2024. április 30. kedd
Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk

A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >

Tovább

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

Kínai fogamzásgátló

Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Rendőrségi jegyzőkönyvekből

Szebenitől. Egyszóval hiteles. >

Tovább

A legjobb motor a világon

István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

Apám tyúkja

A Rádiókabaré felvétele. >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A zsemle ára

Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >

Tovább

Via Kelebia

Történet az őzikékről

Végel László
Végel László
Történet az őzikékről
Őzek (cedrus fotója)

Amarilla mindenre számított, csak arra nem, hogy a budapesti irodalmi felolvasóestjén feltűnik Gedő Vilmos, novellájának hőse, akivel a magyar igazolványt kiállító bizottság egyik bácskai irodavezetőjeként találkozott. Először és utoljára, gondolta akkor. A harminc év körüli férfi félszegen diktálta be személyi adatait. Viselkedése gyanút ébresztett Amarillában. Utána kell nézni, hogy ki ez az alak, gondolta magában.

Beszédbe elegyedett vele, és kiderítette, hogy a fiatalember 1991-ben megjárta a baranyai frontot.

Szóval a szerbek oldalán harcoltál, ripakodott rá. A fiatalember lehajtott fővel állt előtte, és azt motyogta maga elé, hogy nem tehetett más, hiszen váratlanul hurcolták el.

Amarillának megfordult a fejében, hogy az ilyen pipogya alak nem érdemli meg a magyar igazolványt, ezért gúnyosan megjegyezte.

– Szóval véres a kezed, mi?

A fiatalember erélyesen tiltakozott.

– Nem lőttem emberre, csak őzre.

Védekezésképpen részletesen ecsetelte, tizenvalahányukat a kopácsi rétekre vezényelték azzal a feladattal, hogy egy elhagyatott raktárt őrizzenek. Hallották a távoli ágyúdörgéseket, de a lakatlan környéken senki sem támadta meg őket, a parancsnokság is elfeledkezett róluk olyannyira, hogy néha napokig fejadagot sem kaptak. Ezért jutott eszükbe az őzpaprikás. Mivel ő volt a legjobb céllövő, rávették, hogy őzekre vadásszon. Heteken át őzpaprikást vacsoráztak.

Amarilla egy szavát sem hitte, s szinte biztos volt benne, hogy másképpen történt minden. Ez adta az ötletet, hogy megírja az Őzikék című novelláját, amelynek főhőse a vadtilalom idején őzekre vadászó, véres kezű Gedő Vilmos volt. A háborúra csak egyszer utalt, igen diszkréten, közvetve azzal, hogy az erdőben vadászó katona néhányszor holttestekbe botlott.

A jelenlevők dicsérték a novellát. Ez az igazi Balkán! Az őzike, mint a háború metaforája. Így kell írni a véres háborúról, a kegyetlen gyilkosokról, közvetve, diszkréten. Talán e szavak indíttatására szólalt meg Gedő Vilmos.

– Engem is Gedő Vilmosnak hívnak, mint a novella főhősét – kezdte bizonytalanul. – Azt akarom mondani, hogy nem voltak holttestek –  folytatta félénken.

– No és, mi köze ennek az irodalomhoz? – mordult fel a kritikus.

– Hozzáfűzném, hogy a távoli ágyúdörgések elűzték az őzeket, tehát egyetlenegy őzet sem láttam. Az őzpaprikásról csupán az őrségen álmodoztam, ugyanúgy, mint a többiek, mondta, majd hirtelen elhallgatott. Ez az igazság – vágta ki rövid szünet után.

A közönség soraiból valaki neki szegezte a kérdést.

– Ha jól értem, azt állítja, hogy ön az a bizonyos Gedő Vilmos?

– Én vagyok az.

– És beismerte az írónőnek, hogy őzekre vadászott?

Gedő Vilmos zavartan nézett körül a teremben. Érezte, hogy senki sem hisz neki.

Csak azért, mert a kisasszonytól függött a magyar igazolvány, magyarázkodott. Valamit ki kellett találnom, hogy higgyen nekem.

A kritikus fölényesen leintette a hívatlan felszólalót. Miféle magyar igazolvány? Hogy az írónőnek bármiféle hatalma lenne? Képtelenség. Ez csak az élet, az irodalom ennél több. Ha az úr hazudott az írónőnek, akkor vessen magára, mondta, és ezzel bezárta az irodalmi estet. A közösség lelkesen megtapsolta az írónőt és a kritikust.

Gedő Vilmos megalázottan kullogott ki a teremből. Nem tudta felfogni, hogy miért csúfolják életnek az ő álmait, és miért nevezik irodalomnak a kitalált életet.

Vele szemben a kritikus pontosan tudta miről van szó. Nos, ez az irodalom hatalma, magyarázta mély meggyőződéssel. A fickó Gedő Vilmosnak képzeli magát. Erről van szó.

Erről van szó, bólintott Amarilla elégedetten, és poharát koccintásra emelte.

Előző: Egy csepp vörösbor

Következő: A védnök kiszolgáltatottsága

2011. október 25.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Süllyedő „zászlóshajó”

Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >

Tovább

Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon

Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >

Tovább

A néhai

Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >

Tovább

Hány tonnát nyom Európa

20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >

Tovább

A befejezetlen projekt

Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >

Tovább

Üzenet Szerbiából

Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >

Tovább

Időkapu

Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >

Tovább

Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!

Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >

Tovább

Két horvát Trump

Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >

Tovább

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább