Ma Herman, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk
A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >
Kínai fogamzásgátló
Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Rendőrségi jegyzőkönyvekből
Szebenitől. Egyszóval hiteles. >
A legjobb motor a világon
István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
A zsemle ára
Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
Apám tyúkja
A Rádiókabaré felvétele. >
Via Kelebia
Történet az őzikékről
Végel László
Amarilla mindenre számított, csak arra nem, hogy a budapesti irodalmi felolvasóestjén feltűnik Gedő Vilmos, novellájának hőse, akivel a magyar igazolványt kiállító bizottság egyik bácskai irodavezetőjeként találkozott. Először és utoljára, gondolta akkor. A harminc év körüli férfi félszegen diktálta be személyi adatait. Viselkedése gyanút ébresztett Amarillában. Utána kell nézni, hogy ki ez az alak, gondolta magában.
Beszédbe elegyedett vele, és kiderítette, hogy a fiatalember 1991-ben megjárta a baranyai frontot.
Szóval a szerbek oldalán harcoltál, ripakodott rá. A fiatalember lehajtott fővel állt előtte, és azt motyogta maga elé, hogy nem tehetett más, hiszen váratlanul hurcolták el.
Amarillának megfordult a fejében, hogy az ilyen pipogya alak nem érdemli meg a magyar igazolványt, ezért gúnyosan megjegyezte.
– Szóval véres a kezed, mi?
A fiatalember erélyesen tiltakozott.
– Nem lőttem emberre, csak őzre.
Védekezésképpen részletesen ecsetelte, tizenvalahányukat a kopácsi rétekre vezényelték azzal a feladattal, hogy egy elhagyatott raktárt őrizzenek. Hallották a távoli ágyúdörgéseket, de a lakatlan környéken senki sem támadta meg őket, a parancsnokság is elfeledkezett róluk olyannyira, hogy néha napokig fejadagot sem kaptak. Ezért jutott eszükbe az őzpaprikás. Mivel ő volt a legjobb céllövő, rávették, hogy őzekre vadásszon. Heteken át őzpaprikást vacsoráztak.
Amarilla egy szavát sem hitte, s szinte biztos volt benne, hogy másképpen történt minden. Ez adta az ötletet, hogy megírja az Őzikék című novelláját, amelynek főhőse a vadtilalom idején őzekre vadászó, véres kezű Gedő Vilmos volt. A háborúra csak egyszer utalt, igen diszkréten, közvetve azzal, hogy az erdőben vadászó katona néhányszor holttestekbe botlott.
A jelenlevők dicsérték a novellát. Ez az igazi Balkán! Az őzike, mint a háború metaforája. Így kell írni a véres háborúról, a kegyetlen gyilkosokról, közvetve, diszkréten. Talán e szavak indíttatására szólalt meg Gedő Vilmos.
– Engem is Gedő Vilmosnak hívnak, mint a novella főhősét – kezdte bizonytalanul. – Azt akarom mondani, hogy nem voltak holttestek – folytatta félénken.
– No és, mi köze ennek az irodalomhoz? – mordult fel a kritikus.
– Hozzáfűzném, hogy a távoli ágyúdörgések elűzték az őzeket, tehát egyetlenegy őzet sem láttam. Az őzpaprikásról csupán az őrségen álmodoztam, ugyanúgy, mint a többiek, mondta, majd hirtelen elhallgatott. Ez az igazság – vágta ki rövid szünet után.
A közönség soraiból valaki neki szegezte a kérdést.
– Ha jól értem, azt állítja, hogy ön az a bizonyos Gedő Vilmos?
– Én vagyok az.
– És beismerte az írónőnek, hogy őzekre vadászott?
Gedő Vilmos zavartan nézett körül a teremben. Érezte, hogy senki sem hisz neki.
Csak azért, mert a kisasszonytól függött a magyar igazolvány, magyarázkodott. Valamit ki kellett találnom, hogy higgyen nekem.
A kritikus fölényesen leintette a hívatlan felszólalót. Miféle magyar igazolvány? Hogy az írónőnek bármiféle hatalma lenne? Képtelenség. Ez csak az élet, az irodalom ennél több. Ha az úr hazudott az írónőnek, akkor vessen magára, mondta, és ezzel bezárta az irodalmi estet. A közösség lelkesen megtapsolta az írónőt és a kritikust.
Gedő Vilmos megalázottan kullogott ki a teremből. Nem tudta felfogni, hogy miért csúfolják életnek az ő álmait, és miért nevezik irodalomnak a kitalált életet.
Vele szemben a kritikus pontosan tudta miről van szó. Nos, ez az irodalom hatalma, magyarázta mély meggyőződéssel. A fickó Gedő Vilmosnak képzeli magát. Erről van szó.
Erről van szó, bólintott Amarilla elégedetten, és poharát koccintásra emelte.
Előző: Egy csepp vörösbor
Következő: A védnök kiszolgáltatottsága
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Büntetés vagy gondoskodás
A politikusnak kötelessége a feltételek biztosítása, ezért adókedvezményben részesíti azokat az üzletláncokat, amelyek nem reklámfogásból ígérik >
Merkel történelmet írhat
Timothy Garton Ash szerint Európa megerősödve kerülhet ki a jelenlegi bajból, ha Merkel él a pillanat >
A farkas és a huncut kismalac
Van egy álmom, vágyam, kívánságom - van több is, de maradjunk meg ennél, mert olyan bájosan >
Bizalmi válság?
Ha a kormány nem akarja leváltani a népet, akkor nem ártana némi önkritika: nézzenek magukba, tegyék >
A szélesebb körű fertőzés Magyarországon már régen elkezdődött?
New York Times: A hallgatás fala mögött arra utalnak a jelek, hogy a tényleges állapotok jóval >
A másik szabadsága
Ha elvárom, hogy senki ne korlátozzon személyi szabadságom kiteljesítésében, ezt joggal várhatják el tőlem is. Önmagammal >
A demokrácia vége eddig mindig többmilliós emberáldozatot követelt
A jogállam nem luxus, ami csak a szép időkre szól. A demokrácia, az európai egység és >
Egy kis közös teherviselés
Tényleg? Nincs elég közös teher az embereken? Például amiatt, hogy mi lesz velük, ha ők maguk >
Londoni levél - A hibernáló metró
A lakásunk egy tágas parkra néz, nagy pázsittal. Senki. Pedig Angliára az a jellemző, hogy amint >
A Fidesz Waterlooja
A magyar kormány nagyon túllőtt a célon. Arra számított, a koronavírus tombolása közepette senki sem figyel >
Az EU tehetetlen a zsebdiktátorral szemben
Az unió nélkül Magyarország egészen más volna. Hála a sokmilliárdos támogatásnak a gazdaság virágzik, az életszínvonal >
A hatalomban, vagy ellenzékből? (3.)
A VMSZ vezetői történelmi hibát követtek el, amikor szövetkeztek a radikálisokból lett haladókkal. Számukra nem a >