2026. augusztus 15. szombat
Ma Mária névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Apám tyúkja

A Rádiókabaré felvétele. >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Márai Sándor a „jobboldaliságról”

„Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Magyar-roma nyelvi rokonság

Gyenge Rózsika úrhölgy fedezte fel azt az adaptációt a videómegosztón, amelyik egyértelműen igazolja a magyar és >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Via Kelebia

A párizsi blúz

Végel László
Végel László
A párizsi blúz
Pezsgő (koksuel illusztrációja)

Kovács Rozáliát nagyon megalázták.

Akkor történt, amikor egyetlen unokája, Samu Feri munkavállalás céljából Franciaországba, Párizsba utazott.

Ideiglenesen, akárcsak annakidején veje Samu Antal, aki még 1971-ben álláshoz jutott, és kiment Franciaországba vendégmunkásnak. A Renault gyárban nagyra vitte, munkavezető lett. Megkapta még a francia állampolgárságot is. Így biztosabb a létem, közölte az újdonsült francia. De, továbbra is azt ismételgette, hogy ideiglenesen távozott, minek hallatára a szomszédok kétkedve legyintettek.

– Nem jön vissza soha – mondogatták.

Samu szorgalmasan küldözgette haza a pénzt. Két év elteltével felesége meglátogatta, és két hatalmas, divatos francia cuccal megtömött bőrönddel tért haza. Még a nagyanyának is jutott. Kovács Rozália a halvány rózsaszín blúzt kedvelte legjobban. De nem mert benne az utcán mutatkozni, csak a tükör előtt illegette magát benne.

A lánya, Samu Antalné azonban flancolni kezdett.

Nem illik ez egy harmincöt éves asszonyhoz, mondogatták az ismerősök.

De, a franciák így öltözködnek, feleselt Samu Antalné, akinek Párizsban egy hét alatt felvágták a nyelvét. Még az idősebb asszonyok is pasztell színekben járnak, rózsaszín kosztümöt viselnek.

Ettől kezdve párizsi nagyságának csúfolták.

Még a szerb úriasszonyok is így nevezték.

Azt híresztelték, hogy Samu Antal nem jön haza soha többé, mert összeszűrte a levet valami francia özvegyasszonnyal.

Aztán egy napon megjelent Samu Mihály, és a városka legszebb utcájában kiszemelt egy házat. Megvásárolta, aztán lerombolta. Egy francia tervrajz alapján új házat emelt. Kéthavonta hazajött, hogy ellenőrizze a munkálatokat.

Na, meg hogy szemmel tartsa a fiát, aki beiratkozott a belgrádi egyetem informatikai karára.

Programozó lesz a gyerekből, mondta elégedetten.

Elkészült a ház, hatalmas, cifra toronnyal. Az alagsorban meg egy műhellyel.

Egy év múlva Samu Antal véglegesen visszatért és Renault-szervizt nyitott.

Jól ment az üzlet, hiszen a környékben senki sem értett olyan jól a Renault-gépkocsikhoz, mint ő.

Erre a rossznyelvek azt kezdték híresztelni, hogy azért jött haza, mert a franciák kitoloncolták.

Samu Antal kiakasztotta a műhely falára a francia útlevelét. Azért tette, hogy ne beszéljen senki össze vissza. Nem akármilyen földönfutó ember ő, hanem valódi EU-polgár.

A bolond francia, mondogatták a szomszédok. De Samu ügyet sem vetett rájuk. Akkor volt a legboldogabb pillanata, amikor a fiát elkísérte a belgrádi francia nagykövetségre.

– Informatikus – bólintott a konzul. – Arra nagy szükségünk van.

Így került ki a gyerek Párizsba. Samu Mihály ennek örömére nagy búcsúvacsorát rendezett, mintha sorkatonának vonulna be a gyerek.

Hajnalig mulatott a rokonság. Mihály francia pezsgővel koccintott a feleségével, aki újra magára vette legszebb párizsi kosztümjét.

A nagyanya is sugárzott a boldogságtól, a veje már EU-polgár, az lesz az unoka is.

Örömmel újságolta a nagy hírt a vendégtanárnőnek, aki havonta egyszer utazott Pestről, hogy énekelni, táncolni tanítsa a bácskai magyarokat.

Hát ezért tanítjuk mi magukat táncolni, énekelni, kézimunkázni hogy az unokáik cserbenhagyják a szülőföldet?

Csak ideiglenesen, mondta megszeppenve Nagy Rozália.

Ideiglenesen, mint az apja, tette hozzá megszeppenve.

Ideiglenesen, legyintett a tanárnő. Meg is látszik. Az anyja, a párizsi nagysága még egyszer sem nyitott be a táncházba, ahol magyar népdalokat énekelünk. Az ilyenek nem ideiglenesen távoznak, hanem örökre, torkollta le a tanárnő.

Kovács Rozália a kellemetlen eset óta nem jár a szakkörbe. Nem jár a kézimunkázó asszonyok heti összejöveteleire. Nem visz süteményeket a népi táncosoknak sem. A szobájába begubózva gyönyörködik a tükör előtt a magára öltött rózsaszínű párizsi blúzban. Csak magának dúdolja a magyar népdalokat, és nem képes felfogni, miért nem ismeri a pesti kisasszonyka azt a szót, hogy ideiglenesen.

2012. január 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Más pénzéből adakoznak

A Pásztor István Alapítvány nem kizárólag jótékonysági célokat szolgál, ahogyan azt a Pásztor-fivérek a média segítségével >

Tovább

„Hol ég?”, azt nem kérdezte Vučić

Szerbia elnöke tehát nem ment el meglátogatni a tűz által sújtott lakosságot, a tűzoltókat, az önkénteseket, >

Tovább

Mi értelme a nemzetállamnak, ha nem lehet benne elnyomni a kisebbségeket?

Nem nehéz sem elképzelni, sem megtudni, hogyan érzik magukat a kisebbségek ezekben a mi országainkban. A >

Tovább

Aranyélet

Vonulunk, mi nyuggerek. Erős riporterek vannak a csoszogásunkra ráállítva. Az írásaik könnyedek: a nyitókép általában észrevesz >

Tovább

Egypárti pódiumbeszélgetés Oromon

Az MNT továbbra sem tölti be azt az érdekképviseleti szerepet, amelyre a vajdasági magyar közösségnek szüksége >

Tovább

Szerb trójai faló

De ha a képzeletbeli néző maga az EU, akkor mi van? Az üzenet valami ilyesmi lehetne: >

Tovább

„Vučić barátja, mint egy egyszerű szerb paraszt”: Orbán Viktor látogatása a gučai trombitásfesztiválon

Ez azért fontos, mert Magyarországon korrupciós, bűnügyi és politikai korrupcióval kapcsolatos vádemelések várhatók, és nagyon rossz >

Tovább

Változott a szél iránya?

Pásztor Bálint politikai kommunikációjában most több olyan elem is megjelent, amely a korábbi álláspontokhoz képest jelentős >

Tovább

Pásztor Bálint ára

Felszólítjuk Pásztor Bálintot, hogy hagyjon fel az olcsó politikai üzletelés nagy szavak mögé rejtésével, és végre >

Tovább

A feltételezett gengszter, aki fejfájást okoz Kushner albániai üzlete miatt

A falusiak azt állítják, hogy figyelmeztették Trump vejét: tengerparti földjüket Artur Shehu lopta el, aki ellen >

Tovább

Az olvasás a király

Hosszú távon valójában csak a könyvek számítanak. A filmek, podcastok és TikTok-videók képesek felkelteni a figyelmet >

Tovább

Szó sem volt „komoly küzdelemről”

Ezekben a napokban számos kisebbségi vezető sejtelmesen saját érdemének tulajdonítja be a kisebbségi autonómia bevezetését. Igaz, >

Tovább