2019. szeptember 22. vasárnap
Ma Móric, Tamás névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk

A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >

Tovább

Kínai fogamzásgátló

Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >

Tovább

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Rendőrségi jegyzőkönyvekből

Szebenitől. Egyszóval hiteles. >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

A legjobb motor a világon

István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

A zsemle ára

Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

A legszebb női arc

Niki fedezte fel. >

Tovább

Via Kelebia

A párizsi blúz

Végel László
Végel László
A párizsi blúz
Pezsgő (koksuel illusztrációja)

Kovács Rozáliát nagyon megalázták.

Akkor történt, amikor egyetlen unokája, Samu Feri munkavállalás céljából Franciaországba, Párizsba utazott.

Ideiglenesen, akárcsak annakidején veje Samu Antal, aki még 1971-ben álláshoz jutott, és kiment Franciaországba vendégmunkásnak. A Renault gyárban nagyra vitte, munkavezető lett. Megkapta még a francia állampolgárságot is. Így biztosabb a létem, közölte az újdonsült francia. De, továbbra is azt ismételgette, hogy ideiglenesen távozott, minek hallatára a szomszédok kétkedve legyintettek.

– Nem jön vissza soha – mondogatták.

Samu szorgalmasan küldözgette haza a pénzt. Két év elteltével felesége meglátogatta, és két hatalmas, divatos francia cuccal megtömött bőrönddel tért haza. Még a nagyanyának is jutott. Kovács Rozália a halvány rózsaszín blúzt kedvelte legjobban. De nem mert benne az utcán mutatkozni, csak a tükör előtt illegette magát benne.

A lánya, Samu Antalné azonban flancolni kezdett.

Nem illik ez egy harmincöt éves asszonyhoz, mondogatták az ismerősök.

De, a franciák így öltözködnek, feleselt Samu Antalné, akinek Párizsban egy hét alatt felvágták a nyelvét. Még az idősebb asszonyok is pasztell színekben járnak, rózsaszín kosztümöt viselnek.

Ettől kezdve párizsi nagyságának csúfolták.

Még a szerb úriasszonyok is így nevezték.

Azt híresztelték, hogy Samu Antal nem jön haza soha többé, mert összeszűrte a levet valami francia özvegyasszonnyal.

Aztán egy napon megjelent Samu Mihály, és a városka legszebb utcájában kiszemelt egy házat. Megvásárolta, aztán lerombolta. Egy francia tervrajz alapján új házat emelt. Kéthavonta hazajött, hogy ellenőrizze a munkálatokat.

Na, meg hogy szemmel tartsa a fiát, aki beiratkozott a belgrádi egyetem informatikai karára.

Programozó lesz a gyerekből, mondta elégedetten.

Elkészült a ház, hatalmas, cifra toronnyal. Az alagsorban meg egy műhellyel.

Egy év múlva Samu Antal véglegesen visszatért és Renault-szervizt nyitott.

Jól ment az üzlet, hiszen a környékben senki sem értett olyan jól a Renault-gépkocsikhoz, mint ő.

Erre a rossznyelvek azt kezdték híresztelni, hogy azért jött haza, mert a franciák kitoloncolták.

Samu Antal kiakasztotta a műhely falára a francia útlevelét. Azért tette, hogy ne beszéljen senki össze vissza. Nem akármilyen földönfutó ember ő, hanem valódi EU-polgár.

A bolond francia, mondogatták a szomszédok. De Samu ügyet sem vetett rájuk. Akkor volt a legboldogabb pillanata, amikor a fiát elkísérte a belgrádi francia nagykövetségre.

– Informatikus – bólintott a konzul. – Arra nagy szükségünk van.

Így került ki a gyerek Párizsba. Samu Mihály ennek örömére nagy búcsúvacsorát rendezett, mintha sorkatonának vonulna be a gyerek.

Hajnalig mulatott a rokonság. Mihály francia pezsgővel koccintott a feleségével, aki újra magára vette legszebb párizsi kosztümjét.

A nagyanya is sugárzott a boldogságtól, a veje már EU-polgár, az lesz az unoka is.

Örömmel újságolta a nagy hírt a vendégtanárnőnek, aki havonta egyszer utazott Pestről, hogy énekelni, táncolni tanítsa a bácskai magyarokat.

Hát ezért tanítjuk mi magukat táncolni, énekelni, kézimunkázni hogy az unokáik cserbenhagyják a szülőföldet?

Csak ideiglenesen, mondta megszeppenve Nagy Rozália.

Ideiglenesen, mint az apja, tette hozzá megszeppenve.

Ideiglenesen, legyintett a tanárnő. Meg is látszik. Az anyja, a párizsi nagysága még egyszer sem nyitott be a táncházba, ahol magyar népdalokat énekelünk. Az ilyenek nem ideiglenesen távoznak, hanem örökre, torkollta le a tanárnő.

Kovács Rozália a kellemetlen eset óta nem jár a szakkörbe. Nem jár a kézimunkázó asszonyok heti összejöveteleire. Nem visz süteményeket a népi táncosoknak sem. A szobájába begubózva gyönyörködik a tükör előtt a magára öltött rózsaszínű párizsi blúzban. Csak magának dúdolja a magyar népdalokat, és nem képes felfogni, miért nem ismeri a pesti kisasszonyka azt a szót, hogy ideiglenesen.

2012. január 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A világ a tekintélyelvűség és a demokrácia csatáját vívja

A kimenetel nyitott, de az már biztos, hogy még nem lehet megpecsételtnek tekinteni a liberális modell >

Tovább

Lépésnyire a végső győzelemtől

Már nem csodálkozunk rajta, hogy a „protestáló hit, küldetéses vétó” egyházának püspökét államunk vitathatatlan vezetője jelöli >

Tovább

Hasznos-e a bojkottálás?

Legyünk tisztában: A választásokat mindenképpen megtartják, az ellenzék részvételével, vagy az nélkül.  A VMSZ és a >

Tovább

Alászolgája Főnök, s respekt

Végleg populista fordulatot vett a rommagyar politika, nemcsak esetenként, azaz kampányban, hanem immár eldőlt, hogy minden >

Tovább

Rossz vicc...

... hogy az a valaki lenne illetékes a nyugat-balkáni országok, így Macedónia felvételének előkészítésében, akit felelősség >

Tovább

Ismét szégyenpadon az Orbán-kormány

Magyarországnak először kellett az EU színe elé járulnia az alapértékek megsértésének vádja miatt, a tegnapi meghallgatás >

Tovább

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >

Tovább

Szerelmünk volt és mostohánk lett

Többször is találkoztam Konráddal, hol Berlinben hol Budapesten, de nem került szóba Közép-Európa. Az utolsó néhány >

Tovább

Requiem a vajdmagy sajtószabadságért

Ma Bodzsoni és Ternovácz a vajdmagy újságírás két doyenje, vagy éppen szimbóluma – a két Nagy >

Tovább

Jelzők zűrzavarában

„Nem követhetnénk el nagyobb hibát annál, ha az eszmetörténet tárgykörében vizsgálnánk meg Orbán fejtegetéseinek valós vagy >

Tovább

Magyar-magyar párbeszéd?

Ez is arra utal, hogy a VMSZ elnökét mennyire (nem) érdekli a magyar-magyar együttműködés! De miért >

Tovább

Meghaltatok

Ez nem nekrológ. Csak lamento, jelentékeny emberek halálakor – amely mély válsággal esik egybe időben – >

Tovább