világháborúban megáldották a fegyvereket, a második világháborúban szó nélkül asszisztáltak százezrek elhurcolásához, meggyilkolásához, és >

Tovább

Nagy nap ez az Orbán-fajta demagógok számára

A kulcskérdés azonban az, hogy az EU belátta: nem tudja a menekültek átvételére kényszeríteni a kelet-európaiakat, >

Tovább

Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén

A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >

Tovább

Azt hallom, csoda történt Washingtonban

Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >

Tovább

A veszélyes lufi

Az európai szövetség vezetői tegnap ismét egyeztettek a magyar kormánnyal, illetve egészségügyi hatóságokkal, mivel a dolgokat >

Tovább

Orbán Viktor búcsút int a Nyugatnak

Az utóbbi hónapokban ráerősített a hangra. Lehet, hogy részben azért mert drámaian megnőtt a vírusfertőzöttek száma. >

Tovább

Osztozkodás a lőporos hordón

A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >

Tovább

Von der Leyen harmatgyenge szűzbeszéde

Az egyik neves amerikai EU-szakértő úgy látja, hogy von der Leyen igen gyenge a jogállam kérdésében, >

Tovább