2024. április 30. kedd
Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk

A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >

Tovább

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

Kínai fogamzásgátló

Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Rendőrségi jegyzőkönyvekből

Szebenitől. Egyszóval hiteles. >

Tovább

A legjobb motor a világon

István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

Apám tyúkja

A Rádiókabaré felvétele. >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A zsemle ára

Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >

Tovább

Via Kelebia

Az elvtársak

Végel László
Végel László
Az elvtársak
(IamGerrit fotója)

János, a városi közlekedési vállalat főkönyvelője a legnehezebb időkben is jól szót értett szomszédjával, Gavrilóval, a cég egyik osztályvezetőjével, ami annak tudható be, hogy valaha réges-régen – így nevezték a békeidőket – mindketten egy pártalapszervezet tagjai voltak. A pártgyűlések után rendszeresen borozgattak, és a közügyekről diskuráltak. Együtt nézték a focimeccseket, és együtt hallgatták a Tito-beszédeket. Barátságuk annyira szoros volt, hogy még Belgrádba is együtt utaztak, napokig virrasztottak, hogy leróják kegyeletüket Tito elvtárs koporsója előtt.

Tito halála után azonban Gavrilo egyre többször kiborult, és ilyenkor hevesen ócsárolta az albánokat. A magyarok rendes emberek, tette hozzá jóindulatúan, nehogy megbántsa a szomszédját. János hümmögött, és megjegyezte, hogy mindketten jól ismerik a helyi albán cukrászt, akit ő szintén rendes embernek tart. A szomszéd szeme felvillant. Soha sem tudni, válaszolta a titokzatosan.

János furcsállotta a szomszéd viselkedését de, nem tulajdonított nagy fontosságot a dolognak. Esténként továbbra is gyakran borozgattak, habár egyre kevesebb mondanivalójuk akad egymásnak, hiszen Gavrilo hol a galád horvátokat szidta, hol pedig a kétszínű moszlimokat. Nem volt többé miről beszélgetniük, de a régi barátság látszatát továbbra is ápolták.

Ebben az időben történt, hogy megbeszélték: megkeresztelkednek. János 53 éves korában, a szomszéd meg 49 évesen járult a keresztvíz elé. Az egyik a katolikus papnál, a másik a pravoszláv pópánál vette fel a keresztséget.

Az esemény tiszteletére János felesége paprikást készített, tökös rétest sütött, Gavriloé pedig csevapcsicsát meg plyeszkavicát sütött, és csesznicát szolgált fel.

János felbontott egy liter villányi vöröst, Gavrilo pedig egy különleges, valamelyik Fruška Gora-i kolostorban termelt miseborral kínálgatta a szomszédját.

Jobb későn, mint soha, magyarázkodott János.

Úgy van, helyeselt a szomszéd, nem tehetünk róla, hogy a kommunisták betiltották vallás a szabad gyakorlását.

Ettől kezdve, ismét szót értettek, megtalálták a közös témát: kórusban szidták a kommunistákat.

Elégedettek voltak, mert mint mondták, rendezték a számlájukat az istennel.

Volt, ami volt, mondta Gavrilo pohárköszöntőjében, most az a fontos, hogy ti magyarok is bekerültetek a kormányba. Mindig mondtam, hogy rendes, becsületes emberek vagytok.

Úgy van, bólintott János, úgy néz ki, hogy ezután jobb lesz. Mint régen.

Telt múlt az idő, a szomszédok teljes egyetértésben éltek, mígnem történt, hogy Gavrilo egyre többször szavalt arról, hogy a szerbek nem tartanak össze. Ezért vesztették el a háborúkat, dohogott. János már évek óta ezt a szólamot hallgatta a televízióban, most még a szomszéd is ezt fújja, háborodott fel.

Félre akarnak vezetni bennünket, dünnyögte maga elé.

Hallgatott, de nem tudta sokáig türtőztetni magát.

A szerbek előtt én megemelem a kalapom, tromfolt rá szomszédjára az egyik esti terefere közben, azért mert olyan összetartóak. Az igazság az, hogy mi magyarok nem tartunk össze. Mi, Attila óta örökösen széthúzunk, civakodunk.

A szomszéd ellentmondást nem tűrő hangon bizonygatta, hogy nemzetidegen kozmopolita elemek rombolják a szerb nemzeti egységet. Ezek a nemzetárulók pedig azon nyomban beadják a derekukat, ha Brüsszelben rájuk ripakodnak.

János gyanakodva méregette Gavrilót.

Már megint át akarják ejteni. Ami őt illeti, örülne, ha igaz lenne a szomszéd állítása, de a szerb nemzeti egység annyira nyilvánvaló, hogy még a vak is látja. Nem ártana nekik egy kis széthúzás, de, sajnos, nincs így, morfondírozott.

– Nagyon tévedsz – vágott közbe ingerülten, miután már nem bírta hallgatni Gavriló győzködését –, ilyesmivel csak minket, magyarokat vert meg az isten. Köztünk annyi a nemzetáruló, mint égen a csillag.

– Ez nem igaz, tiltakozott Gavrilo. Megemelem a kalapomat előttetek, mert csodálni való dolog az, ahogyan ti összetartatok. Mondtam is a komámnak, hogy a magyaroktól kellene példát venni.

János nem hagyhatta annyiban, tovább érvelt.

– Éppen fordítva van. Ti összetartatok, mi pedig széthúzunk. Itt van például, egy megdönthetetlen bizonyíték. Nálunk a baloldal rárontott a nemzetre, amikor csak tehette, folytatta bizalmasan. A legfrissebb esetet éppen most hallottam a televízióban. Úgyhogy igazán nem vagyunk összetartó nemzet, jobb, ha nem versenyeztek velünk. Különben is, kíváncsi lennék, nálatok mikor, melyik oldal rontott a nemzetre? Soha! Egyik oldal sem.

A szomszéd azon nyomban kész volt a cáfolattal.

– Nálunk mindkét oldal, ha csak tehette, rárontott a nemzetre – vágta ki elszántan.

Ennek hallatára János torkán megakadt a bor. Hogy neki ez nem jutott eszébe! Még ebben is különbek akarnak lenni. Mindannyian ezt hajtogatják. Egyhangúlag. Mi pedig csak civakodunk egymással, tűnődött nem kis fájdalommal.

2012. január 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Süllyedő „zászlóshajó”

Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >

Tovább

Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon

Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >

Tovább

A néhai

Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >

Tovább

Hány tonnát nyom Európa

20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >

Tovább

A befejezetlen projekt

Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >

Tovább

Üzenet Szerbiából

Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >

Tovább

Időkapu

Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >

Tovább

Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!

Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >

Tovább

Két horvát Trump

Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >

Tovább

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább