2020. október 26. hétfő
Ma Dömötör, Armand, örs névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk

A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >

Tovább

Kínai fogamzásgátló

Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >

Tovább

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Rendőrségi jegyzőkönyvekből

Szebenitől. Egyszóval hiteles. >

Tovább

A legjobb motor a világon

István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

A zsemle ára

Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Apám tyúkja

A Rádiókabaré felvétele. >

Tovább

Via Kelebia

Egy kis drog

Végel László
Végel László
Egy kis drog
Otthon (p0rg-d3eny0f illusztrációja)

Jovanovic András elvált szülők gyermeke.

Az apja szerb, az anyja magyar.

A szülők vagy tíz éve váltak el. Pontosan maguk sem tudták meghatározni, hogy miért. Egy napon azt vették észre, hogy ismerőseik ferde szemmel néznek rájuk. A magyarok is, a szerbek is. Mind ritkábban hívták őket vendégségbe, az egyik fél azért, mert nem igazi magyarok, a másik pedig azért, mert nem igazi szerbek.

Egymás között nem beszéltek erről a témáról. A televíziót sem nézték, hogy ne kelljen taglalni a témát. Később már alig szóltak egymáshoz. Egy éjszaka asszony kimondta azt, ami nyomta a szívét: legjobb lenne, ha elválnának. A férfi rábólintott. Ő is éppen erről tépelődött.

A bíróság az anyának ítélte a gyereket, és a másfélszobás udvari lakást.

A válás után egyszerre megváltozott az apa és az anya élete.

Az anyját újra látogatták valamikori barátnői. Ilyenek a szerbek, mondogatták. Az anya elégedetten nyugtázta a rokonszenvet. Jó kedvvel ment az iskolába, ahol a III/b kedvenc tanítónője volt. Gyűjtögette a pénzt egy hosszú adriai utazásra.

Svetozar a hétvégeken találkozott a fiával. Az egyik napon elújságolta, hogy a kereskedelmi vállalat igazgató-helyettessévé nevezték ki, dupla fizetéssel. Nem lesz gondod a továbbtanulással. Gimnáziumba fogsz járni, mondta elszántan. Szerb gimnáziumba, ne hallgass az anyádra, mert akkor nem viszed sokra az életben. Magyarázkodásképpen hozzátette, ha nem válnak el, akkor soha sem lett volna ekkora szerencséjük. Mehettél volna kereskedőnek, mondta, és nyelt egyet a fontos mondandója után.

András beiratkozott a gimnáziumba.

Osztálytársai csak Andrijának nevezték. Néhány elejtett szó rádöbbentette, hogy azok nem fogadják be maguk közé. Ekkor fogta fel, hogy igaza volt az apjának is, az anyjának is.

Éppen ezért boldogan állt be az albánok és a magyarok ellen tüntető újvidéki diákok közé. Igaz hazafiak vagytok, mondogatták a szünetben bizalmasan a tanáraik.

Aztán egy napon az egyik végzős közölte vele: Neked is véglegesen döntened kell. Még ma éjszaka. Este tízkor találkozunk a főtéren.

A barátok az anyja udvari lakása elé vezették.

Most írd fel a ház falára, hogy: „Halál a magyarokra!”

András a megdöbbenéstől kővé dermedt.

Tán a rendőrségtől félsz? Semmi gond, azok nem bántanak bennünket. Garantálom neked, közölte vele a végzős gimnazista. És a kezébe nyomta az ecsetet.

András egy hirtelen mozdulattal eldobta az ecsetet. Abban a pillanatban egy erős tarkóütést kapott, majd egy másikat. Elterült a földön. Még hallotta a megvető mondatot: Gyáva kutya.

Amikor feltápászkodott, nem volt körülötte senki. Csupán néhány lépés választotta el a bejárati ajtótól, de nem tette meg. Nem kívánt az anyjával találkozni.

Az apja lakása felé iramodott.

Éjfél körül járta az idő, amikor becsengetett.

Az apa betámogatta a szobába.

– Tudom, hogy kik tették – mondta az apjának. – A fiad vagyok, kérlek, azonnal jelentsd a rendőrségnek.

– Nem tehetem. Tudod, hogy bajba keveredünk – válaszolta az apja.

Ő nem lesz gyáva, mint az apja, gondolta és becsapta maga mögött az ajtót.

Egyébként sem szabad ezeket az utcai verekedéseket komolyan venni, hallotta az apja hangját.

András a rendőrségen előadta a történteket. A rendőr gyanakodva méregette.

– Fiacskám, nem fogyasztasz a kelleténél több drogot? Azok szoktak össze-vissza képzelődni – mondta szigorúan. – No, de majd utánanézünk. Most pedig lógás haza – szólt rá erélyesen.

– Hova haza?

Kínjában elnevette magát, mire a rendőrfőnök is hangos röhögésbe kezdett. Csak úgy rázkódott a hasa az íróasztal mögött. Egyébként egy kis drog soha sem árt, mondta, majd revolverével játszadozva hahotázva intett a fiúnak, hogy mielőbb iszkoljon kifele.

Előző: Mihály és Péter

Következő: Családi sírok

2011. szeptember 30.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Restitúció: „az adatok tényleg lesújtóak”

A délvidéki magyarok hogyan is jártak, kerültek ki ebből a folyamatból? Kárpótolva lettek-e vagy sem? Voltak-e >

Tovább

A média visszalengyelesítése magyar módra

A Washington Post szerkesztőségi állásfoglalásában arra figyelmeztet, hogy a lengyel kormány módszeresen zárkózik fel a magyar >

Tovább

Elvesztettem egy országot, de maradt egy város

Szóba került a kisebbségi állapot is. Emiatt nem siránkozok, elfogadtam, vállalom, ezzel élek és nem azonosulok >

Tovább

Az echte magyar keresztény-úri polgárság

Azon tűnődöm, vajon mit szólnának ahhoz ezek a keresztény-konzervatív polgárok, ha például a Bogár Lászlót (korábban >

Tovább

Akinek Gorbacsov volt a riportere

Zolcer Jánossal valamikor a kilencvenes évek elején ismerkedtem meg Münchenben, amikor egy ideig ott éltünk Évával >

Tovább

Zenebohóc a szimfonikusok között

A magyarországi olvasó valószínűleg nem ismeri azt a nagyszerű érzést, ami akkor tölti el a szlovák >

Tovább

Orbán ingadozik a korbács és a mézesmadzag között

Az önmagát illiberálisnak nevező Orbán ritkán kerül szembe ilyen fizikai ellenállással, miközben egyre inkább kiterjeszti befolyását. >

Tovább

Libération: A színművészeti egyetemisták nem hátrálnak

Karsai György, aki két évtizeden át volt az iskola tanára, ahhoz hasonlítja a helyzetet, mintha egy >

Tovább

Minden befejezetlen, még a rendszerváltás is

Az ellenzéki pártok nem alkalmazkodnak az új helyzethez, nehezen veszik tudomásul, hogy többé nem Milošević izolációs >

Tovább

Száz napos türelmi idő

Az új vezetőség egyik első intézkedése éppen az MNT-ből való kivonulás lehetne, ami új helyzetet teremtene >

Tovább

Orbán emeli a tétet az amerikai elnökválasztásban

A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezető német jobboldali lap ezt azzal magyarázza, hogy a Fidesz közeli sajtó >

Tovább

A doktori diplomák feketepiaci ára zuhan, az arany ára emelkedik

Minden relatív lett. A hazugság meggyőzőbb, mint az igazság, minden eladó és minden megvásárolható. A doktori >

Tovább