2020. június 3. Szerda
Ma Klotild, Cecília, Károly névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk

A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >

Tovább

Kínai fogamzásgátló

Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >

Tovább

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Rendőrségi jegyzőkönyvekből

Szebenitől. Egyszóval hiteles. >

Tovább

A legjobb motor a világon

István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A zsemle ára

Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Apám tyúkja

A Rádiókabaré felvétele. >

Tovább

Via Kelebia

Veronka szolgálati útja

Végel László
Végel László
Veronka szolgálati útja
(hyper_tom illusztrációja)

Gál Veronkával az utóbbi évben annyi dolog történt, hogy azt sem tudta, hova kapja a fejét.

Pontosan egy évvel ezelőtt munkaadó gazdája, Szabados úr és családja áttelepült Magyarországra.

A tizenöt esztendőn át cselédkedő Veronka megsiratta gazdáját annak ellenére, hogy éppen indulásuk napján derült ki: még a nyugdíjalapba se jelentette be.

De amúgy jó szívű volt. Soha sem engedte meg, hogy a családtagok cselédnek nevezzék. Veronka nálunk csak bejárónő, mondogatta az ismerősöknek. Nem tartunk mi cselédet. Csak gondoskodunk szegénykémről.

Nem szívesen megyek el, de muszáj. Ha faggatnak, mond nekik, hogy üldöztek, és éjszakánként az ablakokat verték ránk, kötötte a cseléd lelkére.

Veronka bólintott. Csak azt kérdezte, hogy nem mehetne-e ő is a nagyságos úrral.

Nem olyan egyszerű dolog, hangzott a válasz. Magyar útleveled sincs, meg aztán az egyszerű embereket, mint te, nem bántják a szerbek. Csak kitartás, lányom!

Másnap megjelent egy negyven év körüli úriember. Szabados úr behívta Veronkát a szalonba. Cvetković úr az új tulajdonos, közölte. Neki add át két hét múlva a kulcsokat.

Veronka illedelmesen meghajolt, és kiment a szobából.

Az ismeretlen úr távozása után Szabados meghagyta, hogy Veronka takarítsa fel a villát. Másnap megjelent három teherautó, a munkások felpakolták a bútorokat, és a család elindult.

Veronka talicskával hordta ki a sok lim-lomot. A gazdasszony piperecikkeit, alsóneműit azonban gondosan félretette.

A történtek után Veronkát az ismerősök faggatták. Mi történt, kérdezték hüledezve.

Sokan bizonygatták, hogy Szabados úr csak hosszabb szolgálati útra ment.

Mások szerint bort ivott, és vizet prédikált. Amikor képviselőnek választottuk meg, akkor azt hirdette, hogy a legfontosabb a szülőföldhöz való hűség, meg a ragaszkodás. Azt ígérte, hogy maradunk, és talpra állunk.

Nem szívesen ment, válaszolta Veronka, de muszáj volt. Különböző történeteket adott elő arról, hogy éjszaka a szerbek verték az ablakait, hogy kést szegeztek a torkának.

Két hét múlva megjelent Cvetković úr. Veronika letette az asztalra a kulcsokat. Az új villatulajdonos intett neki, hogy foglaljon helyet.

– Ami engem illett, örülnék, ha maradnál. Nálam nem kell takarítanod, csak főznöd. Mert Pesten nagyon megkedveltem a magyaros konyhát – kezdte mondandóját. – Holnap az ügyvédem kitölti a papírokat, rendezi a nyugdíjalapod meg az egészségügyi biztosítást. A fizetésed kétszáz euró lesz, s természetesen a koszt és a kvártély továbbra is jár – közölte.

Veronkának csak egy bólintásra volt ereje.

– Két hét múlva üzleti ügyben velünk utazol Pestre. A feleségem most ott felügyeli a pesti cégemet. Alig várja, hogy készíts neki finom túrós gombócot. Az üzlettársam, Szabados úr éppen tegnap arról áradozott az asszonynak, hogy milyen ízletes a te túros gombócod. Nem árulom el Szabados úrnak, hogy velünk jössz. Meghívjuk vendégsége, aztán feltálalod neki a kedvenc gombócot.

– De nincs vízumom – sóhajtott fel Veronka.

– Semmi gond – mondta Cvetković úr. – A cégem hivatalos meghívólevelet küld, munkavállalási garanciát ad. Érezd úgy magad, mintha családtag lenné. Télen Pesten, tavasszal Újvidéken, a nyáron meg a montenegrói tengerparton. Mert tudod, lányom, Pesten kibírhatatlan a nyár.

Veronka még aznap este felkereste Čirić urat, az adófelügyelőt, akivel előzőleg megegyezett, hogy náluk áll munkába.

Nem jöhetek, sajnos, mentegetőzött. Szabados úr intézkedett. Szolgálat útra megyek Pestre, közölte boldogságtól sugárzó arccal.

Ennyit szabad füllenteni, gondolta magában. Azt azért semmiképpen sem árulhatta el, hogy valójában Cvetković úr viszi szolgálati útra, hiszen azzal Szabados úr fejére hozna szégyent. Meg különben is, mindenki úgy tudja, hogy Szabados úr az életét is feláldozná a magyarságért.

2011. november 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Soknyelvű ország – egynyelvű álom és emlék(mű)

A mesterséges nevek százai azonban bekerültek az Akadémiai Nagylexikonba, emiatt tévelyegnek úttalan utakon a magyar GPS-t >

Tovább

Trianon és a VMSZ

Nem tűnik ki az sem, a Fidesz hogyan tekint arra, hogy stratégiai partnere, a Vajdasági Magyart >

Tovább

Húsz éve (2. rész)

Folytatom a Bódis cukrászda 2.0 történetét. Az első részben arról volt szó, hogy miként került vissza >

Tovább

Húsz éve (1. rész)

Valami ciklikusság nyavalyog velem az utóbbi néhány évtizedben. Néhány hete volt 30 éve, hogy megszültük a >

Tovább

Magyarok a Vajdaság „aranyidejében”

A vajdasági magyar nyilvánosságban ma alig akad kritikus hang. Magyarország valójában több tekintetben visszafoglalta a területet, >

Tovább

A hetvenhatodik napon

Mert mostantól – a hatalmi eliten kívül – mindenki rosszabbul fog élni. Nem kicsit, hanem nagyon. >

Tovább

Koronokraták – Orbán és a többiek

Jelen van az elengedhetetlen erőszak is, csak nem nyíltan, hanem a patrónus uralma alatt tartja a >

Tovább

Töppedt is, férges is, de a VMSZ-é

A párt egyedül maradt a vajdasági magyar politikai porondon, és immár a polgári opció harmatgyenge ellenzéki >

Tovább

A hallgatás ideológusai

A pandémia után veszélyes idők következnek, az „óvatos radikálisok” azonban gondtalanul büszkélkednek az önkéntes szellemi karanténjukban. >

Tovább

Nem, Kína nem vette meg Kelet-Európát

Bár Közép- és Kelet-Európában egyes kormányok Pekinget pártolják, ezeket a hatalmakat messze nem nemzetközi, hanem hazai >

Tovább

A levélírás műfaja

Ez igenis demokrácia a javából! Ehhez fogható emberszerető, kényeztető, bársonyosan simogató gesztusok legfeljebb a demokrácia olyan >

Tovább

Pásztorból polgármester?

Az egyetlen dolog talán, ami az írással kapcsolatban felkeltette a figyelmemet, a lehetséges polgármester kijelentése, miszerint >

Tovább